A Republikon 2023 november 9-én konferenciát tartott, amelynek során Iványi Gábor és az általa vezetett szociális intézmények válságos helyzetét tekintettük át mind a politika, mind a szociális és civil szféra szereplői segítségével annak érdekében, hogy megoldást találjunk arra, hogyan is lehetne megmenteni ezeket az intézményeket és az általuk ellátott 20 ezer rászoruló embert és a további ezer dolgozót.
Megnyitó:
Az esemény elején Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke tartott beszédet, aki elmondta, hogy az eseményre nem csak a megjelent pártok tagjait hívta meg a Republikon Intézet, hanem a Fidesz – KDNP, a Jobbik - Konzervatívok és az LMP képviselőit is, akik viszont végül nem jöttek el a konferenciára. Továbbá Horn Gábor arról is mesélt, hogy milyen személyes viszony köti őt Iványi Gáborhoz, akivel korábban párttársak voltak.
Ezt követően Iványi Gábor, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke köszöntötte a jelenlévőket és arról beszélt, hogy milyen utat járt be az elmúlt 50 évben a szociális szférában. Ezenkívül megemlítette a 2010 óta tartó Orbán – kormányok ő felé irányuló tevékenységeit, amik során a Magyar Evangéliumi Testvérközösség elvesztette egyházi státuszát. A kormány mai napig 7 évnyi pénzzel tartozik neki és ennek köszönhetően megnehezedett az intézmények fenntartása és a dolgozók kifizetése.
Mit tehet a politika?
Sebők Éva, a Momentum parlamenti képviselője elmondta, hogy az ország jövőjét tekintve kritikus fontosságú a szociális rendszer és annak az állapota is. Ennek ellenére nem gondolja úgy, hogy a 2024-es önkormányzati választásokon minden településen jelentős szerepet kapnának a szociális ügyek és kérdések a kampányban.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke arról beszélt, hogy az ő kerülete, a XVIII. kerület számos esetben támogatja Iványi Gábort és intézményeit. Emellett azt is megemlítette, hogy egy lehetséges kormányváltás során vissza kell állítani a vallásszabadságot és, hogy nem szabad hagyni, hogy egy kormány mondja meg melyik a jó és melyik a rossz egyház.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint egy országban a szociális ellátás az állam feladata első sorban, míg a civil szervezetek és az egyházak ehhez a folyamathoz csak hozzájárulhat. Ezenkívül megemlítette, hogy ameddig a kormány 300 milliárdot költ egy atlétikai vb-re, addig azokat üldözi, akik ténylegesen a szegénység ellen küzdenek.
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese elítéli, hogy a jelenlegi kormánynál a politikai preferenciákon múlik az, hogy a hajléktalanok megkapják a megfelelő ellátást, egy éhező ételt kapjon és, hogy a gyerekek iskolába tudjanak járni. Ezek alapján szerinte mindenképpen rendszerváltásra van szükség és ezzel együtt a szociális rendszer teljes újjá építésére is. Ezek mellett azt is megemlítette, hogy végre kéne hajtani az állam és egyházak szétválasztását.
A szociális és civil szféra hazai lehetőségei:
Farkas Barnabás, az Oltalom Karitatív Egyesület vezető szociális munkása és intézményvezetője 1999 óta dolgozik az intézményben és szerinte egyik kormány alatt se volt megfelelő összeg a hajléktalan ellátásra. Továbbá szerinte az ellátásnál az is egy probléma, hogy „próbálják eloltani a tüzet”, de tényleges megoldást sose próbálnak találni.
Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint az Oltalom Karitatív Egyesület elleni intézkedések lényegében politikai merényletek. Továbbá hiába vannak (pénzügyi) eszközei az önkormányzatnak, a szociális ellátás egy sokkal nagyobb kiterjedésű probléma, amit politikai és társadalmi szinten is meg kell oldani.
Donáth László, lelkész, az Aranyág Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi helyzet egy katasztrófa, de, hogy ha itt kormányváltás történne, akkor ugyanúgy nem lenne bizalma a vezetés felé.Ezenkívül elítéli a társadalmi egységek állandó kijátszását, mivel egy szakember szempontjából nem számít, hogy az a személy egy egyház tagja vagy civil.
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója elmondta, hogy a jelenlegi állami struktúrában nem lehet kezelni a szociális problémákat. A törvényesség megtartásához lényegében elképzelhetetlen sok szakember lenne szükséges. Ezenkívül a rendszernek nincs bizalma a civilek iránt, emiatt pedig mértéktelen mennyiségű adminisztráció kötelező.
Herczog László, közgazdász, a Bajnai-kormány szociális- és munkaügyiminisztere szerint a kormánynak el kéne ismernie, hogy felelősséggel tartozik minden állampolgár felé, beleértve a szegényeket is. Továbbá azt is elismerte, hogy számos rendszerhibával kell szembenéznünk, amiket, ha a kormány teljesen megoldani nem is tud, de a mérséklésük lehetséges. Emellett azt gondolja, hogy a civil szervezetekre és egyházakra azért van szükség, mert ezek közelről látják a problémákat és ezeket továbbítani tudják a minisztériumok felé.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.
