Konferencia beszámoló: “Tájkép a csata közben” panelbeszélgetés
A Republikon Intézet 2026. február 4-én konferenciát rendezett „Tájkép a csata közben” panelbeszélgetés címmel, ahol szakértők megvitatták a 2026-os országgyűlési választás eddigi kampányának különleges jellegét, a kampány fő üzeneteit, a kisebb pártok szerepét, valamint azt, hogy mit lehet várni a következő három hónapban.
Résztvevők: Antal Attila, Csizmadia Ervin, Dull Szabolcs, Horn Gábor, Mráz Ágoston Sámuel
A beszélgetést Schlanger Márton, a Republikon munkatársa moderálta.
A beszélgetést Schlanger Márton moderátor a 2026-os választási kampány jellegének különlegességére felhívva indította el, megkérve a szakértőket, hogy fogalmazzák meg, miben tér el a mostani kampány az előzőekhez képest. Antal Attila jogász és politológus szerint a megerősödött ellenzéki kihívó miatt fokozódott a kampány, és a mozgósítási hajrán érződik, hogy a rendszer mindent képes megtenni a hatalom megtartása érdekében. Kiemelte, hogy egy esetleges Tisza-győzelem esetén, bár kormányváltásra van esély, a rendszerváltás ennél jóval nehezebb folyamat. Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi tagja hozzátette, hogy olyan, mintha már két éve tartana a kampány. Szerinte a magyar társadalom életében nagyobb szerepet játszik a politika, és a túlfokozott politikai tartalmak erősítik az emberek közötti feszültséget. Hozzátette, hogy a 2026-os választás nem népszavazás lesz, hanem mozgósítási verseny: azon múlik, ki mennyire tudja megszólítani a szavazóit. Ezt a kutatások nem tudják felmérni, ezért is nehéz megbecsülni, milyen eredmény születik áprilisban. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Intézet igazgatója szerint három szempontból is erősebb az ellenzék, mint 2022-ben: van koherensebb ideológiai képviselet, nagyobb szervezettség vidéken, valamint egy személyi vezető, akihez tudnak kapcsolódni a választók. Így több ellenzéki párt helyett koncentráltabb a képviselet, és újra megjelent a személyiségek versenye. Dull Szabolcs újságíró, elemző, jogász felhívta a figyelmet arra, hogy a kampány fő kérdése még nincs eldöntve: a kormány kampánya szempontjából nem mindegy, hogy „Orbán vagy nem Orbán”, illetve „Orbán vagy Magyar Péter” közötti választásról lesz-e szó. A kérdéskört a Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel zárta, hozzátéve, hogy szerinte bizonytalan, Magyar Péter lesz-e a Tisza miniszterelnök-jelöltje, mivel korábbi fideszes kötődése miatt képtelen megszólítani egy bizonyos szavazói réteget. A beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy vajon protestpárt-e a Tisza. Dull Szabolcs egyetértett ezzel, viszont Horn Gábor szerint egy másik ország reménye hozza össze a Tisza szavazóit, nem csupán a kormány elleni gyűlölet. Csizmadia Ervin hozzátette, hogy míg a 2022-ben induló ellenzéki összefogás protestnek minősült, a Tisza Párt képes volt tanulni a kormánytól, és olyan nemzeti témákat hoz vissza a politikába, amelyek számítanak az embereknek.
A panelistákhoz feltett második kérdés a két legerősebb párt fő kampányüzeneteiről, illetve az új technikákról szólt. Schlanger Márton moderátor véleménye szerint a Fidesz–KDNP fő kampányüzenete a háború, míg a Tiszáé a korrupció. Ezzel nagyrészt egyetértettek a panelisták, ugyanakkor kiemelték, hogy ezek az üzenetek egy nagyobb, felépített kép részei. Antal Attila szerint a választás tétje az autoriter rendszerek további megerősödése, erről is szavaznak majd a választók. Technikai szempontból kiemelte, hogy a kampány eldurvulásához hozzájárult a morális kötöttségek csökkenése, valamint a normarendszer változása is, vagyis hogy mit lehet mondani akár a magyar társadalom bizonyos csoportjairól. Újdonságként említette az influenszerek és a közösségi média teljes körű használatát. Horn Gábor kifejtette, hogy a háború üzenete alatt a Fidesz biztonságot ígér a választóinak, ezért fektetnek nagy hangsúlyt Orbán Viktor nemzetközi kapcsolatrendszerére, illetve a különböző megélhetési biztonságot célzó intézkedésekre, mint például a rezsicsökkentés vagy a 14. havi nyugdíj. A Tisza ezzel szemben a mindennapokban érzékelhető gazdasági problémákat és a rendszer működésképtelenségét emeli ki, ezzel közelebb hozva a politikát az emberekhez, egy működőképesebb Magyarországot ígérve. Mráz Ágoston egyetértett azzal, hogy a Fidesz oldalán a tapasztaltság, megszokás és biztonság versenyez a Tisza ígéreteivel, ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte ez előbbi jobban megszólítja a választókat egy bizonytalan, háborús helyzetben, ami a Fidesznek kedvez. Dull Szabolcs véleménye szerint a kormány azért is próbálja a kampányt a biztonság és a nemzetközi politika irányába terelni, hogy a választók ne az Orbán-kormányt és Magyarország jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetét értékeljék a választás napján. Csizmadia Ervin kiemelte, hogy a Tisza sokat tanult a Fidesz korábbi, hatalomra jutását segítő stratégiájából, visszahozva a mikropolitikát a kampányba. Mráz Ágoston szerint téves az az állítás, hogy a Fidesz elengedte volna a mikropolitikát, és hozzátette, hogy ez a stratégia önmagában nem elegendő egy választás megnyeréséhez.
A panelbeszélgetés harmadik témája a kispártok és más ellenzéki egyéni jelöltek szerepéről, valamint érvényesülési stratégiáikról szólt. Schlanger Márton moderátor arról kérdezte a résztvevőket, hogy szerintük milyen szerepet fognak betölteni ezek a szereplők a kampány további részében. Mráz Ágoston szerint sok választó számára fontos lehet egy harmadik párt parlamenti jelenléte, mivel ez biztonságot jelenthet. A DK-nak, az MKKP-nek és a Mi Hazánknak lehet esélye a bejutásra. Dull Szabolcs nem látja reálisnak, hogy a kisebb ellenzéki pártok sok szavazót tudnának megszólítani, mivel nem tudnak megfelelő indokot adni arra, miért válasszák őket a Tisza helyett. Hozzátette, hogy ezzel szemben a Mi Hazánk megfogható harmadik alternatívát kínál, és képes megszólítani azokat, akik nem akarnak a Fidesz és a Tisza között választani. Antal Attila szerint nagy különbség van a kormányváltás és a rendszerváltás között, ugyanakkor felelős döntés lehet a visszalépés a kisebb pártok részéről. Csizmadia Ervin felhívta a figyelmet arra, hogy a Tisza számára a választási siker csak az első nagy feladat, kormányon maradni ennél is nehezebb lesz, és ez azon múlik majd, hogyan tud együttműködni más pártokkal.
Schlanger Márton moderátor utolsó kérdése, arról kérdezte a résztvevőket, hogy milyen nemzetközi eseményeket, hatást tudnak elképzelni, ami befolyásolni tudná a további kampányt, hasonlóan, mint a Orosz-Ukrán háboró kitörése 2022-ben. Horn Gábor szerint Orbán a jobboldali világnak egy meghatározó jelképé vált az elmúlt években, ezért sok befolyásos személynek érdekében van, hogy kormányon maradjon. Viszont ennek a hatását a választásra nem lehet mérni. Dull Szabolcs egyetért, hogy nehéz meghatározni, hogy a kormány diplomáciai sikereinek milyen hatása lesz a választásra, Mráz Ágoston véleménye szerint viszont az, hogy a választás napján a nemzetközi helyzet éppen bizonytalanságot vagy nyugvó pontot mutat befolyásolhatja hova fognak szavazni a választók.
Az esemény utolsó kérdése arra irányult, hogy milyen nemzetközi eseményeket, hatásokat tudnak elképzelni a résztvevők, amelyek befolyásolhatják a további kampányt, hasonlóan az orosz–ukrán háború 2022-es kitöréséhez. Horn Gábor szerint Orbán Viktor a jobboldali világ meghatározó jelképévé vált az elmúlt években, ezért sok befolyásos szereplőnek érdeke, hogy kormányon maradjon. Ennek választásokra gyakorolt hatását azonban nem lehet pontosan mérni. Dull Szabolcs egyetértett abban, hogy nehéz megállapítani, a kormány diplomáciai sikereinek milyen hatása lesz a választásra, Mráz Ágoston Sámuel véleménye szerint viszont az, hogy a nemzetközi helyzet bizonytalanságot vagy éppen nyugvópontot mutat a választás napján, befolyásolhatja, hová szavaznak majd a választók.
