Tizenhat év kormányzás után joggal nevezhető a 2010-ben kezdődő politikai korszak Orbán-rendszernek, különösképpen, mivel ebben a másfél évtizedben a Fidesz-KDNP-kormányok jogi és politikai szempontból is teljesen új rendszert építettek fel Magyarországon. Bár viszonylagos egyetértés van arról, hogy a 2010-től kialakuló új rendszerrel leáldozott egy világnak, ami 1989-től kezdve az egymást váltó kormányok versenye mentén felépült, arról már nem egyeznek a vélemények, hogy milyen rendszer épült fel a helyén az elmúlt másfél évtizedben, és arról, hogyan kellene nevezni azt. Az Orbán-rendszert sokan sokféle képpen definiálják, a miniszterelnök maga számos definíciót vezetett be a közbeszédbe: NER, illiberális demokrácia, nemzeti szuverenizmus. A politikatudomány sokféle elnevezést és rendszerdefiníciót alkalmazott a mai magyar politikai rendszer leírására, mint hibrid rezsim, választási autokrácia vagy a Magyar Bálint szociológus 2013-ban megjelent, Magyar Polip című könyvében bevezetett maffiaállam. A Fidesz politikai ellenfelei a szélsőséges definícióktól sem riadtak vissza, olykor diktatúrának és fasisztoid rendszernek titulálták a Fidesz-KDNP kormányok uralmát.
Egy szó, mint száz: sokféleképpen nevezhetjük a magyar politikai rendszert, és több kutatás is foglalkozott azzal, hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez a közvélemény. Jelen elemzésünk két adatsort hasonlít össze: a Medián 2023-as, témába vágó kutatását és a Republikon friss, 2026-os mérését, melyben megkérdeztük a válaszadókat, melyik elnevezés írja le legjobban a magyar rendszert. A válaszadók 7 különböző, negatív és pozitív jelentéstartalmú elnevezés közül választhatták ki azt, amelyik véleményük szerint a legtalálóbb.
A teljes kutatás ezen a linken keresztül olvasható.