A Republikon május 11-én konferenciát tartott, aminek során a 2022-es országgyűlési, illetve a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választások között fél úton lévő ellenzék jelenlegi helyzetét vizsgáltuk mind elemzői, mind politikusi oldalról, továbbá maguknak a választásoknak a üzeneteiről, jelentőségéről és potenciális stratégiájukról is szó esett.
Megnyitó:
Az esemény elején Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke tartott beszédet, aki első sorban megköszönte a meghívottak jelenlétét. Ezenkívül azt is megemlítette, hogy mindenképpen egyedi helyzetet teremtenek a 2024-es egyszerre tartott választások az ellenzéknek, mivel az önkormányzati választáson egy együttműködési kényszer lesz megfigyelhető, míg az európai parlamenti választáson egy tényleges versenyt, lényegében egy nagy mintás közvéleménykutatást figyelhetünk majd meg.
Első panelbeszélgetés: Összenő, ami nem tartozik össze – elemzői oldal:
Böcskei Balázs, az Idea Intézet kutatási igazgatója arról beszélt, hogy a magyar politikai elemzésnek az az egyik hátránya, hogy a népszerűség mögött is gyakran a válságot keresi. Ezenkívül szerinte jelenleg a 6 párti ellenzéket joggal lehet 2+4 pártnak nevezni a potenciális kormányváltó pártok, a DK és a Momentum miatt. Továbbá azt is elmondta, hogy a politikai mércéje a támogatottság és az annak a közösség teremtő ereje, vagyis a pár százalékos pártoknak nem nagyon vannak tényleges szavazói, inkább csak olyanok, akik Orbán ellenesek.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint a pártok jelenlegi helyzete változatlan, vagyis a Fidesz 50, a baloldal 40, a Mi Hazánk pedig körülbelül 10%-os támogatottságot tudhat magának. Emellett azt említette meg, hogy a Fidesz kampánya elismeri, hogy vannak hibák, viszont ezeknek az eredetét nem belső, hanem külső tényezőkhöz köti a kormány. Végezetül pedig arról beszélt, hogy az ellenzék szempontjából nem jó kifogás a (pénzügyi) források hiánya, mivel Fidesz 3-szor is tudott úgy választást nyerni, hogy elenyésző mennyiségű pénz állt rendelkezésére.
Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója elmondta, hogy a 2022-es országgyűlési választások óta nem ment végbe semmilyen érdemi változás se a kormány, se az ellenzék területén. Emellett ő úgy gondolja, hogy egy klasszikus demokráciában a kormány és az ellenzék örökharcát lehet látni, Magyarországon viszont általában egy-egy ügyben kormányellenesek a választók. Továbbá azt is megemlítette, hogy a kisebb pártok feltehetőleg a személyei miatt vannak még az ellenzéki oldalon, mint például a Párbeszéd Karácsony Gergely miatt.
Závecz Tibor, a Závecz Research alapítója, ügyvezetője azt gondolja, hogy a sokszínű ellenzéknek az a legnagyobb problémája, hogy hiányzik belőle az érzelmi azonosulás, ami a Fidesz esetében az érzelmi kötelékek és az általános összetartás miatt viszont megvan. Ezenkívül arról is beszélt, hogy a pártok társelnöksége szerinte negatívum, mivel ezáltal nem válik egyértelművé, hogy kihez tartozik pontosan a felelősség. Végezetül azt említette meg, hogy főleg a budapesti önkormányzatok esetében az ellenzéki polgármesterek némileg le tudnak válni pártjaikról, miközben a Fidesz esetében népszerűbb maga a párt, mint a tényleges személyek.
Második panelbeszélgetés: Új kihívás előtt az ellenzék
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese elmondta, a 2022-es választásokból három fő következtetést vontak le: baloldali, szociáldemokrata tartalom nélkül nem lehet jól működő ellenzéki koalíciót alkotni; be kell bizonyítani a szavazóknak, hogy az ellenzék képes lenne kormányozni, illetve a hálozatépítés kiemelten fontos. Azt gondolja, az ellenzéki pártoknak nem a Fidesztől elvándorolt szavazókat kell bevonzaniuk, hanem a bizonytalanokat.
Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője szerint a szimbolikus ügyek melletti kiállásnál fontosabb az, hogy valós problémákra valós megoldásokat adjanak a pártok. Hozzátette, szerinte az nem gyengeség, hogy az ellenzék sokszínű, éppen ezt kéne kihasználni. Beszélt arról, hogy szerinte a pártok erősödése nem a cél, hanem az eszköz, amivel a cél elérhetővé válik.
Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke szerint sok ellenzéki politikus 13 év elteltével sem látja, hogy mik azok az eszközök és taktikák, amikről már bebizonyosodott, hogy nem működnek. Kifejtette, szerinte utcai politizálásra és a 2017-es Nolimpia mozgalomhoz hasonló lépésekre van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi kormány hatalmát apránként meggyengítsék. Úgy gondolja, egyértelmű, hogy a 2024-es önkormányzati választásokon az ellenzéki pártoknak muszáj lesz együttműködniük.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke szerint téves feltételezés volt, miszerint a politikában egy összefogás esetén összeadódnak az egyes pártokra külön-külön leadott szavazatok. Szerinte az önkormányzati választásokon célszerűbb, ha a pártok hátralépnek, pártjelöltek helyett helyi támogatással rendelkező, helyi problémákat ismerő politikusokat indítanak, és csak egyfajta koordináló szerepet töltenek be a jelöltek mellett.
Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt társelnöke elmondta, szavazás után arra jutott pártjuk, hogy a 2024-es önkormányzati választásokon külön indulnak. Beszélt továbbá arról, hogy pártjuk emberi erőforrás tekintetében bővült, fel tudtak venni például regionális koordinátorokat, akiknek a passzív szavazók bevonásában lehet nagy szerepük.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben az MSZP tartotta a helyzetét, azonban nehéz megítélni, hogy ez mire lesz elég a 2024-es EP választásokon. Hozzátette, januárban megkeresték a többi ellenzéki pártot és kezdeményezték, hogy a 2024-es önkormányzati választásokon induljanak a pártok együtt. Szerinte a Fidesz elindította a társadalmi rendszer átalakítását, valamint egyre inkább jobbra tolódik.
Szabó Tímea, a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője arról beszélt, szerinte az ellenzéki pártoknak azt kell átgondolniuk, hogyan tudnak külön-külön hatékonyan dolgozni a saját céljaikért, valamint a kormányváltásért. Megemlítette a versengő együttműködés fontosságát, valamint kiemelte, Orbán Viktor nyilatkozatai során mindig az ellenzéket igyekszik negatív színben feltüntetni saját kormányának népszerűsítése helyett.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.
