A republikon Intézet 2026 június 9-én konferenciát tartott “A tönk szélén - mi lesz az önkormányzatokkal a kormányváltás után?” címmel, amely során önkormányzati képviselők ismertették a helyzetüket a kormányváltás tükrében.
A rendezvény első részében az Orbán-kormány idején a végletekig kivéreztetett Budapest jövője, a főváros közigazgatási rendszere, hatáskörei és finanszírozása, valamint a főváros és a kormány lehetséges együttműködése került megvitatásra Budapest főpolgármesterének és kerületi polgármestereknek a részvételével. A második részben pedig agglomerációs, megyeszékhelyi és kistelepülési polgármesterekkel az önkormányzatok előtt álló legfontosabb kihívások, valamint az új kormánytól való várakozások kerültek terítékre.
Első panel: főváros
Résztvevők:
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere
Böröcz László, Budapest I. kerületének polgármestere
Karácsony Gergely, Budapest főváros főpolgármestere
Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere
A főváros helyzetéről Karácsony Gergely számolt be. Egyetért a Tisza programban megfogalmazott tervvel amely szerint a főváros és az állam viszonyát törvényi szinten kellene rendezni, partneri alapon. Kihangsúlyozta, hogy Budapest jelenleg politikai okokból a csőd szélén egyensúlyoz: „jelenlegi tudásunk szerint a főváros önkormányzata jövő héten fizetésképtelenné fog válni", mivel a szolidaritási hozzájárulás befizetésének 60 napos haladéka most fog lejárni. Az ügyben az új kormánnyal való megegyezést várják. A legfontosabb prioritás jelenleg a város működőképességének fenntartása - egy rövid távú, akut probléma, amely megnehezíti a hosszabb távú beruházások lehetőségét. Egyetértett a többi résztvevővel, hogy a kerületeknek több felhatalmazásra van szükségük, viszont kihangsúlyozta, hogy ezt nem szabad elsietni, és reméli, hogy több év alatt át tudják rendezni a teherbírást egy olyan módon, amely a lehető leghatékonyabban szolgálja a lakosság igényeit. Az iskolák kérdésében Karácsony Gergely kifejtette, hogy a világ legjobban működő oktatási rendszerei decentralizáltak: az általános iskoláknak kerületi, a középiskoláknak fővárosi fenntartásban van a helyük. Hozzátette ugyanakkor, hogy az iskolák problémája elsősorban finanszírozási, nem hatásköri kérdés. Fontosnak tartotta, hogy egységes döntés szülessen az iskolák hovatartozásáról, mivel ha a kerületek maguk dönthetnék el, hogy visszakérik-e iskoláikat, az erős szegregációhoz vezetne.
Baranyi Krisztina Ferencváros polgármestereként osztotta meg tapasztalatait. A főpolgármesterrel egyöntetűen kihangsúlyozta, hogy a kerületek és főváros viszonyának átalakítása csak akkor lehet prioritás, ha a főváros anyagi biztonsága megoldódik. A szolidaritási adót, a jelenlegi elosztási rendszert szerinte teljesen át kell alakítani, mivel a jelenlegi formájában “igazságtalan és rossz”. Teherviselés szempontjából fontosnak tartotta a feladatok ésszerű elosztását: fővárosi szinten azok a feladatok valók, amelyek meghaladják az egyes kerületek kapacitását, mint a csatornázás vagy a közlekedés, kerületi szinten viszont a zöldfelületek gondozása, a közterületi és kulturális szolgáltatások, az idősgondozás és a szociális ellátás működne hatékonyabban. EU-s forrásokból kiemelte, hogy már készületben állnak folyamatok, amelyekre fel tudnák használni ezeket: többek között a Diákváros fejlesztése, 3-4 önkormányzati szociális bérház felújítása, egy teljesen új szociális bérház építése, valamint a HÉV felújítása.
Böröcz László, Budapest I. kerületének polgármestere megvédte az előző kormány centralizáló törekvéseit, ugyanakkor elismerte, hogy az önkormányzatoknál azoknak a feladatoknak van a helyük, amelyek a helyben élők napi problémáira adnak megoldást. A szolidaritási adó és az önkormányzatok költségvetési nehézségei kapcsán kifejtette, hogy az önkormányzati bevételek növelhetők, ha tudatos és racionális gazdálkodás folyik. Aki motivált és hatékony akar lenni, az tudjon érvényesülni, és a sikeres önkormányzatokat ne büntesse a kormány. EU-s forrásokat közlekedési beruházásokra és digitalizációra szánna. Közlekedés terén a HÉV fejlesztését, villamosvonalak hosszabbítását és akadálymentesítését, a Déli pályaudvar fejlesztését, valamint az ottani turizmust kiszolgáló buszfejlesztést emelte ki, valamint és bérlakás-fejlesztést is tervez. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy kapcsolatban állt Baranyi Krisztina polgármester asszonnyal, és figyelemmel kísérte a ferencvárosi bérház fejlesztésének előrehaladását. Kiemelt fontosságúnak tartja az önkormányzati működés digitalizációját. Az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően az aláírásaik fele már elektronikusan történik, ami nemcsak környezetvédelmi szempontból kedvező, csökkentve a papírpazarlást, hanem átláthatóbbá téve az önkormányzat egész működését.
Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere hangsúlyozta, hogy bár nagyon sokat várnak az új kormánytól, eddig csak nagyfokú bizonytalanságot érzékeltek önkormányzatok tekintetében. Kiemelte, hogy az önkormányzatok az állam részei, olyan feladatokat látnak el, amelyektől az állampolgárok életminősége jobb vagy éppen rosszabb lesz, és ezt nem lehet külön kezelni. Teherviselés szempontjából az önkormányzati szinten a szociális hálózat, a védőnői ellátás és a kulturális igények kielégítése lenne a legjobb helyen. A szolidaritási adó kapcsán elmondta, hogy mióta bevezették, nem tudni, hova ment a pénz, és alapvetően más programra van szükség a pénzügyi kiegyenlítés rendszerén belül. EU-s forrásokból két nagy területet emelt ki: a lakhatási politikát, ezen belül az önkormányzati lakások korszerűsítését, valamint a szociális háló kibővítését újfajta megközelítésekkel.
Második panel: vidék
Résztvevők:
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere
Csőzik László, Érd polgármestere
Eszes Béla, Jánoshida polgármestere
Heringes Anita, Paks polgármestere
A konferencia második paneljében a vidéki önkormányzatok helyzete, a közigazgatási reform lehetőségei és az új kormánytól való szakpolitikai elvárások kerültek megvitatásra agglomerációs, megyeszékhelyi és kistelepülési vezetők részvételével. A beszélgetés során nyilvánvalóvá vált, hogy a vidéki települések is a bizonytalanság légkörében várják az új kabinet konkrét döntéseit, miközben azonnali válaszokat sürgetnek a hatáskörök és a finanszírozás alapvető kérdéseire.
Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestereként kiemelte, hogy bár szimbolikus egyeztetések már történtek, a hónap végére várják a részletes szakpolitikai tárgyalásokat az új kormánnyal. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzati finanszírozás alapozza meg a helyiek életminőségét, ezért elengedhetetlen a kötelező és önkéntes feladatok elavult listájának felülvizsgálata, hogy a pénzelosztás hűbb legyen a valós szükségletekhez. Élesen kritizálta a tervezett kétciklusos polgármesteri korlátozást, amelyet antidemokratikusnak nevezett, mondván, a döntést a települések lakosságára kell bízni. A szolidaritási adó kapcsán kifejtette, hogy a helyben jelentkező ipari terhek miatt a források elvonása igazságtalan. Hozzátette, hogy az önkormányzati szakemberek bérét versenyképessé kell tenni a piaccal, az uniós források kapcsán pedig jelezte, hogy a bonyolult pályázatok miatt a megyei önkormányzatok koordináló szerepe és a partnerek bevonása felértékelődik a közvetlen EU-s támogatások növekedésével.
Heringes Anita, Paks polgármestere az azonnali kormányzati döntéshozatalt sürgette, mivel a városfejlesztés az elmúlt két ciklusban teljesen elmaradt a vízművek, az oktatás és az infrastruktúra területén. Kiemelt célként jelölte meg az egynapos sebészetük újraindítását, és jelezte, hogy a városok készen állnak a továbblépésre, ha megkapják az irányvonalakat. Határozottan elutasította a polgármesteri bérek csökkentését, rámutatva, hogy a hatalmas döntéshozatali felelősség mellett szakmai tudásra és megfelelő díjazásra van szükség. Az oktatás kapcsán egyetértett azzal, hogy az iskolák sokkal jobb kézben vannak az önkormányzatoknál, de csak akkor lehetnek jó gazdák, ha az ahhoz szükséges forrásokat is visszakapják. Úgy vélte, a megyei testületeknek jelenleg semmi értelme sincsen, az uniós forrásokat pedig a közműhálózat, a szennyvíz- és vízelvezetés fejlesztésére, valamint a Paks 2-höz kapcsolódó lakások útrendszerének korszerűsítésére fordítaná, amelyeket most az önkormányzat kénytelen volt előre kifizetni.
Eszes Béla mint Jánoshida polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) társelnöke a kistelepülések perspektíváját hozta be a vitába, emlékeztetve arra, hogy 1998 óta a döntéshozatal és a finanszírozás folyamatosan elkerült az önkormányzatoktól. Kifejezte reményét, hogy a politika végre a településekről fog szólni, és visszakapják a döntési jogköröket. A polgármesterek ciklus korlátozást és a bércsökkentést ő is méltatlannak tartja. Az iskolák ügyében hangsúlyozottan kérte a teljes, egyenlő finanszírozás biztosítását a fenntartótól függetlenül, valamint az intézményfenntartó többcélú társulások és a megfelelő szakmai ellátottság garantálását. A közigazgatási reform kapcsán elmondta, a kistérségi szintű működésben és a faluszövetségekben látja a jövőt. Az uniós források terén megemlítette, hogy településükön a helyi érzékenyítést célzó Erasmus Plus programokat sikerült megvalósítani.
Csőzik László, Érd polgármestere feszült várakozással tekint a Tisza-program önkormányzati fejezetére, amely az erőforrások visszaadását ígéri. Kérdésként fogalmazta meg, hogy rákényszerítik-e a kétciklusos korlátot a vezetőkre, lesz-e előrehozott választás, és hogyan kezeli majd a kormány az üres államkassza mellett a bajba jutott önkormányzatokat. Kijelentette, hogy ha a győztes párt elfogadja, hogy a budapesti frakciókon kívül nincsenek saját polgármestereik és nem szavaztatja újra a pozíciókat, akkor a rendszer átmegy a jogállamiság tesztjén. Véleménye szerint a jelenlegi megyei rendszer üres és fenntarthatatlan, a centralizáció helyett a szubszidiaritás elvét kell követni. Üdvözölte a május 18-i kormányzati javaslatcsomagot. Követelte az építési engedélyek kiadásának visszautalását az agglomerációs településekhez a rendezett fejlődés érdekében, valamint a szolidaritási adó csökkentését. Az EU-s forrásokat az alapinfrastruktúra, különösen a folyamatos csőtörésekkel küzdő érdi ivóvíz- és csőrendszer, valamint az energiahatékonysági beruházások és utcák aszfaltozására fordítaná, kiemelve a nemzetközi szövetségekben rejlő pályázati sikereket.
