A Republikon Intézet 2026. május 5-én konferenciát tartott „A nemzetközi helyzet fokozódik - de hová álljanak a magyarok?“ címmel, ahol szakértők elemezték a jelenlegi nemzetközi konfliktusokat és Magyarország szerepét a kialakuló világrendben.
A beszélgetést Virág Andrea, a Republikon Alapítvány stratégiai igazgatója moderálta.
Panelisták:
- Hegedűs Dániel: az Institute für Europäische Politik igazgatóhelyettese
- Kerner Zsolt: a 24.hu politikai újságírója
- Prőhle Gergely: az NKE John Lukacs Intézetének programigazgatója
- Szalai Máté: a Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék egyetemi docense
Az első kérdéskör arra irányult, hogy a résztvevők mely nemzetközi konfliktust tartják napjainkban a legmeghatározóbbnak. Kerner Zsolt szerint ezen összecsapások közös jellemzője, hogy a világkereskedelem zavaraiból és a globális kihívásokból fakadnak. Hegedűs Dániel úgy látja, hogy a nemzetközi jogszabályokon nyugvó világrend jelentősen meggyengült, és ebben mára a régi rend alapítói is szerepet vállalnak, miközben a nyugati világ gazdasági jelentősége számottevően csökkent. Prőhle Gergely hozzátette, hogy a jövőben az „élettérért” folyó küzdelmek válnak meghatározóvá, amelyeket a demográfiai és éghajlati változások tovább tüzelnek, állandósítva a feszültséget a Közel-Keleten. Szerinte egyfajta civilizációs harc is zajlik Kelet és Nyugat között. Szalai Máté kiemelte, hogy a válság már régóta fennáll, csupán Európát érte el később az a folyamat, amely a nemzetközi rendbe vetett bizalmat megkérdőjelezi.
Virág Andrea ezt követően az Egyesült Államok közel-keleti szerepvállalásáról és aktivitásáról kérdezte a szakértőket. Hegedűs Dániel kifejtette, hogy a nemzetközi jog megsértésekor kulcskérdés, miként ismerik el az egyes államok jogalanyiságát. A résztvevők rámutattak az amerikai adminisztráció változó hozzáállására és a növekvő belpolitikai frusztrációra, egyetértve abban, hogy a külpolitika egyre inkább belpolitikai eszközzé válik. Úgy vélik, a problémák felismerése után konkrét javaslatokra van szükség: Amerikában az iparfejlesztés, Európában pedig a védelmi képességek hiánya a legsürgetőbb ilyen kérdés. Szalai Máté szerint a Közel-Keleten nem a vallási vagy etnikai ellentétek, hanem a hatalmi egyensúly eltolódása a döntő faktor; az iráni befolyással szemben a térségi hatalmak ellensúlyt próbálnak képezni. Meglátása szerint az amerikai politika Irán-ellenessége már több ciklus óta töretlen, és a venezuelai események után gyors rezsimváltást reméltek, ami végül nem valósult meg. Kerner Zsolt megjegyezte, hogy az amerikai külpolitika rendkívül összetett, és gyakran még a kormányzaton belül is eltérő irányvonalak feszülnek egymásnak.
A beszélgetés érintette az ukrajnai háború szerepét is, amely a választások előtt kiemelt témává vált, ám sokszor csak belpolitikai szemüvegen keresztül, a valós tényeket mellőzve beszéltek róla. Kerner Zsolt szerint Ukrajna nem vált a nemzetközi figyelem eltolódásának vesztesévé; hadiipari gyártási kapacitásait és dróntechnológiáját világszintre emelte, miközben új támogatásokat szerzett. Ezzel szemben Oroszország számára ez egy elkeseredett és hosszú háború, amely gazdasági stabilitását és szövetségi rendszerét is veszélyezteti, így jövőképe borúsabb, mint az EU-tagság felé törekvő Ukrajnáé. Hegedűs Dániel úgy véli, csak jelentős orosz belpolitikai változások hozhatnak fordulatot; jelenleg egy stratégiai sakkhelyzet alakult ki, ahol Oroszország célja a NATO egységének megbontása. Prőhle Gergely szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a konfliktus hosszú távon konzerválódik.
Zárásként a moderátor Magyarország helyzetéről és a jövőbeli elvárásokról kérdezte a panelistákat. Szalai Máté hangsúlyozta: kulcsfontosságú, hogy Magyarország kivegye a részét a Nyugatot és az Európai Uniót érintő válságkezelésből. Szerinte a közbeszéd elfedte, hogy egyfajta „szürke zónában” vagyunk a béke és a háború között, ezért fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvekre is azok elkerülése érdekében. Hegedűs Dániel a magyar–lengyel politikai és a magyar–horvát gazdasági kapcsolatok javulását vetítette előre, megjegyezve, hogy bár az Ukrajnához való viszony nem feltétlenül változik meg gyökeresen, az új kormány tárgyalási pozíciója továbbra is erős maradhat. Prőhle Gergely véleménye szerint Magyarország elemi érdeke a kapcsolatok rendezése az EU-val és a NATO-val, ami nem zárja ki a későbbi szakmai konfliktusokat. Kerner Zsolt végül hozzátette: az új kormány számára elengedhetetlen lesz a kompromisszumképesség az uniós érdekérvényesítés érdekében.