I. panel
Az első panel a választási erőviszonyokat, a kampány dinamikáját és a közvéleménykutatások eltérő értelmezéseit vizsgálta. A panel résztvevői Böcskei Balázs (IDEA Intézet), Hann Endre (Medián), Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont Intézet), Virág Andrea (Republikon Intézet) és Závecz Tibor (Závecz Research) voltak. A beszélgetést Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke moderálta. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a politikai verseny két nagy tömb köré szerveződik, miközben a növekvő részvételi hajlandóság elsősorban a kisebb pártok mozgásterét szűkíti; a DK és az MKKP bejutása szinte biztosan elmarad a parlamentből, és bár a Mi Hazánknak sem kedvez ez a trend, ők továbbra is 5% felett állnak.
Závecz Tibor hangsúlyozta, hogy a Tisza és a Fidesz rendelkezik a legnagyobb szimpatizánsi bázissal – becslése szerint legalább 3 millió tiszás és 2,5 millió fideszes szavazóval –, és a kampány során nem várható jelentős stratégiai változás. Kiemelte, hogy ha bárki letérne a már bejáratott útról, az a magabiztosság látszatát gyengítené, miközben a két vezető naponta elmondott beszédeivel diktálja a narratívát. Magyar Péternek az alternatíva képét kell erősítenie, és bár több egyéni választókerületben (akár 10–30 körzetben) szoros eredmény várható, ahol a pártoknak mindent be kell vetniük, még nem egyértelmű, hogy földrajzilag hol dől el a választás.
Virág Andrea kiemelte, hogy adatai alapján a Tisza a teljes népességben 5%-kal, a biztos pártválasztók között pedig 8%-kal vezet. Meglátása szerint a két nagy párt közötti különbség az elmúlt másfél évben érdemben nem változott, miközben mindkettő növelni tudta táborát a bizonytalanok kárára. A kampány fő témái (háború és béke) rögzültek, de új elemként jelentek meg a titkosszolgálati és lehallgatási ügyek, bár kérdéses, hogy ezeknek hatása meddig tart ki. Külön kiemelte a Mi Hazánk helyzetét: a Fidesz részéről ellentmondásos üzenetek érkeznek a párthoz való viszonyról, és mivel felmerült a "királycsináló" szerepük, a Fidesznek most már érdekében állhat megszólítani a szavazóbázisukat, amire 2022-ben még nem volt szüksége.
Mráz Ágoston saját heti adatai alapján Fidesz-előnyt (40% vs. 35%) valószínűsített, ami körülbelül 3 millió fideszes és 2,7 millió tiszás szimpatizánst jelent. A kampányt elsősorban mobilizációs versenyként írta le, ahol a Tisza szimpatizánsai jelenleg aktívabbak. Szerinte a Fidesz célja a Mi Hazánk szavazói és az inaktívak közötti átfedések kiaknázása, valamint a Mi Hazánk parlamentbe juttatása. Úgy látja, az aktivitás Budapesttől távolodva csökken, de összességében Fidesz-győzelmet vár, és fontosnak tartaná a későbbi demográfiai statisztikák készítését.
Böcskei Balázs szerint az elemzők többsége – öt kutatóból négy – nem lát valóban szoros versenyt; ez a választás már jó ideje eldőlt, és 12%-os előnynél nem várható fordulat. Hangsúlyozta, hogy a kampánytémák 2025 nyara óta rögzültek, inkább csak ezek mélyítése és újrakeretezése zajlik. Megjegyezte, hogy a kutatásokba vetett bizalom alacsony, amit mértek is, de nem publikáltak a szakma legitimációja érdekében. A Mi Hazánkról elmondta, hogy bár kevesebbet beszélnek, szubkultúrájukat és videós eléréseiket hatékonyan építik, a választók pedig stratégiai szavazók, így a kispártok miatt nem várható "elveszett" körzet.
Hann Endre a Medián kutatásaira hivatkozva erős Tisza-előnyt (3,5 millió vs. 2,5 millió) és rekordmagas részvételt valószínűsített, ami akár kétpárti parlamentet is eredményezhet, mivel a Mi Hazánk bejutását is bizonytalannak látja. Kiemelte, hogy a választói percepciók március óta a Tisza győzelmét vetítik előre. Nagy jelentőséget tulajdonított a titkosszolgálati témáknak és Magyar Péter videós eléréseinek. Hangsúlyozta, hogy adatai pillanatképek, nem jóslatok, és visszautasította a "gyávaság" vádját, emlékeztetve a Medián 1989 óta tartó függetlenségére és pontosságára.
A beszélgetés végén éles módszertani vita alakult ki. Hann Endre kritizálta a kormányközeli intézetek függetlenségét és Mráz Ágoston szerinte propagandisztikus fellépését, valamint a Medián elleni lejárató kampányokat. Mráz Ágoston válaszában megvédte a Nézőpont "realista" módszertanát, amely statisztikai eljárással próbálja besorolni a párton kívüli biztos szavazókat. Vita tárgyává vált továbbá a medián mintavételi pontossága (különösen a fiatalok körében) és a telefonos adatfelvétel körülményei az Iránytű Intézettel való együttműködés kapcsán. Hann erre reagálva közölte, hogy több callcenterrel is dolgoznak, és a módszertani támadásokat a független kutatás elleni fellépésnek tekinti.
II. panel
A második panelben Bedő Dávid, Momentum frakcióvezetője, Bruck Gábor, a Sawyer Miller Group kommunikációs trénere, Szabó Márton „Csoki”, tartalomgyártó, és Zárug Péter Farkas, politológus, a Miskolci Egyetem docense beszélgettek a magyarországi liberalizmusról. A panelbeszélgetésen azt feszegették, hogy vannak-e liberális szavazók, hogy áll a képviseletük, és kire szavazzanak április 12-én.
Bruck Gábor szerint a liberalizmus, mint gondolat, nem tud elveszni, amíg van hatalomkoncentráció. A TISZA-ban is látja megjelenni ezeket az elveket, mivel a politikai tér megnyitására és a verseny feltételeinek megteremtésére törekszik a párt. Ezzel együtt a liberalizmust nem gondolja egy identitásnak, és nem is feltétlenül célszerű, hogy úgy fogjuk fel: inkább egy szabályrendszer, amit több ideológiai projekt felkarolhat. Magyar Péterék politikáját több szempontból innovatívnak tartja, és arra számít, hogy az óellenzéki pártok teljesen meg fognak szűnni. A változás érdekében a TISZA-ra való szavazást tartja célszerűnek, és akkor tud optimista lenni, ha a TISZA-szigetek egy esetleg győzelemet követően is aktívak maradnak, így nem csupán egy budapesti centrumban születnek a döntések.
Szabó Márton „Csoki” úgy fogalmazott, hogy egyértelműen van igény a magyar társadalomban a liberális és baloldali eszmékre. A sikeres politikai képviselethez fontosnak tartja, hogy ne csupán szavazógépnek tekintsék a pártok az embereket, hanem minél inkább bevonják őket a politikai folyamatokba. Ehhez szükség van a liberális és baloldali gondolatokat hitelesen képviselő pártokra, nem csupán olyan frakciókra, amiben baloldali érzelmű emberek is ülnek. Ez az oldal egyelőre még nem találta meg az ellenajánlatot a populista jobboldalnak, de szerinte ez formálódóban van, és amellett érvelt, hogy a jövőben felértékelődhet az ideológiák szerepe akkor is, ha ma az ideológiamentességet hirdetni divatos. A szolidaritást nevezte meg ellenszerként a liberális demokráciát leépíteni kívánó ideológiákkal szemben. A liberalizmus lényegének látja, hogy az emberek maguktól el tudják dönteni, hogy kire szavazzanak, és kiemelte, hogy mindenképp ki kell menni tüntetni fontos ügyek kapcsán attól függetlenül, hogy kinyeri majd a választást.
Bedő Dávid úgy nyilatkozott, hogy sok a liberális Magyarországon: gazdasági és kulturális szempontból is. Ez a választás viszont most nem az ideológiákról, ezért sem lesz liberális párt a parlamentben. A TISZA-nak is vannak liberális politikusai és szavazói, és az elsődleges, hogy a TISZA-val leváltsuk a rendszert, majd ezt követően van helye az értékalapú politizálásnak. A választási rendszer reformját kiemelten fontosnak jelölte meg: a kétpártrendszer ugyanis populizmushoz vezet, és megakadályozza a pluralista képviseletet. Úgy fogalmazott, hogy vannak kétségei, hogy Magyar Péterék mennyire korlátozzák majd a saját hatalmukat, de szerinte majd a liberális szavazók feladat is lesz, hogy kikényszerítsék a plurális rendszer visszaállítását. Szerinte a propaganda sokat rontott a liberalizmus megítélésén, de azt is említette, hogy az európai liberálisok több esetben nem jól ismerték fel a többség igényeit vagy arra nem jó válaszokat adtak, mint például a menekültválság esetében. Bedő kiemelte, hogy a Fidesz már csak csalással tud nyerni, és reménykedik a TISZA alkotmányozó többségében, hogy megtörténhessen az elszámoltatás.
Zárug Péter Farkas szerint vannak liberális szavazók Magyarországon, ám a kérdéses pont a képviseletük. A jelenlegi posztideológia állapotában nem alkotnak ezek a szavazók közösséget, és a TISZA által meghirdetett missziót erősebbnek érzik, mint amit a liberális erők képviselnek itthon. A liberalizmusnak nincs egybefogó ereje Magyarországon, csupán ügyek mentén, performatívan jelenik meg, amire jó példa Zárug szerint a Pride. Úgy fogalmazott, hogy a Fidesz sikeresen monopolizálta a közbeszéd értelmezési kereteit, és ettől mind a liberális politikusok, mind a szavazók megijedtek. A liberalizmus paradoxonának nevezte meg, hogy a liberális berendezkedés alapja az állampolgárok értékrendje, de ezt az állam nem tudja szabályozni. Magyarország sosem volt liberális érzelmű, inkább feudális, és nincs kellő polgárosodás, ami megteremtse az anyagi és kulturális alapjait a széleskörű liberalizmusnak. Véleménye szerint demokratikus keretek között a TISZA és valószínűleg majd a Mihazánk is bejut. Fidesz győzelem esetén az autoriter tendenciák erősödését látja valószínűnek. Sima többséggel a TISZA „kormányon lesz, de nem hatalomban”, és alkotmányozó többség esetén szerinte az állam átstrukturálásra fog menni, de saját hatalmukat nem korlátozzák.
