Miközben a magyar és a szlovák kormány – eltérő mértékben ugyan, de – menekültellenes politikát folytat, addig a két ország lakossága a mindennapok során találkozik a valódi migrációval. Igazi menekültekkel 2018-ban egyik államban sem lehet kapcsolatba kerülni, de lassan sem Magyarországon, sem Szlovákiában nincs olyan város, ahol ne lenne kínai bolt, albán pékség vagy török, szír vendéglő. És mindkét országban égető kérdéssé, problémák forrásává vált az elvándorlás. A szlovákiai magyarság számára ez különösen fontos kérdés, hiszen az elvándorlás a kisebbségben élőket kifejezetten érzékenyen érinti.
A Kazinczy Ferenc Alapiskolában került sor a rendezvényre. A köszöntő beszédet a polgármester, Szögedi Anna tartotta, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a Republikon Alapítvánnyal már több éve kapcsolatban vannak. Említette azt is köszöntőjében, hogy már harmadjára szerveznek ilyen konferenciát Tornalján. A témát jó választásnak tartja aktualitása miatt, hiszen sokan érkeztek a környékükre külföldről, illetve egyes becslések szerint legalább félezer tornaljai él életvitelszerűen külföldön.
Köteles László, a Csemadok országos alelnöke szerint a migráció nem fekete-fehér, ennek ellenére az elmúlt két évben a legtöbben pejoratívan tekintenek erre a fogalomra. Rámutatott, hogy ennek az az oka, hogy külső forrásból tájékozódunk a kérdés kapcsán. Kiemelte, hogy ez a folyamat már régen elindult, emlékeztetve a Felvidék 80 évvel ezelőtti visszatérésére. A megváltozott körülmények, a háború és az lakosságcsere miatt elindultak migrációs folyamatok. Elsősorban a felsőoktatás köszönhetően elindult egy országon belüli migráció is. Utalt arra, hogy a határok 1989-es kinyílása után felgyorsult a nyugati irányba történő migráció is. „Van egy folyamat, amit én csendes migrációnak neveznék, mert nem akarunk, nem merünk róla beszélni. Az üres teret az élet mindig kitölti. Elnéptelenedő falvainkban ez az üres tér szintén ki van töltve, romák költöznek be”- mondta Köteles. Szerinte ez fontosabb kérdés számukra, mint az országok közötti migráció. Legfontosabb feladat szerinte elérni azt, hogy ne menjenek el azok a csoportok, akik a legtöbbet tudják hozzáadni a településhez.
Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója történelmi perspektívába helyezte a kérdést. Ennek kapcsán elmondta, hogy a térség mindig szorosan kapcsolódott a migrációhoz. A XX. század elejéig ezek természetes folyamatok voltak, de utána erőszakos, kényszer által irányított formában is megjelentek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a föld volt az, ami a legjobban oda kötötte az embereket, miután ettől megfosztották őket elvándoroltak iparilag fejlettebb területekre, ahol elmondása szerint az asszimiláció várt rájuk. „A szlovákiai magyar társadalom egyre inkább töredezett és elöregedő, mert pontosan azok a produktív rétegek nem maradnak itt, amik ezt meg tudnák akadályozni” –tette hozzá Simon.
Virág Andrea, a Republikon Intézet kutatásvezetője ismertette az Intézet kutatásainak eredményeit a kérdés kapcsán. Ez egy ezer fős reprezentatív kutatás volt ami során vizsgálták, hogy magyar társadalom mennyire látja problémának a menekültkérdést, illetve a többi probléma között hol helyezkedik el. A felmérés eredményei alapján a bevándorlást Magyarország harmadik legégetőbb problémájának tartják 21%-kal, az egészségügy és a korrupció előzte meg. A személyes problémák között eléggé hátra szorul. Ugyanakkor a megkérdezettek 55%-a egyetért azzal, hogy a migráció az egyik legkomolyabb veszélyforrás az ország számára, s 60%-uk tartja nemzetbiztonsági kockázatnak.
Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy igazából nehéz meghatározni, hogy ki az, aki a jólét reményében hagyja el hazáját és ki az humanitárius okokból menekül el otthonából. Említette a push és pull faktorokat, melyek közül a legjelentősebb push faktorként a szír polgárháborút és Líbia destabilizációját nevezte meg. "A legfontosabb pull faktort én leginkább nem Angela Merkel személyének, hanem inkább a közösségi médiának tulajdonítom. 20 évvel ezelőtt például egy kis afrikai faluban az ember álmodozhatott arról, milyen lehet az élet nyugaton, esetleg nézhetett hollywoodi filmeket. Ma felmegy az Instagramra vagy a Facebookra, és megnézni, hogy milyen az élet Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban, és azt látja, hogy ez adott estben akár számára is elérhető lehet” - mondta a pull faktorok kapcsán. Ezzel szerinte diaszpórikussá válik a migráció, hiszen azokra a területekre mennek, amiről korábban is hallottak már ismerőseik által. Szerinte nem túl fényes a helyzetünk, de vannak Európában olyan területek, ahol rosszabb. A brexitet említve azt mondta, hogy: „Nem tudunk jó hírekkel szolgálni, nem nagyon látszik, hogy mindez mitől állna meg. Egy dolgot tudunk, a brexit hatására vissza fognak jönni emberek, de nem feltétlenül ide, hanem Nyugat-Európa más részeibe” Kiemelte, hogy ezt a folyamatot nem tudjuk megállítani, de reagálni lehet rá a gazdaság és a turizmus kapcsán, itt felhozva példának Debrecent. „Az nem reális, hogy mindenki visszajöjjön, aki elment külföldre dolgozni, de az, hogy fenntartson egy kapcsolatot, az talán reálisabb” - mondta végül Tóth.
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.
