A Republikon 2022. szeptember 15.-én „Iskolák a határon” címmel rendezte meg őszi oktatási konferenciáját. Az esemény Horn Gábor nyitóbeszédével kezdődött, majd Mikecz Dániel prezentációjával folytatódott. Az esemény két nagy blokkja közül az első egy kerekasztal beszélgetés volt, Korkép a közoktatásról címen, melyen Horváth Péter, Piltz Olivér, L. Ritók Nóra, Szabó Zsuzsa és Tollner József vettek részt. Egy rövid szünet után az Egyetemek a politika fogságában című kerekasztal beszélgetésben részt vettek: Hiller István, Karsai György Kenesei István. A konferencia moderátora Ónody-Molnár Dóra.
Horn Gábor köszöntőjében kiemelte, hogy a régi közmegállapodás szerint a közoktatás nem lehet a politika fogja. Abban is egység volt, hogy az iskolának befogadónak kell lenni és nem szegregáltnak, Horn Gábor szerint ezt nem tudták teljesíteni, de közmegegyezés megvolt. Szerinte 2010-től ez nem így van. A bevezetőben feltette a kérdést, hogy lehet-e és kötelező-e csodálatos dolgokat tenni az iskolákban a jelenlegi rendszerben.
A következő 10 percben Mikecz Dániel adott elő „Oktatási mozgalmak, tüntetések az Orbán kormány alatt” címmel. Rövid áttekintésben megtudhattuk, hogy az elmúlt években milyen oktatással kapcsolatos megmozdulások voltak. Az oktatásban új sérelmek jelentek meg de ettől függetlenül ez egy olyam mozgalmi ügy, ami ezek nélkül is rendre visszatért. Ezeken a megmozdulásokon fontos szerepeket töltöttek be a szakszervezetek, különböző mozgalmak és maguk a diákok/hallgatók is. Bár a megmozdulások kormányzati kommunikáció szintjén értek el változásokat, azonban a tényleges cselekvés szintjén sajnálatos módon valódi változás nem történt.
A konferencia korkép a közoktatásról című kerekasztal beszélgetéssel folytatódott. Tollner József az Illyés Gyula Gimnázium tanára, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja aggódást fejezte ki abból a szempontból, hogy a jelenlegi megmozdulásokon sok pedagógus inaktív és csak akkor lenne hajlandó csatlakozni a megmozdulásokhoz, ha többen lennének. Azonban büszke azokra a kollégáira, akik valóban kiálltak a tanárok ügye mellett.
Piltz Olivér a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, azzal egészítette ki ezt a gondolatot, hogy vidéki iskolákban sokkal kisebb az ellenállás, mivel sok helyen egyetlen egy iskola működik.
Szabó Zsuzsa, tanító, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke kiemelte, hogy a szokásosnál egy nehezebb tanévet kezdtünk. Szerinte sokkal kevesebben mozdulnak meg jelenleg, mint pár évvel ezelőtti demonstrációkon. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy nincs olyan család, aki ne lenne éríntett a közoktatásban.
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője a leszakadó települések helyzetéről beszélt, az ilyen helyeken rengeteg tanár félti az állást és nem mert kiállni a tüntetések mellett. Szerinte az iskolaigazgatók helyzete is fontos, véleménye szerint annak az iskolaigazgatónak hosszabbítják meg a szerződését, aki kompatibilis ezzel a rendszerrel.
Horváth Péter, a Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint azért nem tömegesek ezek a mozgalmak mert különbségek vannak a térségek között, a pedagógusok átlagéletkora 50 év körül van, ha elveszítik az állásukat nehezen tud más területre menni, harmadrészt a pedagógusok között a választók aránya nagyjából ugyan olyan, mint a népességben.
A szünet után Egyetemek a politika fogságában című kerekasztal beszélgetéssel folytatatódott a konferencia, ahol Kenesei István, nyelvész, professor emeritus, az MTA tagja szerint az elmúlt 12 évben kapkodás folyt, ahol folyamatosan váltogatták egymást a felsőoktatáért felelős államtitkárok. Szerinte nincs sehol a felsőoktatási stratégia, majd megkezdőtek az egyetemek alapítványosítása.
Hiller István, történész, egyetemi docens, korábbi szakminiszter kiemelte, hogy nincs szakmai összefügés a CEU, az MTA és a koratóriumi ügyekben, ezek inkább politikai döntések. Szerinte a Fidesz elfoglalja a szellemi és intellektuális teret. Szerinte érdekes kérdés, hogy egy egyetem szabadabb és színvonalasabb-e, hogy ha egy kuratórium vezeti. Arra a következtetésre jutott, hogy ez nem a finanszírozási formán múlik.
Karsai György, klasszika-filológus, egyetemi tanár, a SzFE a doktori iskola vezetője 2022-ig az SzFE esetéről beszélt. 2010-től az SzFE költségvetésének 40-50%-át vonták el, ez azzart járt, hogy például a filmesek már nem tudtak vizsgafilmeket csinálni. Amikor létrejött az alapítvány akkor annak vezetésébe senkit nem engedtek be az SzFE vezetésből. Az alapitványosítás után valóban sokkal több pénz jutott az egyetemnek azonban a kormány gyakorlatilag semennyire nem volt hajlandó egyeztetni az egyetem vezetőségéve
