2020. február 27-én a Republikon Intézet szervezésében megrendezésre került az „Álhírek a térségben – az álhírek hatása a Közép-Kelet-Európai államokra” konferencia a Friedrich Naumann Stiftung für die Freiheit támogatásával.
Az esemény Horn Gábor (Republikon Alapítvány) nyítóbeszédével kezdődött. A beszédet követően Tanja Porčnik ismertette hogy áll most a sajtószabadság a térségben a legutóbbi Human Freedom Index adatai alapján. Kiemelte, hogy ne csak a személyes szabadságról, hanem a gazdasági szabadságról is beszéljünk, hiszen fontos hogy olyan sajtót is fogyasztani tudjunk, amik nem az ingyenes, állami médiumokhoz tartoznak. Azt is kiemelte, hogy az utóbbi évtizedben szabadabbá vált a sajtó Kelet-Európában, de nem minden országban. A véleménynyilvánítás szabadsága és a pártatlan információkhoz való hozzáférés Magyarországon és Lengyelországban egyre nehezebbá vált az utóbbi években. Azt is hozzátette, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága védelem a zsarnoki rezsimekkel szemben.
A prezentáció után az első részben a négy meghívott, Leszek Jażdżewski a Liberté! (PL) főszerkesztője, Viera Zuborova a Bratislava Policy Institute (SK) ügyvezető igazgatója, Roman Máca az Institute for Politics and Society (CZ) elemzője, és Krekó Péter, a Political Capital (HU) ügyvezető igazgatója az álhírek hatásairól beszélgettek Kelet-európában, és arról, milyen szerepük és hatásuk lehet a választásokon. A beszélgetés moderátora Mikecz Dániel volt a Republikon Intézettől.
Leszek Jażdżewski szerint a legnagyobb visszaesés a média szabadságában 2009 és 2013 között volt Lengyelországban, de a legnagyobb változás 2015 után következett be, amikor a kormány propaganda eszközt faragott a médiából, ami bár nem működik tökéletesen, hiszen nem tud fenntartani egy koherens narratívát. Ez az ami miatt 2015 után nem történt csökkenés a sajtószabadságot mérő skálán.
Viera Zuborova úgy gondolja, Ján Kuciak halála után minden megváltozott Szlovákiában. Jelenleg a médiát három féle szereplő irányítja és birtokolja: oligarchák, Európa és Amerika párti filantrópok, vagy orosz-barát szervezetek.
Roman Máca szerint Csehország lefelé halad a sajtószabadság skáláján: jelenleg csak az ötödik a térségben. Ennek az oka, hogy az utóbbi években a sajtónak egy részét gazdagabb körök vásárolták meg, ezzel eladva a híreket promóciós célokra.
Krekó Péter hozzátette, hogy nincs tökéletes recept egy jól működő és szabad sajtóra. Például azt sem mondhatjuk, hogy egy sokszínű, reprezentatív média jobban ellenállna az álhírek terjedésének. 2016-ban az amerikaiak fele hitte, hogy Hillary Clinton pedofil kört vezet Chicago-ban.
A második részben az esemény Vicsek Ferenc prezentációjával folytatódott, aki a Dimenzió Média Alapítvány igazgatója. Az előadásában bemutatta a legutóbbi kutatását az álhírekről, és arról, mely álhírek a sikeresek. Véleménye szerint elemezni kellene mit gondolnak az emberek a hírekről. A kutatásában arra kérte a megkérdezetteket, döntsék el egy hírről hogy igaz, vagy álhír.
A következő részben egy kerekasztal beszélgetést hallgathattunk meg Boros Bánk Leventével, a Médianéző Központ igazgatójával, Böcskei Balázzsal, az IDEA Intézet kutatási igazgatójával, Ónody-Molnár Dórával, a 168 óra ujságírójával, és Virág Andreával, a Republikon Intézet stratégiai igazgatójával. A beszélgetés moderátora Király Dávid volt a Republikon Intézettől.
Böcskei Balázs a politika hatásairól, a hírek forrásának fontosságáról és az álhírek beazonosításáról beszélt. Véleménye szerint minden politikai oldalnak megvan a saját “igazsága”, hiszen minden oldal máshonnan szemléli az eseményeket. Pont ezért, nehéz meghatározni mi igaz, és mi hamis. Ő is kiemelte, hogy fontos kutatásokat végezni az álhírekkel kapcsolatban, bár nehéz méréseket végezni ezekkel az adatokkal tudományos célokra.
Ónody-Molnár Dóra arról beszélt, milyen hatásai vannak az álhíreknek az újságírói hivatásra. Egy újságírói hibáért indított per megviselheti az újságírót, és a pernek hosszútávú következményei vannak a médium számára. Véleménye szerint az újságírás szabályai nem változtak az elmúlt 100 évben, de sokkal nehezebb ezek szerint dolgozni. Kiemelte, hogy el kell választaniuk a véleményeket a tényektől.
Boros Bánk Levente szerint az álhírek akkor jelentek meg amikor a nyugati kultúra elkezdte használni a social media-t. Ezeken a felületeken nehezebb kiszűrni a hamis tartalmakat. Amikor az álhírek hatásait elemezzük, három pontra kell fókuszálnunk: (1) ki írja az álhírt és miért, (2) ki terjeszti, és milyen felületen, (3) hogyan dolgozzák fel az emberek, ki hiszi el és miért.
Virág Andrea arról beszélt milyen hatással vannak az álhírek a magyar politikára. Elmondta, hogy a social media megjelenésekor sokan hitték hogy ezzel egy demokratikusabb és szabadabb világot teremthetünk, ahol az emberek könnyebben hozzájuthatnak a hírekhez. Ahogy említi most az emberek ezeket a felületeket okolják az álhírek terjedéséért. Kiemelte, hogy az emberek a saját kis “világukban” szeretnek élni, és azokat a híreket olvassák amelyek szerintük igazak, és így más forrásból jövő hírek nem is érdeklik őket.
Médiamegjelenések:
Budapester Zeitung
Können Fake News bald Wahlen entscheiden?
168 óra
Helyesbítésnek helye nincs – Fakenews-világ Magyarországon
