A Republikon Intézet március 8-án konferenciát szervezett a választásokkal egybekötött, melegellenes, vagy gyerekvédelmi népszavazás kapcsán. A kétszekciós beszélgetés első felében Tordai Bence és Kunhalmi Ágnes osztotta meg a politikai oldalát a kérdésnek, míg a második szekcióban Osváth Zsolt, Nográdi Noá, Kiss Noémi, Nyáry Krisztián, és Dombos Tamás járta körül a probléma emberi és társadalmi oldalait. A beszélgetéseket Ónody-Molnár Dóra moderálta.
Tordai Bence a gyermekvédelmi népszavazás kapcsán arról beszélt, hogy annak célja a társadalmi hergelés bizonyos kisebbségi csoportok ellen. Arról, hogy a népszavazás a párbeszédes Szabó Tímea törvényjavaslata miatt rendezhető egy napon a választásokkal, Tordai azt mondta, a Fidesz úgy is elintézi, amit meg szeretne valósítani, így a kérdésnek nincs is komolyabb jelentősége. Szabó Tímea egyébként a Fudan egyetem ellen adott be eredetileg népszavazási kezdeményezést a választások napjára. A gyermekvédelmi népszavazáson való részvétel kapcsán a Tordai is osztja a civilek álláspontját, miszerint a népszavazáson részt venni muszáj, – hiszen a választásokkal egyszerre rendezik – azonban érvénytelenül kell szavazni. Arra a kérdésre, hogy egység van-e az ellenzékben a népszavazás kapcsán a népszavazást megszavazó Jobbikot is beleértve Tordai úgy nyilatkozott, hogy a Jobbik sem támogatja a homofób és kirekesztő politikát. Nem csak a kampány miatt, hanem elvi alapon sem. Csupán a népszavazásban szereplő egy vagy két valódi gyermekvédelmi kérdés miatt szavazták meg a beadványt. A Párbeszéd politikusa a konferencián arról is beszélt, hogy a kormánypárt részéről a isztambuli egyezmény nem ratifikálása, valamint az iskolaőrök rendszere is problémás. Utóbbi azért, mert nem véd a „bullying”-tól. Inkább pszichológusokra, pedagógiai kisegítőkre, szociális munkásokra lenne szükség az iskolákban. A beszélgetés végén arról volt szó, hogy az LMBTQ kérdésben valódi társadalmi egyeztetés lenne szükséges, melynek során megvitathatnák, hogy hány éves kortól lehet a szexualitás kérdését az iskolában tárgyalni.
Kunhalmi Ágnes a népszavazás és a választások egyidejűségéről azt mondta, hogy ez egy jó ötlet volt Szabó Tímeától, hiszen ezzel 7 milliárd forintot spórol a költségvetés. A népszavazás tartalmi része azonban politikai trükk, amivel valótlanságokat lehet ráfogni az ellenzékre. Az ellenzék feladata csak az érvénytelenítés lehet, így mindenkit egységesen arra buzdítanak, hogy két X-szel vagy áthúzással érvénytelenítve adják le a szavazólapot. Arra fontos figyelni, hogy ne üresen adják le a szavazólapot, mert az csalásra alkalmas. Az egységes ellenzék azért nem nagyon beszél a kérdésről, mert a Fidesz malmára hajtaná a vizet, azonban az ellenzéki politikusok fontos feladatuknak tartják, hogy megértessék a társadalommal a gyermekvédelem igazán fontos kérdéseit. A vidék elérése és tájékoztatása viszont nehéz, amely problémával már 12 éve küzd a demokratikus ellenzék. Kunhalmi azt is mondta, hogy csatlakozni kell a gyermekunióhoz, hiszen nincs Magyarországon olyan intézményi struktúra, ahová le lehetne hívni a szükséges pénzt, a költségvetés terhelése nélkül. Az, hogy a gyermekek megfelelően tájékoztatva legyenek szexuális kérdésekről, az a tanárok és pedagógusok feladata is. Azonban a nemi identitás nem tanulási, nevelési kérdés, ami szándékosan megváltoztatható, hanem azt az ember saját maga érzi.
Nyáry Krisztián író a gyermekvédelmi törvény és népszavazás kapcsán rendezett kerekasztal beszélgetésen azt mondta, hogy „ne a cukros bácsitól féljünk, hanem valami falra festett ördögtől”. Szerinte a törvény három tekintetben értelmezhető. Az első sík, hogy meg kell védeni a gyerekeket a pedofiloktól, a második melegek elleni propaganda, a harmadik értelmezés szerint a törvény kultúráról és a szólásszabadságról szól. A törvény szövege szerint tilos 18 éves kor alattiaknak a homoszexualitás ábrázolása a kulturális műalkotásokban, illetve tilos a szexualitás öncélú ábrázolása. Ez tulajdonképpen végrehajthatatlan a könyvkiadók és a kultúra egyéb szereplőinek számára, ami kérdés, hogy jó vagy rossz-e. A törvény kapcsán nem világos, hogy mit jelent a szexualitás megjelenítése; a szöveg szerint azt is tilos ábrázolni, ami negatívan beszél róla vagy elítéli. Nem tesz különbséget egy 11 és egy 17 éves gyerek között, valamint nem definiálja, hogy mit jelent maga a megjelenítés szó. Az „öncélú” szexualitás tiltása tulajdonképpen tilt bárminemű szexuális ábrázolást, aminek nem e gyermeknemzés az elsődleges célja. Így tulajdonképpen a magyar kormány az 1200-as évekbeli katolikus egyház álláspontján van, ami szodomistának titulálja az öncélú szexualitást. Ezek alapján tehát a törvényt senki be nem tartja és senki nem is tartatja be, hiszen teljesen irreális lenne.
Dombos Tamás a Háttér Társaságtól azzal kezdte a diskurzust, hogy nemátalakító propaganda nem létezik. A mozgalmak célja csupán a transzneműség jelenségének megismertetése, nem az átnevelés, hanem az érzékenyítés, akár az iskolában is. Nyáry Krisztián azon állítására, hogy a gyermekvédelmi törvényt senki be sem tartja és senki be sem tartatja, Dombos úgy reagált, hogy ha valódi jogi szankciók nincsenek is, azért öncenzúra az van, és egyes könyvesboltok maguktól vették le a homoszexualitást ábrázoló műveket. Dombos azt is hangsúlyozta, hogy a törvény egyértelműen homofób, hiszen a szülőket is köti, így nem igaz, hogy a szülőknek autonóm döntési joguk van. A transz témáról Dombos azt mondta, hogy az most kerül Nyugat-Európában a középpontba, hiszen a homoszexualitást egyenjogúsító mozgalmak már lezárultak, sikeresek. Magyarországon azonban még nemhogy az egyenjogúsítás nem ment végbe, hanem a személyiben kell feltüntetni a T-t egy transzneműnek.
Osváth Zsolt youtuber a téma kapcsán a Pride-ról is beszélt. Szerinte a mozgalomnak sokszínűbbnek és megengedőbbnek kellene lennie a különböző véleményekkel. J.K. Rowling véleményére sem a cancel culture a válasz, az írónő nem transzfób, el lehet fogadni többféle véleményt. A törvény és a diskurzus kapcsán a tudatlanság a legnagyobb gond, szörnyű, hogy emberekkel el lehet hitettetni, hogy meg lehet szerettetni a nemváltást. Osváth egyetértett a többi felszólalóval abban, hogy jogi szankciókkal nem bír a törvény, azonban egy személyes példával árnyalta a képet. Osváth étterme Valentin napon részt vett egy kezdeményezésben, ahol szimbolikusan üresen hagytak egy asztalt, hogy az a kirekesztettség miatt otthon maradó meleg párokra emlékeztessen. Ennek kapcsán az RTL Fókusz című műsora interjút készített Osváth-tal, azonban az meleg témája miatt nem kerülhetett adásba a törvény szerint. Osváth szerint kampányszempontból zseniális, amit a Fidesz csinál, csak embereket tesznek tönkre vele. Botrányos, hogy a Kossuth Rádióban a miniszterelnök hogy mondhat olyat, hogy vita van arról, hogy a melegek pedofilokká válhatnak-e. Ez nettó hazugság.
Kiss Noémi írónő azért is fordult az LMBTQ témák felé, mert az nincs kibeszélve. Példaként felhozta egy történetét, amikor a Pride-on nem engedték, hogy gyermekeknek való hormongyógyszerekről beszéljen. Ez is azt mutatja, hogy fontos, hogy ki legyenek beszélve a dolgok. Az ellenzéki oldalon is, jobb lenne, ha differenciáltabban gondolkodnának az emberek.
Nográdi Noá nőjogi szakértő arról beszélt, hogy mi az, ami valóban fenyegeti ma a gyermekeket. Ez a szexuális erőszak és visszaélés. Ennek kapcsán sincs megfelelő kommunikáció és tájékoztatás, a téma nincs kibeszélve. Ezen sajnos a törvény sem segít. Hatalmas probléma az is, hogy az iskolák nem tarthatnak megfelelő tájékoztatást.
