Az esemény két fő részből állt, először a meghívottak saját előadásaira került sor, majd minden meghívó közösen vett részt egy kerekasztal beszélgetésen.
Horn Gábor megnyitója után elsőként Tanács Zoltán, a Tudományos és Technológiai Minisztérium minisztere kezdte az előadásokat. Beszédét egy, a mestersége intelligencia generálta szöveggel kezdte, ami után azt emelte ki, hogy hiányzott belőle az eredeti gondolat. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években robbanásszerűen felgyorsult az M.I. fejlődése, de szerinte ez csak a kezdet, a 2027-34-es időtávra vár olyan képességugrást, amit még sosem láttunk. Biztosította a hallgatókat, hogy az új kormánynak fontos a digitalizáció és annak hatásai, és célja olyan digitális állam kiépítése, hol az M.I-t ésszel használják. Ehhez fő feladatokként a mögöttes adatok egyeztetését, és az eltérő rendszerek összehangolását emelte ki.
Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója az M.I. vállalati szektorban való felhasználásáról beszélt. Állítása szerint a Telekom már 10 éve foglalkozik mesterséges intelligenciával, de a technológia olyan gyorsasággal fejlődik, hogy könnyű zsákutcára tévedni, olyan fejlesztéseken dolgozni évekig, ami nem sokkal később teljesen hétköznapivá válik. Véleménye szerint az IT és üzleti hatékonyság, illetve a hatékonyabb kiszolgálás terén a leghasznosabb az M.I. a vállalatok számára. Ezután a Telekom saját, Keystone AI nevű technológiáját mutatta be, ami olyan mesterséges intelligencia, amibe be lehet kötni más nagyvállalati modelleket a saját modellje mellett, így képes saját síkon, illetve más rendszerek alapján is dolgozni.
Kósa Mónika, jogász, Montessori-tanár és iskolaalapító az M.I. oktatásbeli használatára fókuszált. Véleménye szerint akkor tud igazán hasznos lenni a mesterséges intelligencia az iskolákban, ha már egy létező tudásra épül rá. Kisebb, csoportos feladatokat, vitaköröket, illetve a „szöszmötölést” hozta fel példaként erre mint gyakorlatokat, ahol a gyerekek el tudnak sajátítani képességeket, amiknek majd a későbbi kiegészítésére lesz alkalmas az M.I. A mesterséges intelligencia használatához ő a kritikai gondolkodást tartja a legfontosabbnak, ami a jól kérdezést, és a megfelelő ellenőrzést foglalja magában, mivel így lehet a legjobban használni a technológiát. Ám mivel ezek a készségek csak egy bizonyos kor után alakulnak ki a gyerekekben, hangsúlyozta, hogy M.I. oktatásba való beemelését igazítani kell a tanulók életkori tulajdonságaikhoz.
Horváth Ádám, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium miniszteri tanácsadója kormányzati szempontból közelítette meg az oktatás és az M.I. témáját. Szerinte az oktatás feladata az, hogy felkészítsen minket arra, hogyan legyünk sikeresek a társadalomban. Állítása szerint a magyarországi M.I. használat elmarad a környező országok mértékétől, és ennek főként a tájékozatlanság az oka, mivel az emberek nem tudnak róla, vagy nem tudják mire felhasználni. Kiemelte, hogy általános iskolában átlagosan nem rendelkeznek a gyerekek megfelelő kompetenciával hogy felelősen használják a technológiát, és hogy az M.I. csak szélesíti a rést az erősebb és gyengébb tanulók között. Míg egy jól tanuló gyereknek segíti a tanulását a technológia, addig egy gyengébb társára akár aktívan ronthat is a helyzetén, ha például elsőre elfogad minden választ, ellenőrzés nélkül.
Mérő László, matematikus, pszichológus azt hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligenciáról nem mint egy egységes technológiáról kell hogy beszéljünk, mivel különböző vállalatok különböző célokra kifejlesztett modellekkel rendelkeznek. Az M.I.-t ő álmodozógépeknek írta le, mint ahogy az emberi álom is információk összefoglalása, amiben szerepelhetnek lehetetlen elemek, a mesterséges intelligencia is képes valótlanságokat állítani. Ennek ellenére nagyon nagy esélyt lát arra, hogy bizonyos szakmák gyökeresen meg fognak változni a technológia fejlődésével, mint például a sofőr, de nem tartja kizártnak ,hogy az emberi kapcsolatok is felfordulhatnak a jövőben .
Az ezután következő kerekasztalbeszélgetésben a vendégek rengeteg különböző témát jártak körbe. Az M.I. generálta zenével Polereczki Andrea véleménye szerint nincsen probléma, ha csak feldolgozásra használják, de még így is kimarad a közösségi, alkotói élmény a kreálásából. Tanács Zoltán arról figyelmeztetett, hogy ugyan most még meg lehet különböztetni az ember készítette, és gép generálta művészetet egymástól, a jövőben nem tudjuk mi vár ránk, ezért egy olyan rendszer kidolgozását javasolta, ami az M.I. társadalmi hatásait figyeli. A mesterséges intelligencia dezinformáló hatásaival kapcsolatban Horváth Ádám azt vetette fel, hogy már a technológia előtt is bőven voltak álhírek, így igazából a kritikus gondolkodást kéne először figyelembe venni. Mérő László szerint viszont nem lehet tudni, hogy a jövő generáció mit fognak a M.I. tartalmakba belelátni, így azt sem tudjuk hogyan fognak gondolkodni majd róla. Az oktatás szerepével kapcsolatban Kósa Mónika azthangsúlyozta, hogy ugyan fontos a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása, de hosszútávon a sikeresebb tanulótársaikra is figyelmet kell fordítani. Tanács Zoltán emellett a pedagógusok felkészítésére is felhívta a figyelmet, hogy hatékonyan lehessen a technológiát a tanórákon is használni.
