Megnyitó: Horn Gábor (a Republikon Intézet kuratóriumának elnöke)
Első panel:
Birkás Péter: A közösségi média tud pozitív és negatív hatással is lenni az emberek számára. A közösségi média kapcsolatokat teremt. Twitteren keresztül szerzett jóbarátokat, ismerőse a házastárást találta meg a közösségi média segítségével, valamint Péter macskája is a közösségi médiának köszönhetően lett egy Marvel képregény karakterének modellje. Ugyanakkor számos káros hatása is van az online kapcsolatteremtő felületeknek. Az emberek elvesztik saját magukat. Mások életét nézzük ezeken a felületeken és olyan életet szeretnénk, mint amit ők mutatnak közösségi felületeiken. Ez a kép, amit látunk nem valós. Például csak azért megyünk el egy étterembe, hogy egy jó képet tudjunk feltölteni a közösségi média felületeinkre. Nem szabad igazodni a trendekhez és másokhoz hasonlítani magadat, hűnek kell maradni önmagadhoz. A technológia és a közösségi média fejlődése organikusan együtt jár. Ahogy jelentek meg az egyre fejlettebb okos telefonok megjelentek az igények például a minél jobb minőségű kamerák iránt vagy a folyamatos internetkapcsolat iránt. Az emberek folyamatosan online akarnak lenni és tartalmat készíteni a különböző közösségi felületekre. Megjelentek a filterek, hogy minél jobban nézzenek ki a megjelenő képeink a közösségi médiában. Ilyen a technológia fejlődésének köszönhető médiafogyasztási változás az álló videók elterjedése, köszönhetően a telefonos videóknak. A közösségi oldalaknak az érdeke, hogy az interakciókat a saját felületein folytassák le a felhasználók, így az olyan bejegyzéseket nem preferálja az algoritmus, mely egy linkkel egy mások felületre tereli a felhasználót. Az online szociális kapcsolatoktól már soha nem fogunk visszalépni erre tart a fejlődés, de vannak, akik passzív felhasználói a közösségi médiának.
Kende-Hoffer Krisztina: A közösségi média hatalmas lehetőség az emberek és vállalkozások számára, legfőképp a kis- és középvállalkozásoknak biztosít lehetőséget. Kinyitja a világot az emberek számára, de a közösségi médiában hírek és információk hitelességére kiemelt figyelmet kell biztosítanunk. A közösségi média által okozott károkért a felhasználók a felelősek. Saját tudatosságunkat kell fejlesztenünk a közösségi média fagyasztásával kapcsolatban. A RAS rendszer az emberi agy szűrőmechanizmusa. Ha egy bizonyos dologra koncentrálunk, akkor egyre többször vesszük észre a környezetünkben. Az algoritmus ugyanezen az elven keresztül működik, tudatos tartalomfogyasztással egyre pozitívabb és hasznosabb tartalom jelenhet meg a hírfolyamunkban. A kommunikáció esetében a közösségi média negatív hatása KISS elv (keep it simple and stupid) megjelenése. Úgy kell megfogalmazni a közösségi médián megjelenő szöveges tartalmakat, hogy gyorsan és egyszerűen értelmezhetőek legyenek. A tudatos média fogyasztást már a gyerekeknél kell elkezdeni. Nem feltétélen kell tiltani a használatát, hanem meg kell mutatni nekik, hogyan lehet a saját előnyödre használni a közösségi médiát. Krisztina számára a közösségi média egy munkaeszköz, valamint egy ingyenes kommunikációs eszköz. Nem szabad másokhoz hasonlítanod magadat, tisztában kell lenned ki vagy, mit akarsz és miben vagy más, mint mások. Az emberi kapcsolatokat nem szabad elhanyagolni, szükséges a személyes kontaktus. Magánemberként nem kötelező fent lenned közösségi média felületein, viszont például egy politikusnak ma már kötelező. Magánkommunikációra a Facebookot ma már nagyon kevesen használják, leginkább az idősek. A magánélet és a munka köszönhetően a technikai fejlődésnek (homeoffice) nehezen elválasztható, főleg az újságírók esetében.
Teczár Szilárd: Az egész életünket megváltoztatta a közösségi média, hatalmas mennyiségű információ áll a rendelkezésünkre. Ma már újságírónak lenni sem kihívás köszönhetően az online térben ránk zúduló információ cunaminak. A rengeteg információ velejárója, hogy szortíroznunk kell melyek a fontos és lényegtelen információk. Ez egy nehéz feladat. A közösségi médián megjelenő tartalmak nehezen ellenőrizhetőek a hagyományos médiával szemben. Az online megjelenő sajtóban lényegre törőnek kell lennie a megváltozott médiafogyasztási szokások miatt. Szilárd szerint szemben a panelbeszélgetés többi tagjaival nem biztos, hogy tudjuk befolyásolni a különböző algoritmusokat. A közösségi média felületeken sokszor elénk kerülnek olyan tartalmak, melyeket nem szeretnénk látni. Az algoritmusokkal van probléma és nagyobb autonómiát kellene biztosítani a felhasználóknak. Példának az algoritmus elszabadulásához a román választások esetét hozza fel. Az online sajtó esetében másképp kell megfogalmazni a cikkek nevét, ugyanis az algoritmus nem tudja megkülönböztetni mi a gyűlöletkeltés és mi nem. Például a Facebookon más címmel jelenik meg egy cikk, mint az adott folyóirat weboldalán. Ezeket a problémákat kezelni kell az újságoknak, ugyanis egyre többen tájékozódnak a közösségi média felületein keresztül. A független média támogatásával és a megfelelő oktatás segíthet kialakítani egy tudatos felhasználói szemléletet. A kritikus gondolkodás kialakítása a fiatalokban rendkívül fontos feladat lenne, melynek segítségével tudatosabban fogyaszthatnák az online tartalmakat. A tudatos fogyasztásra tanítani kéne a fiatalokat egyfajta mentálhigiéniás képzésként, hogy ne tegye őket tönkre a közösségi média.
Wolf Gábor: A közösségi média megjelenése rengeteg embernek tette lehetővé, hogy azzal foglalkozzon, amire mindig is vágyott. A kisvállalkozóknak egy hatalmas lehetőség volt, akár munka mellett elindíthatta vállalkozását. A közösségi média előtt, amikor mentél valahova csak szimplán gondolkodtál, de amióta a technológiai eszközök rendelkezésre állnak, folyamatosan a telefonodat nyomkodod egész úton. Sok ember elszörnyed a saját hírfolyamán, de Gábor azt vallja „mutasd a hírfolyamod és megmondom milyen ember vagy. Mindenki saját felelősséggel tartozik, azért milyen tartalmakat fogyaszt. Üzleti szempontból a célközönség minden, a hírdetéseket, valamint a cégek kommunikációját búlvárosítani kell. Az algoritmus több indikátort vesz figyelembe, hány embernek mutatja meg a posztot. Először a posztoló saját közösségén belül szondáztatja meg mennyi reakció érkezik az adott tartalomra, valamint mennyi ideig tartják a képernyőn a felhasználók. Ha a próbaközönségben sikeres a tartalom egyre több embernek mutatja meg az algoritmus. Az emberek szeretik, ha a dolgok kiszámíthatóak és félnek az új dolgoktól. A technológia fejlődésével folyamatosan és elképesztően gyorsan következnek be ezek a változások. Meg kell tanulnunk, hogyan lehet ezt az innovációt a saját hasznunkra fordítani. Dönthetsz úgy, hogy nem akarsz részt venni a közösségi médiában. Gábor számos ismerőse csak a kommunikáció, miatt van regisztrálva a közösségi oldalakra. Társadalmi nyomás miatt nem szabad erőltetni a tartalomgyártást. Meg kell tanulnunk használni az új eszközöket és ez egy innovációs folyamat, nincsen hozzá szakirodalom. Az egyéni felelősség szerinte is kifejezetten fontos.
Második panel:
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen változást hozott a politikában a közösségi média, abban egyetértettek a szakértők, hogy a közösségi média jelentős változásokat hozott. Bene Márton úgy vélte, főleg elérhetőség tekintetében történtek változások, majd hozzátette, hogy maga a közösségi média is átalakult a „Tiktokizáció” jelenségével, ami másfajta társadalomszerveződésnek ad teret. Böcskei Balázs szerint a közösségi média megjelenésével a politika történetmesélés jellemzője, a narratíva szorult háttérbe. Szigetvári Viktor azzal folytatta, hogy a fő változás az, hogy az internet kinyitotta a hozzáférést a népesség egy szélesebb körének, amivel Polyák Gábor is egyetértett. Polyák hozzátette, hogy soha ilyen ütemben ennyi információ nem ért el embereket, amivel nem csak a hírfogyasztás változik meg, hanem az is, ahogy a politikusok a nyilvánosság elé lépnek. A közösségi médiák miatt az újságírói kérdés kiveszett a nyilvánosságból, folytatta Polyák, ami azt jelenti, hogy a politikusok mindenféle visszacsatolás nélkül „mondják el a magukét”. Polyák arra is figyelmeztette a hallgatóságot, hogy még soha nem voltak ilyen monopol helyzetben lévő szereplői a médiának.
A következő kérdés a politikai tartalom fogyasztására vonatkozott: többet vagy kevesebbet foglalkozik az ember politikával? Illetve mi az oka, hogy a negatív hírek dominálnak? Erre Bene Márton válaszolt először, aki úgy vélte, a közösségi médiának mobilizációs szerepe volt, ez azonban a „tiktokizációval” átalakult. A Tiktok logikáján működő felületek elterjedésével a politikába becsatornázó szerepe a közösségi médiának eltűnik, bezárul, mert az algoritmus egy-egy érdeklődési „cluster”-be sorolja a felhasználókat, ami zártabb. Bene azt is hozzátette, hogy a negatív hírek dominálása azzal is magyarázható, hogy a düh kommunikációhoz vezet, amihez, ha politikai témában történik, mások tudnak kapcsolódni.
Szigetvári Viktor a kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem gondolja, hogy az emberek többet politizálnának. Míg elérést tudnak növelni és szerezni a politikusok, úgy a mobilizáció, az aktív részvételre bírás már nehezebb. A negatív hírekről úgy gondolta, nem csak ezek a gyorsan terjedő hírek. Böcskei Balázs azonban úgy vélte, hogy van egy általános biztonsághiány, aminek az online tér láthatóságot biztosít, ezért nem meglepő, hogy a negatív hírek jobban terjednek. Ezzel valamelyest rezonált Polyák Gábor magyarázata, aki a negatív hírek terjedéséről úgy gondolta, evolúciós magyarázata van: félünk a bizonytalanságtól és a veszélytől.
Ezután arról beszéltek a szakértők, hogy mi kell ahhoz, hogy egy lájkból politikai siker, aktivitás legyen. Szigetvári szerint az aktív, organikus, magas lájkoltság együtt járhat társadalmi támogatottsággal, azonban a lájk egy pillanatnyi azonosulást fejez ki, nem szavazatot, amit aztán szavazattá lehet alakítani. Bene Márton azonban más szemszögből közelítette meg a kérdést. Szerinte a lájk azért szavazat, mert aki nyilvános azonosulást vállal egy politikussal, az általában már szavazó. Bene úgy vélte, hogy a sok lájk generálása azért fontos, mert eljuttatják a politikusokat olyan emberekhez, akik még nem a szavazói. Hozzátette, hogy egy lájkból csak akkor lesz szavazat azonban, ha a fogyasztó tartalmilag is tud kapcsolódni.
Böcskei Balász ezzel valamelyest egyetértve azt mondta, hogy ha egy politikus a lájkokon túl nem tud tartalmilag interakciót kialakítani az emberekkel, akkor unalmassá, tekintély-vesztetté válik. Polyák Gábor is egyetértett az elhangzottakkal, kihangsúlyozta, hogy nem a lájkokkal kezdődik a politikai karrier, sokkal inkább egy pillanat, egy rés megragadásával, amit, ahogy Magyar Péter esetében láttuk, ki lehet használni.
Az utolsó téma, amit a résztvevők megvitattak, a 2026-os kampánnyal kapcsolatos volt. Szigetvári Viktor azzal kezdte, hogy a közösségi média része az eszköztárnak, amit használni kell és költeni is kell rá, a pénz azonban önmagában nem oldja meg. Hozzátette, hogy a Google által bejelentett politikai hirdetés-tilalom át fogja alakítani a 2026-os kampányt, és a közösségi média még hangsúlyosabb szerepet fog kapni, ami azt is jelenti, hogy a kiszolgáltatottság az algoritmust irányító szereplőknek még nagyobb lesz. A dezinformáció ellen egyelőre nincs hatékony fellépés, tette hozzá, amivel Bene Márton is egyetértett. Bene azt is kifejtette, hogy a 2026-os kampány során az ingadozók elérése lesz a kulcs, akik nehezebben elérhetőek az átalakult közösségi médiák miatt, ezért az aktív állampolgári bázis fog sokat számítani. A Tiktok-kal kapcsolatban Polyák Gábor hozzátette: ez a felület a fiatalabb választók elérésében is kulcs fontosságú.
Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible for them.
