A Republikon Intézet 2025. május 8-án konferenciát tartott „A nemzetközi helyzet fokozódik” címmel, ahol szó esett a magyar és nemzetközi biztonságpolitikai kihívásokról, illetve a világ külpolitikai eseményeiről.
Az első, biztonságpolitikai panelben négy szakértő vitatta meg a helyzetet: Gyarmati István, biztonságpolitikai szakértő; Kaiser Ferenc az NKE egyetemi docense; Kis-Benedek József, hadtudományok doktora és biztonságpolitikai szakértő; és Takácsy Dorka, Oroszország szakértő. A beszélgetést Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója moderálta.
Az első panel: Az orosz–ukrán háború kilátásai, európai védelem és globális biztonsági kihívások
1. Mikor lehet vége az orosz–ukrán háborúnak?
A vita nyitókérdése az orosz–ukrán háború várható befejezésére vonatkozott. Kis-Benedek József szerint a konfliktus a közeljövőben nem fog lezárulni. Az orosz hadsereg lassan halad előre, miközben az ukrán fél a korlátozott források ellenére hatékonyan védekezik. Egy hosszabb tűzszünet sem lenne életképes, mivel a rövidebbek sem működnek. Oroszországnak elegendő humán erőforrása van, és arra játszanak, hogy az Egyesült Államok bizonytalan saját stratégiai céljaiban.
Kaiser Ferenc ezzel összhangban úgy vélte, hogy Oroszország célja Ukrajna megszüntetése mint szuverén állam. Ez magában foglalja a Fekete-tenger partvidékének teljes ellenőrzését. Ugyanakkor, ha egyszer béke lesz, Ukrajna pozíciója megerősödhet, hiszen világos határokkal rendelkező államként nagyobb mozgástérrel rendelkezik majd. Arra is rámutatott, hogy Európa elemi érdeke Ukrajna „életben tartása”.
Takácsy Dorka hangsúlyozta a háború mindennapi fenyegetettségét – a konferencia idején is több ukrán megyében volt légiriadó –, és felhívta a figyelmet az ukrán drónok egyre növekvő hatótávolságára, amely már Moszkva külvárosát is elérheti.
2. Ki jár jól az ásványkincs-megállapodásokkal?
A következő kérdés az ásványkincsekre vonatkozó megállapodásokat és azok geopolitikai következményeit vizsgálta. Kis-Benedek szerint Ukrajna jelenleg nincs olyan helyzetben, hogy valódi alkuerőt képviseljen, az Egyesült Államok pedig nehezen tud ellenállni saját érdekeinek. Takácsy kiemelte, hogy Oroszországgal nehéz tárgyalni, amit már Washington is kezd belátni.
3. Egységesedhet-e Európa védelmi szempontból?
A panel harmadik fő kérdése az európai védelmi képességek alakulását járta körül. Kaiser Ferenc szerint Trump jogosan bírálta Európát a védelmi kiadások alacsony szintje miatt. Mostanra azonban fordulat látszik: Németország például már többet költ védelemre, mint az Egyesült Királyság és Franciaország. A jövőben kialakulhat egy „belső mag” az EU-n belül, amely a mélyebb integráció és a közös védelem mellett köteleződik el – Magyarország viszont valószínűleg kimarad ebből.
Gyarmati István elmondta, hogy bár az Egyesült Államok több száz külföldi katonai bázissal rendelkezik, ezek közül csak néhány található Európában. A védelmi kiadások tekintetében Európa saját magát védi: az EU éves védelmi költségvetése 350 milliárd euró, míg az USA-é „csak” 100 milliárd dollár Európában.
Takácsy Dorka arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben nőnek a védelmi kiadások, a közvélemény nagy része nem hajlandó harcolni hazájáért – ez komoly ellentmondás. Gyarmati szerint viszont a társadalom véleménye megváltoztatható, ahogyan az Rooseveltnek is sikerült a második világháború előtt.
4. Milyen konfliktusokra kell figyelnünk ma a világban?
Kis-Benedek szerint világháború valószínűtlen, a jelenlegi konfliktusok lokálisak és nem fognak globálissá eszkalálódni. Kaiser azonban kiemelte, hogy sok olyan konfliktus zajlik, amelyről a világ alig vesz tudomást – például a mianmari polgárháború. Putyint brutális, de racionálisan gondolkodó vezetőként jellemezte, aki nem fog a NATO-nak nekimenni. A média szerepére is felhívta a figyelmet: bár a klímaváltozás több emberáldozatot követel, az emberek jobban félnek a háborútól.
Takácsy kiemelte, hogy az ukrán konfliktus precedenst teremthet: ha Oroszország következmények nélkül nyer, más nagyhatalmak – például Kína – is kedvet kaphatnak kis országok megtámadására, Tajvan például veszélyben lehet.
5. Hogyan igazodjon el az átlagember a védelmi költségvetésekben?
A beszélgetés záró részében a katonai kiadások átláthatóságáról volt szó. Gyarmati István szerint az átlagember nem is tud és nem is kell, hogy kiismerje magát a katonai költségvetésekben – azok összehasonlíthatatlanok. Kaiser hangsúlyozta, hogy Európa évtizedek óta alulfinanszírozta hadseregeit, így most kényszerpályán van. Az USA vezető szerepe egyszerűen a hatalmas kiadásoknak köszönhető.
Kis-Benedek a magyar honvédelem helyzetét kritizálta: harckocsik gyakorlatozás helyett falunapokon jelennek meg, és a légvédelem lefedettsége sem kielégítő.
Záró gondolat: Magyarország helyzete az újjáépítés után
A közönség kérdésére válaszolva Kaiser Ferenc hangsúlyozta: a jelenlegi magyar külpolitika következményeként, amikor eljön Ukrajna újjáépítésének ideje, a magyar cégek hátrányos helyzetben lesznek a befektetésekért folyó versenyben.
A második panel: amerikai gazdaságpolitika, az EU, és Magyarország helyzete
A második panel résztvevői voltak Kerner Zsolt, a 24.hu újságírója, külpolitikai szakértő; Magyarics Tamás történész, korábbi nagykövet; Prőhle Gergely, diplomata, volt államtitkár és múzeumigazgató; és Balázs Péter közgazdász, diplomata, volt külügyminiszter. A panelbeszélgetést Virág Andrea, a Republikon stratégiai igazgatója moderálta.
1. Trump külpolitikájának jellemzői és következményei
A legtöbb előadó egyetértett abban, hogy Donald Trump külpolitikáját továbbra is az üzleti szemlélet és a tranzakcionális megközelítés uralja. Prőhle Gergely szerint bár a jelenlegi amerikai külpolitika ideológiai irányultságot mutat, végső soron az érdekérvényesítésen alapuló gazdaságpolitika kerekedhet felül. Balázs Péter ezzel szemben úgy véli, hogy Trump gyors megoldásokat ígért, ám ehelyett káoszt idézett elő a nemzetközi kapcsolatokban.
Kerner Zsolt kiemelte, hogy Trump mostanra már kiépített háttérrel rendelkezik, és a republikánus párton belül is egyre kevesebb az ellenszél. A külpolitikában továbbra is vita zajlik a klasszikus republikánusok és a MAGA-mozgalom között, de a biztonságpolitikai megközelítés – különösen Kína miatt – dominálni látszik.
2. Az amerikai gazdaságpolitika kontinuitása és konfliktusai
Magyarics Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy Trump és Biden gazdaságpolitikája meglepően sok folytonosságot mutat – elsősorban az ipar hazai védelmében. Az amerikai patrióta gazdaságpolitika a rozsdaövezeti szavazók megtartását célozza, és a nemzetközi kereskedelemre is hatással van, különösen az EU-val fennálló viszony romlása révén.
Balázs Péter szerint a vámháborúk jelenlegi hatása inkább pszichológiai, de hosszabb távon a globális kereskedelmi láncok felborításával súlyos gazdasági következményekkel járhat.
3. USA–EU kapcsolatok és Magyarország helyzete
A szakértők egyetértettek abban, hogy az USA és az EU közötti kapcsolat romlása közvetlenül hátrányos lehet Magyarország számára – különösen az autóiparon keresztül. Magyarics Tamás megjegyezte: az amerikai bizalmatlanság Európával szemben nem új keletű, hiszen a második világháború óta fennáll. A Trump-adminisztráció kifejezetten riválisként tekint az EU-ra.
Prőhle Gergely rávilágított, hogy Magyarország esetében a konnektivitás elméletének sikeressége nagyban függ az ország nemzetközi megítélésétől – ami Orbán Viktor esetében jelenleg nem pozitív. Balázs Péter ezzel kapcsolatban élesen fogalmazott: a kormányfő konnektivitási stratégiáját illúziónak tartja, és szerencsejátékos hozzáállását bírálta, miszerint mindent Trumpra tett fel, akiből most belpolitikai propagandát próbál építeni.
4. Magyar külpolitika lehetőségei és korlátai
Kerner Zsolt kiemelte, hogy Magyarország számára a legkedvezőbb külpolitikai környezet az lenne, ha minél több szövetséges garantálná a biztonságát és a szabad kereskedelmet – ez azonban nem illeszkedik a Trump-féle külpolitika irányvonalába. Ugyanakkor ez a helyzet politikai mozgásteret adhat a magyar kormánynak, különösen az EU-val való konfliktusos viszony kezelése terén.
