A Republikon Intézet november 19-én tartotta "Magyarország a hátsó padban - lehet még innen nyerni?" című rendezvényét, a gazdasági folyamatok szakértőivel és hazai politikai pártok képviselőivel vitattuk meg, hogy milyenek is valójában Magyarország jelenlegi gazdasági kilátásai és mit tehetnek az egyes politikai szereplők ebben a helyzetben.
Nyitóbeszéd: Horn Gábor (a Republikon Intézet kuratóriumának elnöke)
Szakértői panel
Katona Ildikó (iPrivate Banking vezérigazgatója): A panelbeszélgetést az amerikai elnökválasztás hatásával kezdte, minden bizonnyal a Trumpi protekcionizmust az EU is meg fogja érezni. Bár az inflációt sikerült leszorítani, ez az árfolyamon keresztül még visszaszivároghat, és jelenleg a magyar gazdaság számára nem pozitívak a kilátások, ezen a háború lezárása viszont segíthet. A jelenlegi problémás magyar gazdasági helyzet okozói többek között az állam túlköltekezése és beruházási aktivitása, valamint az adóbevételek nem várt kimaradása, mint például az áfá-é. A hiány oka többek között a rugalmatlan adópolitika. A vasútnál a piaci vállalatok szerepe az átállásban kiemelkedően fontos, ilyen jellegű projektek fellendíthetnék a magyar gazdaságot, a kínai termékek importja azonban nagyon amortizálja gazdaságunkat. A választások előtt megint várható lesz kormányzati osztogatás, és a választók szemében a rövidtáv mindig felülmúlja a hosszútávot, a családtámogatások tehát fontos érzetet keltenek.
Hortay Olivér (kutatóintézeti igazgató, Századvég Kutatóintézet): A reálbérek növekedésnek indultak, ezzel kedvező kilátást biztosítva a kormánynak. Az EU versenyképességi problémáinál fontos input az energiaár. Súlyos történések zajlottak le az elmúlt időszakban a nemzetközi energiapiacon, az ellátási láncokban elindult folyamatok pedig gúzsba kötik a politikát.
A magyar gazdaságra visszatérve, azzal kellene elkezdeni foglalkozni, hogy hogyan lehetne a hozzáadott értéket növelni. Sokan azt hiszik ez egy könnyen kézivezérelhető dolog, de ez nem igaz, mert az értéklánc minden emeletén meg kell jelennie, ahhoz hogy erős legyen egy gazdaság. Az energia nem periférikus kérdés, jelenleg a vállalatvezetők és a gazdaság egészében ezt tartják a legégetőbb problémának, és amiatt vannak leépítések. Kiemelte, nem szabad csak magas hozzáadott értékben gondolkodni, mert bigger picture perspektíva kell. A valódi probléma az energiaárak magassága, ennek hatásai több halálért felelősek mint a globális felmelegedés, mert az energiaszegénység drasztikusan megnőtt, és az emberek sokszor halálra fagynak a saját otthonukban. Trump majd várhatóan megint kilép a klíma-egyezményből, az EU pedig tovább klíma csendőrködik, a gazdasági olló tovább fog nyílni, a klímaváltozás pedig mindenképpen meg fog történni.
Pogátsa Zoltán ( közgazdász, nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője): A tényleges probléma mértéke és annak percepciója nem egyenlő, ezt jól bizonyítja az amerikai elnökválasztás is. A magyar gazdaságban a kulcs mutatók jelenleg stagnálnak, és közepes teljesítményt mutatnak, ez azonban közel sem az összeomlás. Az államadósság is közepes mértékű, a foglalkoztatás pedig továbbra is az egekben van. A humántőke fejlesztés alacsony mértéke miatt minimalizált növekedési potenciált mutat. Szerinte az energiakérdésben az orosz-ukrán konfliktus nem a fő ok, de az EU-nak át kell állnia önálló energiatermelésre, azonban fontos, hogy az energia nem teljessége a gazdaságnak. A foglalkoztatási modell kifulladt, és nem lehet már több embert bevonni, holott a humán-tőke bevonás és fejlesztés fontos lenne, és extenzív foglalkoztatottsági növekedés helyett intenzív fejlesztés kell. Orbán Viktor és Nagy Márton ígéreteit tekintve fontos szempont az EU-s pénzek hiánya, amelyek megszerzésére nem jók a kilátások.
A magyar gazdaság fellendítése lehetséges lenne olyan projektekkel, mint Debrecen vízgazdálkodásának fejlesztése, humántőke fejlesztése, a vasút és közösségi közlekedés bővítése, azonban a Honvédelmi Minisztérium költségvetésének háromszoros növelése nagy hiba, és nem autópályabővítés kell.
A magyar államkasszára nézve a munkáshitel összege jelentéktelen kiadás, a lakhatás azonban már egy komplex kérdés. A magyar otthonok többsége rendkívül rossz energiabesorolással rendelkezik. Emiatt is rossz az energiapolitika, mert az emberek azt hiszik, hogy olyan lakásban élnek amit fenn tudnak tartani. Sokak házát nem is lehet felújítani mert annyira rossz állapotúak, erre pedig csak a lakásállomány megújítása lehet a megoldás.
Politikusi panel
Bánki Erik ( a Parlament Gazdasági Bizottságának elnöke, Fidesz): A jelenlegi gazdasági helyzetet értékelve érezhető társadalmi hatások a reálbér, az infláció és a külföldi befektetők. 2020-ban a koviddal indult a lejtő, 2022-ben azonban elkezdődött a növekedés, amelyek az orosz-ukrán háború kitörése állított meg. Jelenleg a vállalkozások nemzetközi piacra való kilépését támogatják. A rossz mutatók az elhibázott szankciós politika eredményei, az európai erőknek pedig olyan politikai indíttatásuk van, hogy le akarják váltani a magyar nemzeti kormányt. Trump elnökké választásának következménye lesz, hogy egy olyan amerikai nagykövet jön majd az országba, aki törekedni fog a kapcsolatok fejlesztésére. 21 pontos gazdasági akcióterve van a kormánynak, melyben szerepel a kis- és középvállalatok támogatása, és a lakhatásé is.
Bedő Dávid (frakcióvezető, Momentum): A gazdaság jelenlegi állását ítélve az aranykor tönkretétele a válságok által egy fals állítás, az ország nagyon sok tényezőnek kitett. A Magyar Nemzeti Bank és a kormány kooperációjának eredménye a forint leértékelése. Szerinte a gazdaság számára kitörési lehetőséget a kormányváltás adna, a gazdasági modellt pedig minél előbb meg kell reformálni, és a szolgáltatói szektorra kell helyezni a fókuszt.
Csárdi Antal ( Budapesti 1.sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselője, a Parlament Gazdasági Bizottságának tagja): A nagy kitettség miatt szerinte sem lehetünk most optimisták. A rövid táv érdekében pedig teljesen fel van adva a hosszútávú stratégia, és nem élünk azokkal az eszközökkel, amikkel a jelenlegi gazdasági helyzetben jobban lehetne lavírozni. Problémát jelent továbbá, hogy a kormány elkötelezett a multik mellett, és a kis hazai vállalatok nem kapják meg a számukra szükséges támogatást.
Mindenki tudja, hogy Trump a saját piacát fogja védeni.
Hargitai János (országgyűlési képviselő, KDNP): A gazdaság megítélésekor 2010-et veszi bázisul, és az azóta megtörtént növekedést hangsúlyozza. A következő költségvetésen már látszik, hogy választás előtti költségvetés. A gazdasági semlegesség hangsúlyozásakor a gazdaság első törvényszerűségeire építve fontos, hogy ne érje azt külső ideológiai befolyás, és azzal kereskedhessünk akivel akarunk. Az EU-s pénzek bizonytalan változók, amik járnának nekünk, és az alapvető gazdasági gondolkodásunkat a társadalomról nem fogjuk feladni csak azért mert ezt várják tőlünk. A megrendelt honvédelmi eszközöknél kiemelte a hazai gyártás fontosságát. Középtávon kitörési pont lehet majd az autóipar.
Kollár Kinga (a Tisza Párt Európai Parlamenti képviselője): Hiányolta, hogy nem volt olyan befektetés az elmúlt időszakban, amely hosszútávon biztosítaná az országot, és a humántőke befektetése is erősen hiányos, szerinte az EU tagságra kéne alapozni. A nemzeti tőke nem versenyképes modellre épül, és csak állami támogatásokból tudnak kilépni a nemzetközi piacra, és ez visszaköszön a GDP támogatásokban is. Mivel a piac árazza be, hogyan teljesít a gazdaság, a kamat azért ilyen magas, mert a gazdaság nem teljesít jól. A kitörési pont az intézményesített korrupció letörése lenne, és plusz pozitív hatás lenne az EU-s pénzek érkezése.
Mellár Tamás (a Parlament Gazdasági Bizottságának alelnöke, Párbeszéd): a növekedés egyetlen forrása az EU-s pénzek, ez pedig elapadt. Az adósságcsapda rövidesen bezáródik majd az akkumulátor gyárak miatt. Hangsúlyozta a belföldi vállalkozói kör fontosságát, ám a Fidesznek nem érdeke az egészséges vállalkozások támogatása. Az EU vámszövetség, így káros felvetés a gazdasági semlegesség ebben a kontextusban. Az adósságnál a kamatláb és a GDP növekedési üteme közötti különbség miatt nem mehetünk 80% fölé. Szerinte a költségvetés kiszámíthatósága nem igaz, és nem lát lehetőséget a kitörésre. Annak idején a vállalkozók döntötték meg a szocialista rendszert, és lehet, hogy most is ez lesz a helyzet.
Vajda Zoltán ( a Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke, MSZP): A szakpolitikai viták lehetetlensége a Fideszen múlik, az államadósságunk magassága pedig Európa bajnok. A Fidesz tudatosan játszik az EU-s pénzek országon kívül hagyásával, a gazdasági semlegességnek pedig kudarcos kilátást jósol. Szerinte a költségvetés nem komolyanvehető, az EU-s források mellőzése pedig tudatos politika a kormány részéről, ezt kínai hitellel helyettesítik, melynek feltételeit nem ismerjük. Kitörési pontot a piaci bizalom visszaszerzése jelentene, de erre a Fidesz alkatilag alkalmatlan.
Z. Kárpát Dániel (a Parlament Gazdasági Bizottságának tagja, Jobbik): Szerinte nem volt soha gazdasági aranykor, a GDP pedig nem alkalmas a jólét mérésére. Nem akkumulátor gyárakra lenne szüksége Magyarországnak, hanem szoftver vagy motor fejlesztések. Az állami beavatkozásokat ő is pártolja, a libertariánus gondolkodást szűklátókörűnek tartja. Az állam támogatását pedig más irányba kellene vinni, a piac nem old meg mindent. Az otthonteremtés és bérlakás létesítés felpörgetné a gazdaságot, és lenne rá társadalmi igény is. A munkanélküli segélyezés szűkmarkú, és jobb nyugdíjrendszerre is szükség lenne.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.
Az eseményt a Friedrich Naumann Foundation támogatta.
