Az elkövetkező időszak többek között a pártrendszer átalakulásáról és a 2026-os tervezésről fog szólni. Két fontos kérdés merül fel ezzel kapcsolatban, az egyik, hogy ki, milyen formában fogja képviselni a jelentős számú baloldali szavazót 2026-ban, a másik, hogy Magyar Péter és a TISZA párt országos szervezetté tudja-e szervezni magát 2026-ra készülve, és ha igen, hogyan kíván nekifutni a kormánypártok felé lejtő többségi választási rendszernek. Bár nem közvetlenül 2026-ról szól, fontos kérdés, hogy mi történik Budapesten, beleértve a főpolgármester-választást övező mizériát és a megalakuló közgyűlés működését vagy működésének hiányát is. Országszerte különös helyzeteket szül az önkormányzati választás és a hivatalba lépés közötti hiátus, a következő önkormányzati ciklus kezdete várhatóan nem lesz mindenhol zökkenőmentes. Az új Európai Parlament felállása, a magyar soros elnökség és a fontos külföldi választások, különösképpen az USA elnökválasztása biztosítja, hogy a politika iránt érdeklődők nem fognak unatkozni az év második felében sem.
Egy hónappal a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választás után a Republikon Intézet pártpreferencia kutatást végzett 1000 fő megkérdezésével, ennek eredményeit ismertetjük az alábbi elemzésben.
• A választások után készülő kutatásokban a kérdezettek gyakran a választáson győztes párt felé húznak, jellemző, hogy a pártok, akik jól szerepeltek a választáson, a kutatásokban is többletre tesznek szert. Ezt „győzteshez húzásnak” nevezzük. A 2024 júniusi választás győztese alapvetően a Fidesz-KDNP, hiszen ők küldik a legtöbb képviselőt az Európai Parlamentbe, és számtalan település vezetését adják, hiába esett vissza a pártszövetség népszerűsége az elmúlt két évben. A 2022-es országgyűlési választás után is taroltak a kormánypártok a felmérésekben, míg a népszerűségük csökkenni nem kezdett néhány hónappal később. Jelenleg azonban úgy tűnik, a választók számára sem egyértelmű, ki a 2024-es duplaválasztás igazi győztese, és a győzteshez húzás nem állapítható meg a Fidesz-KDNP esetében. A közel 45 százalékos EP választási szerepléshez képest jelenleg a válaszadók 41 százaléka szavazna a Fidesz-KDNP-re, ami a teljes népesség 31 százaléka. Nem, hogy a kormánypártok többletre tettek volna szert, még kis mértékben vissza is esett a támogatottságuk.
• A TISZA párt nagyon jól szerepelt a választáson, a szavazatok közel 30 százalékát kapta EP listájuk, és minimális többletre is szert tettek az elmúlt hónapban, jelenleg a pártválasztók 31 százaléka szavazna a pártra, és a teljes népesség 23 százaléka. Ez a mindössze 1,5 százalékpontos többlet a választási eredményhez képest még nem mondható győztesnek húzásnak, de tény, hogy ezen a választáson a semmiből jövő TISZA párt és Magyar Péter aratták a legnagyobb relatív sikert.
• A Mi Hazánk önálló listán EP mandátumot tudott szerezni, június 9-én a szavazatok közel 7 százalékát kapta. Jelenleg a pártválasztók 5 százaléka szavazna a pártra, ami két százalékponttal elmarad az EP szereplésétől, de továbbra is eléri a parlamenti küszöböt. A teljes népesség 4 százaléka szavazna a Mi Hazánkra.
• A DK-MSZP-Párbeszéd szövetség a választáson a szavazatok 8 százalékát szerezte meg, miután a választás előtti hónapokban visszaesett a támogatottságuk. A három párt megállapodása alapvetően 2026-ra is vonatkozott, azonban az összefogás jövője ebben a formában megkérdőjeleződött az elmúlt hetekben, a résztvevő pártok politikusai a választási eredmény tükrében újragondolják 2026-os terveiket. Ezért ebben a kutatásban a három pártot is külön mértük. A DK a pártválasztók 7, a teljes népesség 5 százalékának szavazatára számíthat jelenleg, bejutna a parlamentbe, az MSZP-re a pártválasztók 3, a teljes népesség 2 százaléka szavazna, a Párbeszéd támogatottsága nem érte el az egy százalékot. Ez összesen a pártválasztók 10, a teljes népesség 7 százalékának szavazatát jelenti a három párt részére, ami valamivel magasabb, mint az EP eredmény, azaz külön indulva jelenleg többen szavaznának a három pártra összesen, mint egyben, viszont egyedül a DK jutna mandátumhoz.
• Az MKKP jellemzően jobban szerepel közvélemény-kutatásokban, mint a választásokon, ez most is így alakult. a Kutyapárt EP listája a választáson 3,6 százalékot ért el, ezzel szemben a jelenlegi válaszadó pártválasztók 6 százaléka állítja, hogy az MKKP-ra szavazna, ami a teljes népesség 4 százaléka. A Kutyapárt, bár nem jutott be az EP-be, a 12. kerület polgármesterét és testületét adhatja, a kilencedik kerületben nyert az általuk támogatott polgármester-jelölt, és a fővárosi közgyűlésbe is bejutottak, így eddigi pozíciójukhoz képest sikeresen szerepeltek a választáson.
• A Momentum valamivel több szavazatot kapott az EP választáson, mint a Kutyapárt, de összességében rosszul szerepelt a választáson, ez a jelenlegi közvélemény-kutatásban is látható. A pártválasztók 4, a teljes népesség 3 százaléka szavazna a párta, nagyjából a választási eredményükkel összhangban. A Momentum reagált a leggyorsabban a választási eredményre, Donáth Anna és az elnökség lemondott, és a választmány Tompos Mártont választotta pártelnöknek. A konzekvenciák gyors levonásának köszönhetően a párt lépéselőnybe kerülhet a 2026-os stratégia kialakításában is, és következetességük a választók szimpátiáját is magával hozhatja a későbbiekben.
• A választáson induló mikropártok közül a Jobbik és az MMN tudta elérni a pártválasztók körében 1 százalékos támogatottságot az új kutatásban, de a teljes népességben 0 százalék a támogatottságuk. A mikropártok méretükből fakadóan nehezen felmérhetők, így nem érdemes különbséget tenni az 1 és 0 százalékos pártok között. Az LMP teljesen lenullázódott a választást követően, bizonyára megütötte a pártot, hogy összefüggésbe került a Fidesszel, különösen Szentkirályi Alexandra visszalépése után. Vona Gábor 2RK pártja és a MEMO is 0 százalékon áll.
• A Nép Pártján és a Szocialisták és Demokraták végül nem indultak a választáson, előbbi azért, mert nem tudta összegyűjteni a szükséges ajánlásokat, utóbbi pedig, mert visszalépett. A Nép Pártján 0-0 százalékon áll, a Szocdemek azonban a teljes népesség és a pártválasztók 1-1 százalékának szavazatát tudhatják magukénak, összhangban a választás előtti utolsó eredményükkel.
• A bizonytalanok aránya 26 százalék.
A teljes elemzés ezen a linken olvasható!
A Republikon működését az Európai Unió támogatja.