A Republikon Intézet május 23-án tartotta a "Kegyelmi botrány után - Mi lesz a magyar gyermekvédelemmel?" című rendezvényét.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke megnyitja a panelbeszélgetést. Hangsúlyozza, hogy kivételesen most a választások előtt nem egy olyan rendezvényt szervezett a Republikon, hogy „kire szavazzon a liberális választó”, hanem egy nagyon fontos ügyről a gyermekvédelemről. Egy problémáról, ami már hosszú évek óta megoldatlan és eltűnt a politika fő teréből ezért fontos, hogy beszéljünk róla és arról, hogy hogyan tehetjük jobbá.
Horgas Péter, a Civil Bázis elnöke, hangsúlyozza, hogy nem produktív az együttműködés a törvényalkotók és a civil szervezetek között. Továbbá felveti a problémát, hogy vajon a hatástalan törvényjavaslatok után, amit majd megszavaznak, a magyar társadalom végig nézi-e a bekövetkező károkat? Továbbá megemlíti, hogy abból ahogy a kormányzat nyilatkozik gyermekvédelem, család és nők kérdéséről láthatunk egy gondolkodást, ami felett már elhaladt az idő. Szerinte az ellenzéknek össze kell fognia, hogy ettől a rezsimtől megszabaduljon a gyereke érdekében.
Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese, szerinte fontos, hogy ismerjük az ügy részleteit, hogy pontos következtetéseket tudjunk levonni. Hiszen megoldás továbbra sem érkezik csak a törvényjavaslatok, amelyek különböző ügyekre koncentrálnak és ezért az általános problémára nincsen megoldás. Továbbá felkeltette a figyelmet arra, hogy sajnos a kormány valószínűleg úgy emeli a béreket hogy a különböző szakszervezetek hogyan képviselik magukat és a szociális szférában kevésbé jellemző az összefogottság.
Orosz Anna, a Momentum országgyűlési képviselője szerinte sokszor túlságosan elkülönül a politika és a gyerekek, pedig az, hogy mennyi pénz van az iskolásokban a gyermekorvosi rendelőkben az politikai kérdések, amiről a politikusok döntenek. Illetve több figyelmet kellene fektetni arra, hogy a politikusok ne használják fel céljaikért a gyerekeiket/gyerekeket. Továbbá szerinte a kegyelmi botrány azért történhetett meg mert a belső körökben már annyira kiépült egy saját toxikus kör és a hit a másikban, hogy szemet hunynak különböző döntések felett.
Szabó Tímea, a Párbeszéd – A zöldek pártja ügyvezető társelnöke, szerinte a kegyelmi botrány egy politikai botrány a gyermekvédelem pedig egy szociális krízis amiért Orbán Viktor felelős hiszen nélküle nem lehet ilyen döntéseket hozni. Szerinte a gyermekvédelem az ország szociális, mentális, egészségügyi válságát tükrözi, ami az egyenlőtlenségből ered. A legnagyobb probléma, hogy az új törvények/törvényjavaslatok inkább arra koncentrálnak, hogy hogyan büntessük az elkövetőket és nem arra, hogy hogyan támogassuk a gyermekvédelemben dolgozókat. Illetve szerinte a kegyelmi válság fő problémája az volt, hogy a politikai érdek sokszor felülírja a gyermekek érdekeit és falaznak azoknak a politikusoknak akik hasonló esetekben bűnösek voltak.
Egy rövid szünet után kezdetét vette a szakértői panelbeszélgetés.
Bárnai Árpád, az Élményakadémia szakmai vezetője, trénere kiemeli, hogy helyes, miszerint komolyan van véve az ügy, és úgy véli, hogy ennek eredője nem a törvény, hanem a törvény egy reakció arra, hogy most a társadalom komolyan veszi ezt. Tehát valójában nincs is komolyan véve. Szerinte fontos, hogy pontosan mit értünk gyermekvédelem alatt, és az hogy milyen irányba mutat a téma: egy olyanba, ahol felismerjük, hogy a gyermek körül mennyi ember van, és hogy nem garantált, hogy mindegyikük biztonságos, és mit tehetünk ezellen, vagy abba az irányba hogy démonizálunk. El kell kezdni szerinte arról beszélni, hogy mit tehetünk azért, hogy az emberek ne bántalmazzanak gyermekeket, hiszen soha nem egy ismeretlen ember az elkövető, hanem egy olyan személy, aki ismert és alapvetően nem feltételezhető róla ilyesmi.
Molnár László, a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) korábbi elnöke elmondja, hogy a törvényjavaslatban nincs érdemi szakmai, gyermekvédelmi tartalom, a látványpolitizálás részének tartja. Kifejti, hogy a gyermekotthonok elképesztően zárt, hierarchikus rendszerek. Elmondja továbbá, hogy a gyermekotthonokban fontos szempont, hogy az intézmény jó hírneve megmaradjon, és hogy ez sokszor felülírhatja a jelzési kötelezettséget. Hozzáteszi, hogy ezért fontos, hogy a gyermekek gyámja külsős legyen, ne az otthon dolgozója. Úgy gondolja, hogy a jelzési kötelezettség a tapasztalatai alapján jól működik az orvosok körében. Összességében a törvényjavaslatot nem tartja megfelelőnek.
Szél Dávid, tanácsadó szakpszichológus kifejti, hogy akkor van egy törvényjavaslatnak értelme, ha van mögötte intézkedéscsomag is. Elmondja, hogy ez a javaslat nem a gyerekekről szól, magukra vannak hagyva olyan kérdésekkel, mint példának okáért, hogy kihez kell fordulniuk ha bajban vannak, mit tegyenek egy ilyen szituációban. Elmondja, hogy a rendszer szélesen kiépült papíron (védőnői, gyermekorvosi hálózat, szociális munkások, gyermekvédelem stb.) azonban a gyakorlatban ez az apparátus nem működik megfelelően. Elmondja, hogy nagyon büntetés orientált a magyar társadalom, meg kell látni azt, hogy ezeknek az embereknek, akik bántalmazók, segítségre van szükségük, amit a börtönben nyilvánvalóan nem kapnak meg. Hozzáteszi, hogy nehéz az is, hogy egy esetleges jelzés kapcsán nem tudja a jelző, hogy mi fog történni a későbbiekben.
Herczog Mária szociológus véleménye szerint egy elhibázott konstrukció a törvényjavaslat, mert ez egy büntetésen alapuló, a megelőzést és háttérkutatásokat elhanyagoló javaslat. Hibának tartja, hogy nincs a pedagógusok oktatásában belefoglalva az, hogy hogyan felismerhető a bántalmazás. Valamint kifejti, hogy a szülőket is fel kellene készíteni arra, hogy nem ellenségek a gyermeke intézményei. Elmondja, hogy rendszer maga is bántalmazza a gyermekeket azzal, hogy nem biztosít megfelelő segítő, megelőző intézményeket. Hozzáteszi, hogy az érzelmi és verbális abúzust is ki kell emelni ebben a témában, mivel a felnőttek ezeket gyakran nem érzékelik, mert lehet természetes számukra vagy akár egyetértenek vele. Végrehajthatatlannak tartja a törvényjavaslatot, és úgy gondolja, hogy nem fogják komolyan venni a jogszabályokat.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.
