2024. június kilencedikén zajlott Magyarország első „duplaválasztása”. Az európai parlamenti, valamint az önkormányzati választásokon szavazhattak a magyar választók párhuzamosan. Az elmúlt 14 évben a legtöbb választás után hasonló folyamatok zajlottak le: a Fidesz-KDNP nagyot nyert, minek következtében a választás utáni közvélemény-kutatásokban a kormánypártok megerősödtek (ezt a jelenséget győztesnek húzáshoz nevezzük), az ellenzéki szavazók és ellenzéki politikusok pedig csalódottan, a nyári vagy a téli szünetet kihasználva újra gondolták, hogyan viszonyulnak a magyar politikához. A 2024-es duplaválasztás azonban sok szempontból újításokat hozott. Egyfelől az önkormányzati mandátumok elnyerése és a győztesek hivatalba lépése közé került egy több hónapos kellemetlen-kényelmetlen átmeneti időszak, amely a vesztesek számára lehetőséget adott a kiköltekezésre, a győztesek számára pedig a szervezkedésre, felkészülésre. Másfelől nem egyértelmű, ki nyerte ezt a választást. Persze a legtöbb szavazatot és a legtöbb EP-mandátumot a Fidesz-KDNP szerezte, így számszerűen ismét győztesek, azonban arányaiban az EU csatlakozásunk óta a leggyengébb százalékos eredményüket produkálták, és soha nem szereztek ilyen kevés mandátumot. Mindeközben a semmiből megjelent Tisza Párt néhány hónap alatt elért közel 30 százalékos eredményével alig 10 százalékponttal marad el a meggyengült Fidesz-KDNP-től. A Tisza tarolása a klasszikus ellenzéki pártokat is meggyengítette, a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség jelentősen visszaesett, a Momentum és a Kutyapárt nem jutott be az Európai Parlamentbe, az LMP és a Jobbik gyakorlatilag lenullázódtak, a 2RK, az MMN és a MEMO pártok pedig egyáltalán nem tudták megvetni a lábukat.
A választást követőközvélemény-kutatásokból kiderült, hogy a Fidesz-KDNP győzelme a választók számára sem egyértelmű. A szokásos győzteshez húzás elmaradt, a Republikon nyári pártpreferencia adatai szerint a kormánypártok még minimális veszteséget is szenvedtek, míg a Tisza Párt hibahatáron belül, de erősödött.
A Republikon reprezentatív kutatást végzett 1 Magyarország felnőtt lakosságának körében, amelyben azt vizsgáltuk, hogyan értékelik az egyes pártok szavazói a választás eredményét, és milyen szavazatvándorlás indult el a választást követően.
A teljes elemzés az alábbi linken keresztül elolvasható.