A Pride betiltására irányuló mostani kormányzati törekvések apropóján megtartott konferencián civilek és politikusok beszélgettek az LMBTQ közösség magyarországi helyzetéről és a politikában betöltött szerepéről. Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke megnyitó beszédét követően első körben Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője, Döme Zsuzsanna, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt társelnöke, Ferencváros alpolgármestere, Sebián-Petrovszki László, a DK pártigazgatója, országgyűlési képviselője, a Sokszínű Magyarországért Képviselői Csoport vezetője, valamint Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője folytattak eszmecserét a Fidesz kisebbségi csoportok elleni uszításból álló politikai stratégiájáról, az ellenzék felelősségéről és a melegjogok terén szükséges jövőbeni kormányzati és törvényhozói intézkedésekről. Második körben Dombos Tamás, a Háttér Társaság projektvezetője, a Jogi Program munkatársa, Hodász András, influenszer, volt katolikus pap, Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, valamint Székely Kriszta rendező beszélgetett Magyarország az elmúlt évtized során bekövetkezett visszacsúszásáról az LMBTQ jogok terén és ennek mindennapi következményeiről, a civil szervezetek lehetőségeiről, illetve az LMBTQ kérdések körüli közbeszéd állapotáról.
Politikusi panel
Virág Andrea moderátor kiemelte, hogy a szexuális kisebbségek magyarországi helyzetét érdemes tágabb történelmi kontextusba helyezni. Kifejtette, hogy a Fidesz fontos belpolitikai témává tette a Pride-ot stratégiai okokból. Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője egyetértett, hogy a Fidesz elsősorban cinikus politikai számításból (és nem feltétlenül ideológiai meggyőződésből) helyezte középpontba az LMBTQ közösséget, hogy a saját szavazóit megtartsa és mozgósítsa. Szerinte az LMBTQ-ellenes intézkedések a 2021-es, a kormány által gyermekvédelminek nevezett törvény meghozásától kezdve töltenek be fontos hatalomtechnikai funkciót a kormánypártok politikájában. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azonban azt állította, a kormány LMBTQ-ellenes kampánya nem 2021-ban kezdődött, hanem egészen a 2011-ben elfogadott Alaptörvényhez vezethető vissza, amely kimondja, hogy a házasság csak férfi és nő között köthető. Sebián-Petrovszky László ezenkívül kiemelte a nem jogi elismerését a transzneműek számára ellehetetlenítő 33-as paragrafus 2020-as elfogadását.
A beszélgetés során a résztvevők arról is értekeztek, hogy hogyan kellene az ellenzéki pártoknak reagálni a kormányzati jogfosztó intézkedésekre: Virág Andrea moderátor elmondása szerint a kormány dilemma elé állítja az ellenzéket, mivel például a Pride kérdésében nagyon megosztott a magyar társadalom. Szabó Tímea szerint a kormány célja a Pride betiltásával a figyelemelterelés, de ugyanakkor visszautasította a Magyar Péter által is használt „gumicsont” kifejezést, mivel a kormány intézkedései igenis ártalmasak a szexuális kisebbségekre nézve, így szerinte inkább „gumibot”-ról van szó, amivel ütnek is. Többen is kifogásolták, hogy a Tisza Párt mint legerősebb ellenzéki párt kerüli a Pride és az LMBTQ jogok témáját, illetve nem vett részt a Republikon konferenciáján sem. Sebián-Petrovszki László hangsúlyozta, hogy az LMBTQ közösség védelmezése szerves része egy szélesebb világképnek és nem szabadna, hogy pusztán taktikai kérdéssé váljon.
Az LMBTQ emberek jogainak biztosítása érdekében meghozandó intézkedésekre kapcsán a beszélgetésben résztvevők kiemelték az azonos neműek házasságát, amely Sebián-Petrovszki szerint erős jelzés azoknak az LMBTQ embereknek is, akik egyébként nem feltétlenül szeretnének házastársi kapcsolatban élni. Szabó Tímea ezenkívül szorgalmazta az összes diszkriminatív törvény visszavonását, az Egyenlő Bánásmód Hatóság visszaállítását és a pszichiáterek és pszichológusok iskolai jelenlétének biztosítását. A felek egyetértettek, hogy a gesztusok (pl. szivárványos zászló kitűzése) is számíthatnak, habár önmagukban nem elegendőek. Szabó Tímea hangsúlyozta, hogy a kormány feladatai közé tartozna a tolerancia előremozdítása a lakosság körében és az edukáció, például társadalmi célú hirdetéseken keresztül, míg Döme Zsuzsanna szerint nemcsak a jogegyenlőséget, hanem az esélyegyenlőséget is meg kell teremteni az oktatási rendszer teljes átalakításával. Bedő Dávid kifejtette álláspontját, miszerint az LMBTQ jogok rendezését megelőzően végbe kell mennie egy teljes rendszerváltásnak, amely arányosabbá teszi a választási rendszert és visszaállítja a politikai pluralizmust (amely szerinte lehetővé teszi kisebbségi csoportok érdemi képviseletét is).
Az idei Pride kapcsán a résztvevők többen megjegyezték, hogy zavar van a kormányzati kommunikációban. Bedő kiemelte, nem tartja valószínűnek, hogy a rendőrség erőszakkal oszlatná fel a tömeget (mivel a 2006-os szemkilövetős toposz fontos legitimációs eszköz a Fidesz számára), de lehet, hogy a kormány megpróbálja „kiszervezni” az erőszakot azáltal, hogy megtagadja a rendőri védelmet a Pride-felvonulástól, illetve szerinte az is elképzelhető, hogy hagyják megrendezni a Pride-ot és megbüntetnek annyi embert, amennyit csak tudnak.
Civil panel
A szünet után a konferencia Ranschburg Zoltán moderálásával, a civil résztvevőkkel folytatódott. Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje felidézte, hogy régebben is előfordult, hogy jogi viták övezték a Pride megrendezését, de tavalyra már azt gondolta, hogy a Pride megrendezése nincsen veszélyben. Idén azonban az Országgyűlés – Orbán Viktor évértékelő beszéde nyomán – két jogszabály-módosítást is elfogadott: az Alaptörvény módosítását és a gyülekezési törvény módosítását. Noha a kormány minden bizonnyal azt gondolta, hogy gond nélkül betilthatja a Pride-ot, korántsem biztos, hogy ez így van, most is 4 civil szervezet áll perben a rendőrséggel egy szivárványos gyűlés betiltásával kapcsolatban. Szekeres hangsúlyozta, hogy a jog – legyen szó nemzetközi egyezményekről vagy a hazai jogrend bizonyos elemeiről – továbbra is fontos eszköz, amelyet ki kell használni még a mostani helyzetben is.
Ranschburg Zoltán moderátor rámutatott, hogy Magyarországon az elmúlt évtized nem stagnálást, hanem visszalépést hozott az LMBTQ közösség jogainak terén: az ILGA-Europe szervezet által összeállított LMBTQ-jogi rangsorban hazánk tíz év alatt a kilencedik helyről a harminchetedikre csúszott vissza. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ez a mindennapi életben is érezhető: Székely Kriszta megalázó élményekről számolt be, és elmondta, hogy bár elfogadó közegben él, őt is nyomasztja, hogy a kormány gyűlöletkampányai tematizálják a közbeszédet, az Alaptörvény pedig kirekeszti a szexuális kisebbségeket.
Dombos Tamás kiemelte, hogy a kormány intézkedései nem egyformán érintik az LMBTQ közösség minden tagját: a transzneműek életét például gyökeresen felforgatta, hogy megszűnt a nem jogi elismerésének lehetősége, így sok transz ember hivatalos neve és megjelenése nem illeszkedik egymáshoz, míg az úgynevezett „gyermekvédelmi törvény” pedig különösen a 18 éven aluliakat érinti érzékenyen, mivel korlátozza az információhoz való hozzáférésüket. Hodász András arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek a törvénynek a megfogalmazása meglehetősen zavaros, így nagy bizonytalanságot szül.
Arra a kérdésre, hogy mit várnának el egy ellenzéki párttól a mostani körülmények között, a résztvevők többnyire egyetértettek, hogy egy politikus feladata nem azonos a civil szervezetekével. Dombos Tamás szerint egy politikusnak többséget kell nyernie, ehhez pedig kapcsolódási pontokat kell kínálnia a választók számára – majd végig kell kísérnie őket a változás folyamatán, ahogy szerinte Obama is tette a melegházasság ügyében. Hozzátette: szükség van egy távlati elképzelésre. Székely Kriszta szerint az a legfontosabb, hogy legyen empátia a politikusokban, és tudják jól ütemezni az LMBTQ témákkal kapcsolatos kommunikációjukat és intézkedéseiket. Hodász András kijelentette, az LMBTQ embereknek jó érzés látni, hogy valaki szolidáris velük, például a főpolgármester, viszont szerinte a Tisza Pártról szerinte egyáltalán nem lehet tudni, hogy hogyan viszonyul az LMBTQ-ügyekhez.
A LMBTQ emberek társadalmi elfogadottságára rátérve Székely Krisztina kiemelte, nagy különbség van az idősebb és a fiatalabb generáció, illetve a vidék és a főváros között ebben a tekintetben. Dombos Tamás arról beszélt, hogy a kormányzat LMBTQ-ellenes kommunikációs kampányai és jogfosztó intézkedései polarizációt szültek, így nemcsak az elutasító álláspontot, hanem az elfogadó álláspontot felvállalók száma is megnőtt. Szerinte a kormány akaratlanul megtörte az LMBTQ ügyeket övező tabut azzal, hogy a nyilvánosság középpontjába helyezte az LMBTQ-témákat.
Az LMBTQ emberek társadalmi elfogadottságának növelése érdekében Hodász András valódi párbeszédet javasolt és a szembenálló fél értékeinek megértését sürgetette. Dombos Tamás kiemelte az intergenerációs párbeszédben rejlő lehetőségeket, míg Székely Kriszta úgy fogalmazott: mindenki elsősorban a saját érintkezéseiért felel, de a művészetnek és a színháznak is lehet szerepe az elfogadás és az empátia előremozdításában.
A beszélgetés végén a résztvevők egyhangúlag jelezték: ott lesznek a június 28-i Pride-on.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.
