Magyarországon legalább félmillió az LMBTQ közösséghez tartozó ember él. Legalábbis ennyire tehető azok száma, akik magukat az LMBTQ közösség tagjának vallják, az Ipsos 2023-as kutatása alapján. A valós szám ennél lényegesen nagyobb lehet, hiszen egyfelől a kutatás kizárólag felnőtt korúak körében zajlott (márpedig nem csak felnőttek lehetnek az LMBTQ közösség tagjai, sőt, a fiatalabbak körében magasabb az LMBTQ identitást felvállalók aránya), másfelől vannak, akik nem vállalják fel, hogy az LMBTQ közösség tagjai, még egy anonim kutatásban sem. Annak ellenére, hogy ez egy népes társadalmi csoport, és egyébként egyre többen vállalják fel az identitásukat (nem egyre több az LMBTQ ember, hanem egyre kevesebb a titokban leélt élet) a magyar közéletben alulreprezentált ez a közösség, kevés politikai formáció áll ki nyíltan, hangosan és rendszeresen az LMBTQ emberekért, félvén a szavazatvesztéstől. A jelenlegi politikai helyzetben egyébként számos párt örülne, ha félmillió szavazója lenne, mégsem érezhető, hogy a növekvő kormányzati homofób nyomás ellenére zászlajára tűzné bárki az LMBTQ jogok ügyét, sőt, ennek a közösségnek az eddigi legkonzisztensebb pártolója, a Momentum éppen most döntötte el, hogy el sem indul a választáson. A legerősebb ellenzéki párt „taposóaknaként” tekint az LMBTQ jogok ügyére, miközben a kormánypártok éppen egy választási kampányt terveznek felhúzni a homofóbiára, és a Pride betiltásával fenyegetnek. A Fidesz-KDNP-t sosem tekinthettük az LMBTQ közösség barátjának, de korábban legalábbis nem démonizálták a közösséget olyan mértékben, mint ahogyan azt teszik az elmúlt pár évben. A társadalom attitűdje állandóan változik az ún. „meleg kérdésben”. A Republikon új kutatásában megvizsgáltuk, hol tart most Magyarország az LMBTQ társadalom befogadásával, hatott-e a kormány felújított homofób kampánya, akár mélyebb ellen- vagy együttérzést kiváltva a szavazókból.
A teljes kutatás az alábbi linken érhető el.