Közösségünk médiája

Hírfogyasztási szokásaink és hatásaik a 2024-es választások kampányaira

 
 
jan.
19.

Közösségünk médiája

Republikon Intézet
 

„A sajtóba vetett bizalom igen alacsony Magyarországon, a magyar közmédiát egyenesen a legmegbízhatatlanabbnak tartjuk, emiatt pedig sokan inkább a közösségi médiából tájékozódnak. A júniusi duplaválasztás kampányában is így lesz ez, de itt jó eséllyel főleg a jobboldali, kormánypárti propagandával és egyoldalúsággal fogunk csak szembe találkozni” – számolt be elsőként a Republikon legfrissebb elemzéséről a HVG.

Elemzésünkben az Eurobarométer és az Ipsos kutatásai, valamint a Facebook nyilvános hirdetési adatbázisa alapján azt vizsgáltuk, honnan tájékozódnak elsősorban a magyar választópolgárok, mely hírforrásokat tekintik a legmegbízhatóbbaknak, és mely politikai szereplők dominanciája várható az online térben a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választások kampánya során.

Az elemzés főbb megállapításai:

- Az uniós átlaghoz képest a magyarok jóval nagyobb mértékben tekintenek a közösségi médiára elsődleges hírforrásként, ráadásul határozottan jobban is bíznak az online influenszerek és tartalomkészítők állításaiban.

- A fentiekkel párhuzamosan a hagyományos médiába (írott sajtó, televízió, rádió) vetett bizalom rendkívül alacsony hazánkban, az újságírók és a televíziós híradósok megítélése megbízhatósági szempontból nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően rossz. Külön említést érdemel a közmédia, amit mindössze a magyarok 22%-a tart a leghitelesebb hírforrásnak: ezzel a magyar közmédia a legbizalomhiányosabb az Európai Unióban.

- A kormányoldal, anyagi lehetőségeiből is adódóan, egyértelműen dominálja a közösségi médiafelületek piacát: a Facebookon a 2024 január 1-et megelőző 30 nap 15 legtöbbet költő politikai hirdetője közül 13 a kormányzati narratívát képviselte kormányzati szereplőként, Fidesz-közeli sajtóorgánumként, vagy a Megafon Központ tagjaként.

- A kormánypártok tudatosan ássák alá a hagyományos sajtóba vetett bizalmat (pl. a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával, és annak kommunikációjával), ezzel is növelve a saját online üzeneteik elérését, és növelve a társadalmon belüli politikai polarizációt.

A teljes elemzés az alábbi linken érhető el!