2022 októberében új film jelent meg, amely kapcsán ismét szóbeszéd tárgyává tette a két nagy rendszerváltót, Antall Józsefet és Göncz Árpádot. Ennek apropóján a Republikon Intézet a kerekasztal- beszélgetést rendezett, hogy felelevenítse a két politikus életútját. Mint a megnyitóban Horn Gábor elmondta, a beszélgetés nem a film elemzéséről szól, hanem arról, hogy valós képet láthassunk a két rendszerváltó személyiségéről, életéről és munkásságáról.
A program két részből állt. Első körben Révész Sándor, történész, író-újságíró Antall Józsefről, Dési János, újságíró pedig Göncz Árpádról tartott beszámolót, róluk írt kötetük alapján.
Révész Sándor elmondta, hogy Antall József világképe az volt, hogy egy jellemnek nem kell változni, nem kell, hogy egy egyén változtasson a véleményén, ezért feltétel nélkül hitt abban, hogy az egyetlen lehetséges útja Magyarországnak a polgári demokráciát megvalósító szabad kapitalizmus lehet, amelyet majd ő fog megvalósítani. Ezt a nézetét már 1952-ben megfogalmazta, majd később tanítványait is a forradalomra buzdította, ugyanakkor Révész arra mutatott rá, hogy Antall igaztalan dolgokat állított arról, hogy milyen szerepet töltött be a 1956-os októberi események során. Azt is hangsúlyozta, hogy az egykori miniszterelnök hiába állította, milyen politikai és gazdasági rendszer volna számára kívánatos, a legtöbb emberhez hasonlóan egészen 1989-ig nem készült arra, hogy megvalósulhat a kapitalista piacgazdaság és a parlamentáris demokrácia. Révész szerint hazugságai mellett Antall legnagyobb politikai hibája az volt, hogy a pártja nem kormányzóképes emberekből állt, illetve ő maga nem volt képes arra, hogy a társadalmat egységesítse.
Dési János elmondta, hogy az egykori köztársasági elnök, Göncz Árpád népszerűsége nem a pozíciójából fakadt, hanem azokból a személyes történetekből és anekdotákból, amelyek hozzá kapcsolódtak. Ugyanakkor nagyon határozott politikai arcéllel rendelkező ember volt, akinek legtöbb konfliktusát is ez okozta: nem akart olyan köztársasági elnök lenni, aki csak törvényeket szentesít és gyerekek fejét simogatja. Göncz kritikusai szerint azonban a köztársasági elnökként töltött utolsó négy évére mégis ilyenné vált.
A program második részében, a kerekasztal-beszélgetés során a két rendszerváltó közvetlen barátai, munkatársai és harcostársai meséltek arról, hogyan látták ezeket a meghatározó magyar politikusokat.
Elek István, közíró, a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, a párt egykori országgyűlési képviselője kifejezte ellenérzéseit Révész Sándor szavaival kapcsolatban, szerinte valótlan információkat sorakoztatott fel a történész-író Antall Józsefről, és ahelyett, hogy a megosztottságra törekedne, az ellenzéki értelmiségieknek összefogva és egységesen kellene fellépniük a regnáló rezsim ellen. Továbbá kifejtette, hogy a hamisan terjedő történetek, amelyek a tárgyalt korról szólnak, mai napig károsan hatnak arra, hogyan – sokszor kudarcnak – ítélik meg az emberek a rendszerváltást és az azt követő éveket az Antall-kormány alatt.
Pető Iván, történész, a Szabad Demokraták Szövetségének alapítója, a párt egykori frakcióvezetője azt mondta, szerinte Antall a lehetőségeihez képest jó miniszterelnök tudott lenni, és Göncz Árpáddal ellentétben ő el tudta hinni magáról, hogy olyan politikus, aki a világ minden táján megállná a helyét. A két államférfi közötti különbséget ő abban látja, hogy az egykori köztársasági elnök megmaradt szerethető hétköznapi embernek, míg Antall – tekintettel arra, hogy hosszú ideje készült erre – tiszteletre méltó politikussá vált.
Gerő András, történész, egyetemi tanár, az MTA doktora szerint a rendszerváltás egy nagyszerű történés volt a magyar történelemben, függetlenül attól, hogy a rendszerváltó elit tagjai hogyan viszonyultak egymáshoz. A rendszerváltás legfontosabb mozzanata a szocialista tervgazdaság szabad kapitalizmussá alakítása volt, amely nagyon fontos társadalmi változásokat is hozott. A korszak legnegatívabb motívuma, hogy az SZDSZ és az MDF szavazói között ellenséges hangulat alakult ki. A történész szerint ennek hagyományát érezhetjük a mai politikai tömbök között is.
A Republikon működését 2018-22 között
az Európai Unió „Europe for Citizens" programja támogatja.
