A Republikon Intézet október 16-án tartotta A fiataloké a jövő - de vajon ők akarják-e? című rendezvényét, melyen a fiatalok problémáit, szerepét és jelentőségét vitatták meg a résztvevők. Az esemény nemzetközi panelében Lengyelországból és Olaszországból érkezett szakértők és kutatók osztották meg a saját országukban végzett kutatásukat a fiatalok politikai szerepéről. Később, a hazai panel résztvevőiként kutatók, aktivisták és politikusok vitatták meg a magyar fiatalok poltikai aktivitását, érdeklődését és szerepét. Az eseményt Ranschburg Zoltán a Republikon Intézet vezető elemzője moderálta.
Nyitóbeszéd: Horn Gábor (a Republikon Intézet kuratóriumának elnöke):
Horn Gábor megnyitotta a konferenciát azzal, hogy hangsúlyozta a fiatalok szerepének fontosságát a kortárs politikában. Kiemelte, hogy a mai esemény egy nemzetközi panellel kezdődik, amelyet egy magyar panel követ, amely kifejezetten a magyarországi ifjúsági kérdésekkel foglalkozik.
Nemzetközi panel:
Milosz Hodun (szakértő, Project: Polska! Egyesület):
Milosz Hodun a lengyel fiatalok politikai részvételéről beszélt, különösen a 2023-as választások kapcsán. Egy friss felmérést idézett, amely szerint a fiatal lengyelek (18-25 év között) többsége EU-párti, bár az EU támogatottsága csökken a legfiatalabb választók körében, történelmi mélypontra süllyedve. Megjegyezte, hogy közeleg a lengyel EU Tanácsi elnökség, amelynek célja, hogy oktatási programokat indítson azon fiatalok számára, akik már az EU-hoz való csatlakozás után születtek, és nem ismerik az életet az EU-tagság előtti időkből. Hodun kiemelte, hogy az EU támogatottsága városi és vidéki területeken egyaránt stabil, a nagyobb városokban kicsit magasabb a kedvező megítélés. Annak ellenére, hogy az EU iránti lelkesedés csökken, a fiatalok nem támogatják a kilépést az EU-ból, bár a tagság melletti erős támogatottság 50% alá esett.
A lengyel fiatalok legnagyobb aggodalma az infláció és a megélhetési költségek emelkedése, míg az olyan kérdések, mint a klímaváltozás és a migráció, inkább az EU szintjén fontosak, nem pedig Lengyelország számára a lengyel fiatalok szerint. A 2023-as lengyel választások rekord részvételt hoztak, különösen a nők és a fiatalok körében, akiket a PiS kormány elleni tiltakozás mozgósított. Hodun azzal zárta, hogy bár a fiatalok jobban érdeklődnek a politika iránt, mint korábban, elköteleződésük gyakran eseti jellegű, inkább konkrét problémák mozgatják őket, mintsem a politikai folyamatok mélyebb érdeklődése.
Antonia Casella (R.I.D.E. - Rete Italiana per il Dialogo Euro-mediterraneo):
Antonia Casella megosztotta az olaszországi tapasztalatokat, ahol a fiatalok politikai elköteleződése növekszik, de továbbra is kihívásokkal küzd. Az olasz regionális választások és a nemzeti vagy európai választások közötti ellentétet emelte ki, ahol a baloldali pártok regionális szinten összefognak és sikeresek, míg nemzeti vagy európai szinten megoszlanak, így a jobboldal diadalmaskodik. Kiemelte olyan vitatott személyiségek jelölését az idei EP választásokon, mint Ilaria Saris (egy baloldali jelölt, akit korábban Budapesten letartóztattak) és Roberto Vannacci (egy szélsőjobboldali tábornok, aki homofób és szexista nézeteiről ismert).
Casella felméréseket idézett, amelyek azt mutatják, hogy bár sok fiatal olasz (18-25 év között) a centrista és baloldali pártokat támogatja, a jobboldali pártok nagyobb választási sikereket érnek el. Megjegyezte, hogy a fiatal olaszok 80%-a politikailag aktív a beszélgetésekben, és körülbelül 70%-uk részt vesz önkéntes munkában. Erős EU-pártiságuk ellenére a helyi és nemzeti intézmények iránt nagyobb bizalmat tanúsítanak, mint a nemzetközi szervezetek iránt. A legnagyobb problémák az olasz fiatalok számára a gazdasági bizonytalanság és a mentális egészség, míg a klímaváltozás alacsonyabb helyen szerepel, mint égető probléma. Sok fiatal olasz fontolgatja az ország elhagyását, és a legképzettebbek már el is mentek.
Schlanger Márton (kutató, Republikon Intézet):
Schlanger Márton két egyidejű felmérés adatait mutatta be, amelyeket magyar felnőttek és fiatalok körében végeztek. Azt találta, hogy a magyar fiatalok sokkal EU-pártibbak, mint bármely más generáció. Ugyanakkor megoszlanak abban, hogy folytatódjon-e az EU integrációja. A magyar fiatalok kevésbé bíznak a nemzeti és nemzetközi intézményekben, mint idősebb társaik, és kevésbé érdeklődnek a politika iránt, 80%-uk állítja, hogy nem vesz részt benne.
Annak ellenére, hogy alacsony a politikai részvételük, a magyar fiatalok hajlamosabbak a bojkottokra és aktivizmusra, mint a felnőttek, bár csak 5%-uk vett részt aktívan bojkottban. A politikai részvétel Magyarországon általában alacsony, mind a felnőttek, mind a fiatalok 90%-a azt állította, hogy nem vett részt az Európai Parlament kampányaiban. A felmérések azt is kimutatták, hogy a Fidesz és a Tisza pártok uralják a politikai színteret, de a fiatalok inkább a Momentumot és a szatirikus MKKP-t támogatják a Tisza után, és a szélsőjobboldali Mi Hazánk párt is egyre népszerűbb a fiatal választók körében.
Schlanger rámutatott, hogy a fiatalok legfontosabb kérdései a demokrácia, az egészségügyi ellátás minősége és a megélhetési költségek. Ellentétben a felnőttekkel, a fiatalok kevésbé aggódnak a háború fenyegetése miatt, amely a Fidesz egyik kulcsfontosságú kampánytémája volt. A fiatalok politikai apátiája kissé csökkent az új pártok, mint a Tisza megjelenésével, de szavazási hajlandóságuk még mindig elmarad a felnőttekétől.
Panelbeszélgetés: Moderátor Ranschburg Zoltán (vezető elemző, Republikon Intézet):
A záró panelbeszélgetés során Milosz Hodun, Antonia Casella és Schlanger Márton reflektált az elhangzottakra. Hodun megjegyezte, hogy a lengyel fiatalokat konkrét ügyek, például a klímaváltozás vagy a demokrácia motiválja, és inkább aktivizálódnak kulcsfontosságú pillanatokban, például a Legfelsőbb Bíróság vagy az abortusz elleni tüntetések során.
Casella megjegyezte, hogy az olasz politikai folyamatok gyakran túl lassúak a fiatalok számára, de a jobboldali pártok gyorsabban reagálnak a kérdésekre, ami része választási sikerüknek. Schlanger hozzátette, hogy Magyarországon a személyiségekre épülő pártok, mint a Tisza, sikereket értek el, bár ez önmagában nem elegendő a tartós politikai elkötelezettséghez.
A panel azzal zárult, hogy megvitatták az európai fiatalok prioritásainak különbségeit. Míg a klímaváltozás a legtöbb országban kiemelt helyen szerepel, a gazdasági és demokratikus kérdések gyakran sürgetőbbek olyan országokban, mint Magyarország és Lengyelország. A politikai elköteleződés generációs változása tükrözi azokat a különböző kihívásokat, amelyekkel a fiatalok ma szembesülnek, a lakhatási válságoktól kezdve a politikai kiábrándulásig.
Hazai panel:
Ranschburg Zoltán (moderátor): A közvélekedés szerint a fiatalokat nem érdekli a politika, ám az elmúlt években számos olyan kezdeményezés született, amit fiatalok szerveztek, mint például a FreeSZFE mozgalom. Valóban közhely ez a kijelentés?
Nagy Ádám (ifjúságkutató, az Excenter Kutató- és Fejlesztőközpont ügyvezető igazgatója): A kutatások azt mutatják, hogy a 2010-es évek fiataljai inkább passzívak voltak, de az aktivitás növekedni látszik. Ugyanakkor nem szabad összemosni a FreeSZFE vagy a Fridays for Future aktivizmusát az általános fiatalság aktivitásával, mivel ezek kisebb, de elkötelezett csoportokat képviselnek.
Závecz Tibor (Závecz Research, igazgató): A sztereotípiákat érdemes időről időre újravizsgálni. A megmozdulások valóban leginkább a nagyvárosokban jelennek meg. Az "Aktív Fiatalok" kutatásból az is kiderül, hogy bár a politikai szereplőkkel való közvetlen kapcsolat gyengült, egyéb típusú részvétel – mint például tüntetések, petíciók és bojkott – nőtt. A szervezeti kötődés is lazult, de a közéleti aktivitás és a politikai érdeklődés láthatóan növekszik.
Korózs Benjamin (Societas, elnök): A fiatalok életük nagy részét az Orbán-rendszerben töltötték. A pártok súlyos lemaradásban vannak a fiatalok megszólítása terén, és a Fidesz népszerűsége drasztikusan csökkent ebben a korosztályban. Ha a pártok 2026-ig nem tesznek valamit, még ennél is jobban elveszítik a fiatal generáció támogatását.
Aschenbrenner Lili (Fridays for Future): A fiatalokat nem a közéleti aktivitás taszítja el, hanem az, hogy a politikai pártok ezeket az ügyeket kisajátítják. Amikor a pártok egy ügyet felkapnak, a fiatalok gyakran visszahúzódnak. Sokan úgy érzik, hogy a politikai intézményekben nem rendelkeznek elegendő tudással és tapasztalattal ahhoz, hogy részt vegyenek.
Ranschburg Zoltán: Mit gondoltok, lehet-e egy párt hosszú távon hiteles a fiatalok számára?
Aschenbrenner Lili: Lehetséges, de ez egy hosszú és nehéz folyamat. Például a Fridays for Future összeállított egy programot, amit politikai szereplőknek ajánlottak, de végére kifáradtunk, és a folyamat nem volt olyan jó élmény, mint azt reméltük.
Korózs Benjamin: A Szikra Mozgalom jó példája annak, hogy egy politikai üzenet hogyan válik tényleges cselekvéssé. Lakhatási ügyekben valóban megpróbálják fizikailag megakadályozni a kilakoltatásokat. A pártok nem tesznek ehhez hasonlókat, ezért sok fiatal elidegenedik a politikától.
Ranschburg Zoltán: Hogyan látják a fiatalok a klímaváltozást?
Aschenbrenner Lili: Fontosnak tartják, de más problémák – mint például a munka és a lakhatás – égetőbbek. A klímaváltozás sokszor egy távoli, megfoghatatlan kérdés számukra.
Korózs Benjamin: A magyar fiatalok valóban frusztráltak a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. Magyarországon a gazdasági rendszer inkább a munkaalapú megközelítést követi a jelenlegi kormány miatt, ami miatt a klímaváltozás kérdése nem kap elég figyelmet.
Nagy Ádám: A kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok nem azért hagyják el az országot, mert másutt jobbnak tartják az életet, hanem mert Magyarországon kilátástalannak érzik a helyzetüket.
Ranschburg Zoltán: Mit gondoltok, van-e felelőssége az iskoláknak a fiatalok politikai nevelésében?
Nagy Ádám: Az iskoláknak hatalmas felelőssége van ebben. A közoktatás jelenlegi struktúrája túlzottan hierarchikus, és nem biztosít teret a diákok aktív részvételére.
Aschenbrenner Lili: Az oktatás kulcsfontosságú szerepet játszik, és a pártoknak is olyan tereket kell létrehozniuk, ahol a fiatalok közösségben cselekvés alapú tevékenységekben vehetnek részt.
Korózs Benjamin: Egyetértek, erősíteni kell a helyi közösségeket, mivel az iskolák nem töltenek be közéleti nevelési szerepet.
An event organised by the European Liberal Forum EUPF (ELF). Co-funded by the European Parliament. Neither the European Parliament nor the European Liberal Forum are responsible for the content of the programme or for any use that may be made of it. The views expressed herein are those of the speaker(s) alone. These views do not necessarily reflect those of the European Parliament and/or the European Liberal Forum EUPF.
