2019 januárjában és februárjában hosszú tervezést és előkészítést követően került sor a magyar politikatörténet első előválasztására. Az első forduló célja a baloldali főpolgármester-jelölt kiválasztása volt két jelölt, az MSZP-s Horváth Csaba és a Párbeszéd jelöltje, Karácsony Gergely közül. Az előválasztást a két jelölt mögött álló pártokon túl a saját jelöltet nem indító Demokratikus Koalíció és a Szolidaritás rendezte. A tervek szerint az első forduló győztese és az ellenzék első fordulóban részt nem vett pártjai (vagy azok többsége) 2019 júniusában második fordulót rendeznek annak érdekében, hogy kiválasszák az ellenzék főpolgármester-jelöltjét, aki lehetőleg egyedüliként hívja ki az őszi önkormányzati választáson Tarlós István fideszes főpolgármestert, a kormánypártok jelöltjét Budapesten.
Előzmények
Noha korábban nem rendeztek előválasztást Magyarországon, az nem volt minden előzmény nélkül:
2015. május végén a Republikon Intézet egy nagyobb szabású konferenciát szervezett azzal a céllal, hogy népszerűsítse az előválasztás intézményét és serkentse az arról szóló diskurzust.
A 2016-os kvóta-népszavazás után a Párbeszéd kezdeményezte az ellenzéki előválasztást, majd 2017 elején megjelentették javaslatukat, amely szerint az év végére kellett volna lezárulni a folyamatnak. Az ellenzéki pártok között azonban 2017 februárjában megakadtak az egyeztetések, így a 2018-as választásokat megelőzően végül nem került sor előválasztásra.
A Republikon Intézet több szakértői anyagot is készített az előválasztásról mint politikai intézményről. A „Részvétel, átláthatóság, cselekvés: az előválasztás intézménye, mint politikai innováció” c. kötet a Republikon Intézet előválasztási javaslatát és előválasztás európai gyakorlatát mutatta be. Az „Előválasztás. Történet, érvek és ellenérvek” c. kötetben tíz politológus, elemző és választási szakértő fejtette ki a véleményét az előválasztás intézményével kapcsolatban. Az utóbbi tanulmányok elérhetőek intézetünk honlapján is.
Első forduló
A jelöltek
• Horváth Csaba várospolitikus, 2002 és 2006 között a II. kerületi polgármestere, 2007 és 2009 között Budapest humánpolitikáért felelős főpolgármester-helyettese, 2009-2010-ben pedig Budapestért felelős kormánybiztos volt. 2010-ben sikertelenül indult az MSZP jelöltjeként a főpolgármester-választásokon, azóta a Fővárosi Közgyűlés MSZP-s tagja.
• Karácsony Gergely korábban az LMP, majd a párt szakadását követően a Párbeszéd képviselője. 2014-ben választották Zugló polgármesterévé, ebből a pozíciójából adódóan a Fővárosi Közgyűlés tagja. 2018-ban a baloldali választási koalíció miniszterelnök-jelöltje volt.
Az előválasztás menete
2018. december 27-től kezdhették meg a jelöltek az ajánlások gyűjtését, valamint az online szavazni kívánó választók az online szavazáshoz szükséges regisztrációt. 2019. január 28. és február 3. között a szavazatok leadására volt lehetőség személyesen, vagy az előzetes regisztrációt követően az interneten. A személyesen szavazóknak semmilyen előzetes jelentkezésre nem volt szükség, pusztán a szavazás hetén való megjelenésüknél igazolhatták személyazonosságukat. A jelöltek az ajánlások gyűjtését közlekedési csomópontokon, közterületen is végezték saját standjaikon. Horváth Csaba a megadott határidőre végül 6 465, Karácsony Gergely pedig 5 300 ajánlást adott le. A január 28. és február 3. közötti időszakban a választók a Széll Kálmán téren, a Nyugati téren, a Blaha Lujza téren, az Örs Vezér terén, a Móricz Zsigmond körtéren, a Csepeli Garay téren és a XV. kerületi Fő téren felállított szavazósátrakban is leadhatták szavazataikat a további 27 pártirodákban felállított szavazóhelyiség mellett, amelyekben lehetőség volt a regisztrációra is. Az előválasztás során végül a leadott 34 214 szavazatból 27 598-et Karácsony Gergely (80,9%), 6535-at Horváth Csaba (19,1%) kapott.
Az első forduló tapasztalatai
Részvétel: az előválasztáson résztvevők száma meghaladta az előzetes várakozásokat. Az előválasztás intézményének újszerűségéhez, az önkormányzati választások különösen alacsony fővárosi részvételi arányához, a Jobbik, az LMP és a Momentum távolmaradásához, valamint a szervező pártok mozgósítási erőforrásainak szűkösségéhez képest magas részvételnek tekinthető a 34 214 szavazat. Ez a mintegy 1 380 000 fővárosi választó 2,48%-át jelenti. Összehasonlításképpen a 2017-ben tartott, negyedik kétfordulós francia baloldali előválasztás első fordulójában a választásra jogosultak 3,5%-a, a másodikban 4,32%-a vett részt. A 2014-es önkormányzati választások eredményéhez viszonyítva ez a nyertes Tarlós Istvánra leadott szavazatok 11,77%-a, a Jobbikon kívüli ellenzéki jelöltekre leadott szavazatoknak pedig a 13,17%-a. A magas részvétel egyik oka, hogy a jelöltek ismert politikusok. Az előválasztás természetéből fakadóan kevésbé a jelölő szervezet, mint a jelölt kerül előtérbe. Így a kampány sokkal személyesebb, lehetőség van az egyéni történetek elmesélésére. A személyesség továbbá segít az ellenzéknek a szervezetek közötti konfliktusok, törésvonalak meghaladására. A jelöltek szakpolitikai alkalmasságát, tapasztalatát kevesen vitatták, így esetükben valós funkciója volt az előválasztás demokratikus legitimációs funkciójának. Az előválasztás esetében ugyanis a jelöltek kiválasztásánál kevésbé a szakértők, mint a választók elismerése a döntő.
Infrastruktúra: az előválasztás első fordulójában résztvevők 67%-a a közterületeken felállított sátrakban adta le szavazatát, a kijelölt pártirodákban és online kevesen szavaztak. A januári-februári havas, hideg időben is sorok álltak a szavazósátrak mellett. Noha ez utóbbi kritikaként is felróható az előválasztás szervezői számára, a korlátozott ellenzéki erőforrások mellett is a várakozásokat messze felülmúló lett a részvétel. A tömött sorok ugyanakkor azt is megmutatták, hogy jó jelöltek esetén az előválasztás képes megmozgatni az ellenzéki választókat.
A vita hiánya: a 2018-as országgyűlési választások előtt az előválasztással kapcsolatban gyakran hivatkozott érv volt, hogy az olyan konfliktusokat szülhet az ellenzéki jelöltek között, amelyek elmélyítik az ellenzéki pártok közötti törésvonalat és végső soron a Fidesz segítik. A főpolgármesteri előválasztás első fordulójában ugyanakkor sokan éppen a valódi konfliktust hiányolták a jelöltek között. Ennek oka a két jelölő szervezet korábbi választási együttműködése, a későbbi közös munka ellehetetlenülésének megakadályozása és a valódi ellenféllel, Tarlós Istvánnal való későbbi küzdelem szem előtt tartása volt. A két jelölt közötti érdemi viták hiányának másik oka, hogy Budapest-programjaik legnagyobbrészt átfedést mutattak és a főváros jövőjével kapcsolatos alapelvekben sem volt nézeteltérés a jelöltek között. A kampány során ugyanakkor Horváth Csaba volt radikálisabb, aki többször hangoztatta, hogy a kormány kiszolgálóival közösen nem lehetséges egy új várospolitika kialakítása. Ezzel szemben Karácsony Gergely békülékenyebb, konfliktuskezelőbb hangnemet ütött meg. Az előválasztás vitáinak fogadtatása az ellenzéki nyilvánosságban azt is megmutatta, hogy a jelöltállítási háttéralkuk során az egymást fúró pártok képe rosszabb megítélésű, mint a nyíltan vitatkozó előválasztási jelölteké. Horváth Csaba és Karácsony Gergely öt alkalommal vitatták meg elképzeléseiket: három alkalommal a résztvevő pártok szervezésében, egyszer a Republikon Intézet rendezvénye során, egy alkalommal pedig az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A vitákat minden alkalommal a közönség és a média élénk érdeklődése kísérte.
Média: Az előválasztás mellett az egyik legfontosabb érv, hogy az médiafigyelmet teremt a nyilvánosságban a kormányhoz képest kevesebb erőforrással rendelkező ellenzék számára – ezt az első forduló tapasztalatai visszaigazolták. A kormányfüggetlen média rendszeresen tudósított az előválasztáshoz kapcsolódó rendezvényekről, a jelöltek közötti vitákról, a szavazás módjáról. Maga az előválasztás is úgy zajlott, hogy abban a demokratikus felhatalmazás, a konzultáció jelentőségét folyamatosan hangoztató Fidesz nem talált magának ellen-narratívát.
A második forduló
Az LMP, majd a Jobbik által is támogatott Puzsér Róbert korábban megegyezett az első fordulót szervező pártokkal a második fordulón való indulásban, a megegyezés szerint a második előválasztási fordulóra 2019 júniusában kerülne sor. A második fordulóban való részvételét jelezte Sermer Ádám, a Magyar Liberális Párt főpolgármester-jelöltje is. A Momentum bár kezdetben egy saját jelölt indítását helyezte kilátásba, később a párt úgy döntött, hogy a második fordulóban győztes jelöltet támogatja majd az őszi választáson.
2019 áprilisában Puzsér Róbert a DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közötti fővárosi kerületi jelöltállítási megegyezés miatt felfüggesztette a részvételét az előválasztáson.
Várakozások
• Nagyobb politikai távolság, élesebb viták: mivel az első forduló a baloldalon belüli előválasztásnak volt tekinthető, így a második fordulóban a nagyobb politikai távolság miatt élesebb kampány várható. Az ellenzéki egységet, koordinációt megteremteni kívánó korábbi technikákkal ellentétben (tárgyalások, közvélemény-kutatásokra alapozott esélylatolgatások) az előválasztás a választók aktív közreműködésére épít, így a demokratikus legitimáció a nem várt magas részvétel mellett nehezen vitatható. Ez rácáfol arra a „közhiedelemre” is, hogy a régebbi politikai elithez sorolt ellenzéki pártok (MSZP, DK) az újabbakkal szemben (Jobbik, LMP, Momentum) nem tudják mozgósítani a választókat.
• Szakmai helyett politikai viták: második forduló minden bizonnyal több konfliktussal fog járni az ideológiai különbségek és az ellenzéken belüli régi-új pártok, elitek közötti törésvonal miatt. Az második fordulóban a szakmai hitelesség, őszinteség megkérdőjelezésére, negatív kampányra is sor kerülhet, valamint a helyi ügyek mellett országos, nagypolitikai témák is felvetődhetnek. Új helyzetet eredményezne, ha a Fidesz beleszállna a konfliktusba mindkét szereplő vagy az előválasztás intézményének hiteltelenítésével. A Fidesz megjelenése a kampányban azonban megemeli annak jelentőségét és végső soron magasabb részvételt eredményezhet. A Fidesz számára így egy saját mozgósítási kampány teremthet önálló politikai teret. Ennek egyik módja lehet a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége által kitűzött helyi népszavazás.
• Infrastruktúra: A második fordulóra vonatkozóan a felek vizsgálják az internetes szavazás kiterjesztésének lehetőségét. Ettől Puzsér azt remélheti, hogy elősegíti a fiatalabb választói csoportok részvételét is, ahol a DK és az MSZP alulreprezentált. A júniusi jobb idő több választót bírhat az offline részvételre, ugyanakkor a nyári szabadságok az internetes regisztráció és szavazás lehetőségének megteremtése mellett szólnak.
• Média: A részvétel és elsősorban Puzsér Róbert személye miatt még magasabb lehet a médiaérdeklődés, mint az első fordulóban. Az utóbbi szempont nem csak a több konfliktus, de a kattintásbarát megszólalások, Puzsér ismertsége és az új médiában, a közösségi médiában való otthonos mozgása, az általa generált virulens tartalmak miatt is érvényesülhet. A média figyelmét ugyanakkor az EP választás eredménye, és egy lehetséges kormányzati ellen-kampány is befolyásolhatja.
• Részvétel: A Závecz Research 2019. márciusi közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett fővárosiak 26%-a venne részt biztosan egy ellenzéki előválasztáson. Bár az említett francia példa szerint is az előválasztás második fordulójában magasabb a részvétel, ekkora növekedés a részvétel tekintetében nem valószínű. Míg az önkormányzati választás közelsége, az internetes szavazás lehetőségének kiszélesítése, a nagyobb médiaérdeklődés részvételt növelő tényezők, addig Karácsony Gergely esélyességéről szóló közvélemény-kutatások és vélemények otthon tarthatják a DK, a Párbeszéd és az MSZP szimpatizánsait. További fontos szempont az EP választások eredménye. Ha májusban az ellenzéki pártok sokkal rosszabbul szerepelnek Budapesten, mint a 2018-as országgyűlési választásokon, amikor a kormánypártok egyik fővárosi kerületben sem szereztek többséget a pártlistákra leadott szavazatok szerint, úgy kevesebben hihetik el, hogy Tarlós István leváltható. Egy magas előválasztási részvétel ugyanakkor bizonyítaná, hogy az ellenzék jelöltje mögött valódi erő, választói felhatalmazás van.
Javaslatok
• Érdemi jelöltek: Az előválasztás második fordulójának kizárólag abban az esetben van értelme, ha a jelöltek mögött valós támogatottság van. Amennyiben a második fordulóban az első forduló győztese egy nagyságrendileg alacsonyabb támogatottságú jelölttel mérkőzik meg, annak eredménye borítékolható. Ebben az esetben az előválasztás tét nélkülivé válik, ez pedig a részvevők számának, a média érdeklődésének és a győztes legitimációjának csökkenését eredményezi.
• Több ajánlás: míg az előválasztás első fordulójában kétezer aláírás kellett az induláshoz, a második fordulóban a szükséges ajánlások számát érdemes négy- vagy ötezerre emelni. A szigorúbb feltétel biztosítja, hogy az előválasztás második fordulójában csak érdemi támogatottsággal bíró jelöltek vegyenek részt. Ellenkező esetben az előválasztás önmaga paródiájává silányulhat.
• Civilek bevonása: Noha az LMP és a Jobbik által támogatott Puzsér Róbert korábban az előválasztás második fordulójában való indulásának feltételéül szabta, hogy annak szervezésében a pártok ne vegyenek részt, ez – már csak az erőforrások szűkösségét figyelembe véve – életszerűtlen. Ugyanakkor a pártoktól független civil szervezetek bevonása az előválasztás lebonyolításába növelheti az előválasztás hitelességét, az intézmény legitimációját és kompromisszumos megoldás lehet az egyes jelöltek számára.
• Több helyszín a város közterületein: Az első forduló tapasztalatai alapján az előválasztáson résztvevők szívesebben szavaznak a közterületeken felállított sátrakban, mint a kijelölt pártirodákban. Az igényeket kielégítendő a korábbinál lényegesen többközterületen kell sátrat állítani, így növelhető az érdeklődés és a részvétel, továbbá elkerülhető a hosszú várakozás és a kígyózó sorok kialakulása.
• Mobil szavazóhelyiségek/mozgóurnák: Noha az előválasztás első fordulójában az arra igényt tartók számára mozgóurnát biztosítottak, a részvevők száma tovább növelhető, ha a főváros különböző pontjain előre megadott időben (kisbuszban, furgonban kialakított) mobil szavazóhelyiségekben is van lehetőség leadni a szavazatokat. A mobil szavazóhelyiségek használata elsősorban a külső városrészekben indokolt.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.