A Republikon Intézet szeptember 24-én tartotta a "Megújulás vagy patriotizmus - merre tovább Európa?" című rendezvényét, melyen Európa aktuális politikai helyzetét vitatták meg, különös tekintettel a szélsőjobboldali mozgalmak térnyerésére, a populizmusra és a 2024-es európai parlamenti választások eredményeire. Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából és Ausztriából érkezett szakértők és politikusok osztották meg véleményüket saját és környező országok választási eredményeiről, valamint az Európai Unióra gyakorolt tágabb hatásokról. Az eseményt Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója moderálta.
Megnyitó
A konferencia Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi elnökének bevezetőjével kezdődött. Horn elmondta, hogy örömmel nyitja meg az őszi szezon első konferenciáját, különösen egy olyan nyár után, amely politikailag más volt, mint amit az elmúlt évtizedekben megszokhattuk. A nyarak már nem a politikai uborkaszezonról szólnak, különösen, hogy idén júniusban európai parlamenti választások voltak. Kiemelte a 2024-es európai parlamenti választások jelentőségét, rámutatva, hogy az idei eredmények a politikai polarizáció növekedését és a szélsőjobboldali, populista pártok egyre nagyobb jelenlétét tükrözik sok európai országban. Hangsúlyozta, hogy ezek a fejlemények hosszú távú következményekkel járnak majd az európai integráció, a demokrácia és a kormányzás szempontjából az elkövetkező uniós jogalkotási ciklusban.
Nemzetközi panel
Piotr Beniuszys (szociológus, politikai elemző, a lengyel Liberté! újságírója és szerkesztője) Lengyelország politikai helyzetének elemzését azzal kezdte, hogy a populista Jog és Igazságosság (PiS) párt továbbra is meghatározó erő az országban annak ellenére, hogy elvesztették többségüket a parlamenti választások során. Lengyelországban nemrégiben tartották meg a parlamenti választásokat, amelyek kivételesen magas, 75%-os részvételi arányt értek el, ami a lengyel demokrácia történetének legmagasabb értéke. Elmondta, hogy ez a választás az első volt a három fontos választás közül egy év alatt, amelyet a regionális és az európai parlamenti választások követnek. Annak ellenére, hogy magas volt a részvételi arány, a szélsőjobboldali Konfederacja párt jelentős támogatást tudott mozgósítani az EU-val kapcsolatos témákra összpontosítva, amelyek jobban megszólították bázisukat, mint a belpolitikai kérdések.
Vendula Kazlauskas (projektmenedzser és kutató az International Affairs Associationnél (AMO) Csehország legutóbbi politikai fejleményeiről osztotta meg gondolatait, különös tekintettel az európai választások eredményeire és az EU-ellenes érzelmek erősödésére. Elmondta, hogy a részvételi arány a cseh európai parlamenti választásokon magasabb volt, mint korábban, de még így is csak 36,5%-ot ért el. Azonban azok, akik elmentek szavazni, túlnyomórészt az Európai Unió ellen szavaztak, és az EU-ellenes pártok jelentős támogatást erőre kaptak. Kazlauskas kiemelte, hogy az "Autósok pártja" (AUTO), amely körülbelül 10%-ot szerzett, egy karizmatikus és ellentmondásos személy vezetésével tört előre, akit Andew Tate-hez hasonlított, és aki az influenszerekhez hasonló módszerekkel igyekezett megszólítani a szavazókat. Az EU-ellenes pártok dominanciája aggasztó Csehországban, ahol a populista pártok kihasználták a kormányzati válságok, mint például a COVID-19 járvány és az ukrajnai háború kezelésével kapcsolatos elégedetlenséget. Kazlauskas hangsúlyozta, hogy a cseh politikai pártok 74%-a ma már EU-ellenes frakciókhoz tartozik az Európai Parlmentben, ami az EU-n belül a legmagasabb arány. Ez a változás rossz eredményeket hozott a hagyományosan liberális pártok számára, beleértve a Polgármesterek Koalícióját és a Kalózpártot, amelyek gyengén szerepeltek az európai választásokon.
Branislav Vančo, a szlovák Progresszív Szlovákia képviselője a szlovák Nemzeti Tanácsban, Szlovákia egyedülálló helyzetét elemezte a közép-európai populizmus növekedésének kontextusában. Kiemelte a Progresszív Szlovákia párt sikerét az európai választásokon, amely jelentős szavazatokat szerzett egyértelműen EU-párti álláspontja miatt. Vančo szerint a pártot azért érte kritika, mert túlságosan nyíltan EU-párti, de a választási eredményük –28%-ot szerezve – azt jelzi, hogy a közvélemény egyre inkább támogatja Szlovákia EU tagságát. Vančo hangsúlyozta, hogy Szlovákia politikai környezete egyre polarizáltabbá vált, és a populista pártok soha nem látott mértékben növelik befolyásukat. Elmondta, hogy a jelenlegi kormány vitatható lépéseket tett, például megváltoztatta a büntető törvénykönyvet, hogy megvédje politikai szövetségeseit, ami aggasztó tendencia a jogállamiság aláásásában. A kormánypártok ellenőrzik a közmédiát, és növelték befolyásukat a kereskedelmi média felett is. Szlovákiában az identitáspolitika térnyerése is megfigyelhető, ahol a populisták igyekeznek az állampolgárokat egymás ellen fordítani kulturális és nemzeti alapon. E kihívások ellenére Vančo úgy véli, hogy a Progresszív Szlovákia jól helyezkedik, hogy továbbra is az EU-tagság és a demokratikus értékek mellett kampányoljon az autoritarizmus erősödésével szemben.
Silvia Nadjivan, a NEOS Lab vezető kutatója részletes elemzést nyújtott Ausztria politikai dinamikájáról, különös tekintettel a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 2024-es európai választási sikerére. Nadjivan rámutatott, hogy Ausztria nem rendelkezik erős liberális hagyományokkal, a NEOS párt mindössze 10%-ot tudott szerezni, míg az FPÖ domináns politikai erőként került ki. A FPÖ térnyerését annak tudta be, hogy képes volt kihasználni a populista félelmeket a bevándorlással, gazdasági instabilitással és az Európai Unióval kapcsolatban. Nadjivan kiemelte az FPÖ és az orosz dezinformációs erőfeszítések közötti aggasztó kapcsolatokat is, megjegyezve, hogy a pártot azzal vádolták, hogy részt vett a liberális demokrácia elleni hibrid háborúban. Mindezek ellenére Nadjivan megemlítette, hogy az FPÖ-t előrejelzések szerint meg fogja nyerni a következő osztrák parlamenti választásokat, ami valószínűvé teszi, hogy Ausztria a közeljövőben tovább halad a populizmus irányába.
Ranschburg Zoltán, a Republikon Intézet vezető elemzője Magyarország politikai változásaira összpontosított az európai választások után. Megjegyezte, hogy bár a Fidesz a szavazatok 45%-át szerezte meg, ez volt a párt legrosszabb teljesítménye az európai parlamenti választások történelmében, és “bukdácsolásuk” nagyrészt egy új politikai erő, a Tisza Párt felemelkedésének tulajdonítható. Ranschburg elmagyarázta, hogy a Tisza Párt szinte a semmiből állt össze és 30%-ot szerzett, ami átrendezte a politikai egyensúlyt Magyarországon. Ranschburg rámutatott, hogy a politikai baloldal és a centrum háttérbe szorult Magyarországon, és a Demokratikus Koalíció (DK), az MSZP és a Párbeszéd választási koalíciója éppen csak átlépte a választási küszöböt. A liberális Momentum párt, amely egykor ígéretesnek tűnt, az egyik legnagyobb vesztes volt, 10%-ról 3%-ra esett vissza, és elvesztette helyét a budapesti Közgyűlésben is. Hangsúlyozta, hogy ez a változás sok magyar választót képviselet nélkül hagyott, mivel a baloldali és liberális szavazók most a legerősebbnek tűnő ellenzéki politikai erő, a Tisza Párt irányába gravitálnak.
Hazai panel
A 2024. szeptember 24-én tartott konferencia hazai panelének központi témája a 2024-es európai parlamenti választások eredményeinek értékelése és a magyar politikai helyzet elemzése volt. A meghívott panelisták, köztük Herman János (korábbi közigazgatási államtitkár, korábbi NATO nagykövet), Szent-Iványi István (korábbi Európai Parlamenti képviselő), Kerner Zsolt(újságíró) és Kocsis Györgyi (újságíró, a Magyarországi Európa Társaság korábbi elnöke), a Tisza Párt előretöréséről, a Fidesz pozíciójáról az Európai Unióban, valamint a Magyarország előtt álló kihívásokról beszéltek. A vita során a Tisza Párt EPP-tagságának lehetséges hatásai, a Fidesz befolyása a PfE-ben (Patrioták az Európ,áért), és az EU-s források jövője is fókuszba került. Az eseményt Ranschburg Zoltán (a Republikon Intézet vezető elemzője), a Republikon Intézet vezető elemzője moderálta.
Ranschburg Zoltán kérdésére, hogy ki volt a 2024-es EP-választások győztese, Kocsis Györgyi kifejtette, hogy a Tisza Párt egyedülálló, üstökösszerű felemelkedése Magyarország politikai életében rendkívüli. A párt támogatottsága folyamatosan nő, miközben a Fidesz történetének legrosszabb EP-választási eredményét produkálta.
Kerner Zsolt szerint azonban két győztese is van a választásoknak. Egyrészt a Fidesz, amely továbbra is Európa legsikeresebb konzervatív pártja, és megtartotta domináns szerepét Magyarországon. Másrészt a Tisza Párt, amely a magyar ellenzék ellen aratott győzelmet, nem a Fidesz ellen. A párt az ellenzéki térfélen vált meghatározó erővé, amit korábban a Demokratikus Koalíció (DK) birtokolt.
Szent-Iványi István egyetértett az elhangzottakkal, és hozzátette, hogy a hagyományos ellenzéknek ez a választás volt a „Waterloo-ja” hiszen súlyos vereséget szenvedtek.
Herman János úgy fogalmazott, hogy formálisan a Fidesz megnyerte a választást, de valójában a Tisza Párt 0-ról 7 EP-képviselőre való növekedése a leglátványosabb eredmény. A Fidesz komoly árat fizetett jelenlegi pozíciójáért az EU-ban, és a Tisza Pártból akár nagy siker, akár kudarc is lehet, mivel szerinte egyelőre keveset tudunk az új EP-képviselőikről és magáról a pártról is.
A Tisza Párt Európai Néppárt (EPP) tagságával és a Fidesz Patrióták Európáért (PfE) tagságával kapcsolatban Ranschburg Zoltán arra volt kíváncsi, milyen hatással lehetnek ezek a tagságok a hazai célokra. Szent-Iványi István szerint a Fidesz formálisan fontos pozíciókat foglal el a PfE-ben, de az EP-ben csak 17%-os támogatottsággal bír pártcsalád, ami messze nem elég a blokkoló többséghez. Ráadásul komoly problémákba ütközött a Fidesz a PfE-n belül, például a venezuelai helyzet megítélése kapcsán, amikor Magyarország nem szavazta meg a Dél-Amerikai ország választásával kapcsolatos elítélő nyilatkozatot. Az igazi vezető erő a Le Pen-féle párt a PfE-n belül. A Tisza Párt számára az EPP tagság óriási lehetőség lehet, de kérdéses, hogy tudnak-e majd élni ezzel a lehetőséggel. Magyar Péternek vannak olyan politikai nyilatkozataik – például az ukrajnai helyzetről –, amelyek elszigetelhetik pártját.
Kerner Zsolt hozzátette, hogy a Fidesz európai érdekérvényesítő ereje megtört az EPP-ből való kilépéssel. Az Európai Tanács legfontosabb döntéshozói között egyetlen PfE-tag sincs. Ha Trump megnyeri az amerikai elnökválasztást, az siker lenne Orbán Viktornak, hiszen Trump személyesen “hívhatná fel” a magyar miniszterelnököt, aki ezzel akár egy összekötő személy is lehetne a két hatalom között. Másrészt Robert Fico az egyetlen európai szövetségese Orbán Viktornak, de még ő is kénytelen baloldali elvek mentén szavazni időnként pártja történelme miatt. A Tisza Párt kapcsán fontos kiemelni, hogy látványosan Magyarország érdekei mellett próbál politizálni, annak érdekében, hogy ne lehessen az ellenkezővel megvádolni őket, ahogyan tette a Fideszes kommunikáció a többi ellenzék párttal.
Kocsis Györgyi úgy vélte, hogy az EPP sokáig hagyja majd, hogy a Tisza Párt „kiszavazzon a frakcióból”, hiszen belpolitikai ügyek mentén teszi ezt és támadja vele a magyar kormányzást, nem pedig az EU számára is érzékeny külpolitikai ügyek mentén. A PfE hamarosan belső konfliktusokba fog ütközni szerinte, hiszen jelenleg is csak üres állításokkal operálnak, nem lehet tudni, mi az igazi politikai céljuk, mi köti őket össze valójában.
A konferencia záró részében a meghívottak arról vitáztak, milyen esélyei vannak Magyarországnak a felfüggesztett uniós források jövőbeli lehívásában. Kerner Zsolt elmondta, hogy Magyarország jelenleg mintegy 30 milliárd eurótól van elzárva, amit az EU korrupciós aggályok miatt tart vissza. Bár egy részét már felszabadították, a helyreállítási alapok egyelőre nem hozzáférhetőek, és az Erasmus és Horizon programok is felfüggesztve maradtak.
Szent-Iványi István hozzátette, hogy a magyar kormány még nem látott hozzá az akadémiai szabadság helyreállításához, ami feltétele lenne a további pénzek felszabadításának. Szerinte Magyarország uniós politikai érvényesítő képessége nem javult a soros elnökség alatt, és a felszabadított 10 milliárd euró is veszélybe kerülhet, ha nem történnek reformok.
Herman János felvetette, hogy Magyarországon az EU ügyei egyre inkább politikai színtérré válnak. Orbán Viktor retorikájában előtérbe helyeződik az, hogy az ország jó álapotban van az EU-s pénzek nélkül is. Ugyanakkor az európai identitás erősödik, és a magyar kormánynak is figyelembe kellene vennie ezt a folyamatot.
A rendezvény a Friedrich Naumann Foundation támogatásával valósult meg.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.
