Nyitóbeszéd: Horn Gábor// Milosz Hodun
Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke nyitotta meg a konferenciát. Beszédében kiemelte, hogy az elnökválasztás eredménye csak egy tünet és alkalom, hogy vizsgálhassuk, hogy az amerikai és magyar új-konzervativizmus szerepe és jelentősége hogyan ésmennyire alakítja át világunkat, a politikai palettát nemzetközi és magyar viszonylatban. Emellett, videóüzenetben jelentkezett be Milosz Hodun, a European Liberal Forum elnökségi tagja. Üzenetében hangsúlyozta a téma és az arra adott válaszok fontosságát, illetve megköszönte a résztvevő szervezetek együttműködését.
Nemzetközi panel:
Bevezetés: A konferencia első panelja a választási eredmény főbb tanulságait taglalta, majd a Silvestre és Kerner által írt ’Protecting democracy from the radical transatlantic conservative movement’ című policy paper-t vizsgálták meg és egészítették ki az eredmények tanulságaival. Majd a Trump kampány rövid áttekintését követően, a résztvevők két kontinens közötti kapcsolatot tárták fel és azt vizsgálták, hogy a választási eredmény milyen konkrét következményekkel lehet a magyar kül- és belpolitikára.
Kerner Zsolt, a 24.hu újságírója: A külpolitikai újságíró a közvéleménykutatások és az elvárások összegzésével kezdte, majd a gazdasági kérdések tárgyalásával folytatta. Szerinte az infláció kiemelkedő szerepe és a közpolitika, valamint az ideológia egyeztetése vagy annak hiánya nagy hatást gyakorolt a választás eredményére. Ezek mellett, kiemelte, hogy az Európai Parlament pártcsaládjai, azok nagysága és manőverezése, mennyire reprezentatív és milyen pontos pillanatképet ad az európai jobboldal helyzetéről. A Trump kampány véleménye szerint jobban koordinált volt, mint az előzőek és jobban harmonizálta a kommunikált ügyeket (gazdaság, migráció) és az elnökjelölt karizmájával, előadásmódjával. Az Európai Uniós helyzethez visszacsatolva hangsúlyozta az EU és az következő amerikai kormányzat várható viszonyát és a fő kapcsolattartó vezető személyének bizonytalanságáról osztotta meg gondolatait. Véleménye szerint az a szerep még nincs kiosztva és többen is versenyezhetnek érte Orbánon kívül, mint például Georgia Meloni vagy Donald Tusk. Említette, hogy az EU-s integrációs folyamatokat gyakran külső vagy belső sokkok gördítik tovább és a jelenlegi nyugat európai kormányok belső bizonytanságait látva, szerinte egy nagyobb európai átalakulás előszobájában vagyunk.
Izabela Szostak-Smith, jogász, politikai szakértő: A szakértő kiemelte a kampány gyors tempóját és súlyos érzelmi töltetét, illetve, hogy ezek milyen nagy hatással voltak arra, hogy végül a pártok mennyire tudták a támogatottságukat szavazatokba átültetni. Bár radikális felívelést vár a következő Trump elnökség közpolitikáiban és mindennapos működésében, reményét fejezte ki, hogy a társadalom talál majd valamilyen eszközt, hogy ezt korlátozza vagy csillapítsa. Az elnökjelöltek kampányeszközeiben látott fontos motívumokat melyek aztán erős hatással voltak a választás végkimenetelére. A kampány tartalmának, annak komponenseinek súlyozására, a kiváltott érzelmek és a különböző társadalmi rétegek figyelmének megragadásában látta a kulcsot a győzelemhez. Ezek mellett hangsúlyozta az információ befogadásnak és annak kiértékelésének fontosságát, mind az egyéni és közösségi szinten. Ehhez kapcsolódóan érintette a társadalomépítő és romboló hatásokat, a társadalmi mobilitásból fakadó motivációkat és a vitakultúra helyzetét. Hangsúlyozta a republikánus kampánycsapat hatékonyságát, az ügyek keretezésének hatalmáról és a demokrácia ideálok képzéséről beszélt.
Ricardo Silvestre, Movimento Liberal Social: Silvestre kiemelte az elnökjelöltek -utólag sorsdöntőnek tűnő- témákhoz való viszonyait. Ezek a biztonság, a gazdaság és az egészségügy. Ezek után a nemzetközi biztonságpolitika instabilitásaira és a trumpi külpolitikai agresszív hangnemére hívta fel a figyelmet. A diplomácia destruktív hatásait tovább fűzve, fontosnak tartotta kiemelni, hogy a CPAC informális, soft-power funkciójának eredményei -minden bizonnyal nagy hatással lesznek Trump formális külpolitikájára. Véleménye szerint Európa a legfontosabb sorsdöntő pillanatában van a második világháború óta. Végül a populista erők kommunikációs stratégiáit elemezte, melynek szerinte fontos eleme, hogy sokszor a zászlóra tűzött célnak nincs igazi társadalmi támogatottsága.
Hazai panel:
Bevezető: A második blokk a magyar bel- és külpolitikára gyakorolt hatásokkal és következményekkel foglalkozott. Szó volt az elnökválasztással kapcsolatban várt eredményekről, az ügyek és a jelöltek személyiségének viszonyáról és küzdelméről. Továbbá érintve volt Orbán szerepe a Trump és EU közötti kapcsolatok jövőbeli alakulásának kontextusában, illetve Orbán motivációja Trump támogatására. Végül a magyar belpolitikai hatásokkal foglalkoztak a résztvevők, nevezetesen, hogy Trump győzelme milyen hatással lesz a belpolitikai aktorokra és, hogy vajon érzékelni fogja-e az átlagos magyar választó a Trump győzelmével járó következményeket.
Balázs Péter (korábbi EU biztos): Balázs Péter kijelentette, hogy bár Kamala Harrisnek szurkolt, nem lepte meg Trump győzelme. Nem hiszi, hogy nagy szívességek csepegnének majd vissza a kampány alatt Trumpot támogató erőknek és politikai játéksoknak. Kiemelte a külügyminiszter személyének fontosságát mind a kabineten belüli dinamikákkal és nemzetközi hatásokkal kapcsolatban. Felhívta a figyelmet a trumpi improvizáció veszélyeire és a konfliktust tompító és szító tárgyalási partnerek és stílusok egyensúlyára a nemzetközi rendszerekben. Kiemelte az Európai Politikai Közösség budapesti találkozójának fontosságát. Véleménye szerint Trumpnak nincs szükségé közvetítőre és ha keresne is valakit, a magyar miniszterelnök alkalmatlan lenne erre, mivel európai vezetőtársai már nem bíznak meg benne. Végül, szerinte a külpolitika irreleváns a magyar választók számára.
Balázs Zoltán (professzor, TK-PTI): Szerinte Trump nem a személyisége, beszédmódja miatt győzött, hanem a felkarolt témái miatt, mint például a migráció és az infláció. Szerinte a háborúkon kívül semmilyen más külpolitikai téma nem érdekli igazán az amerikaiakat, és az izolacionizmus hagyományát emelte ki. Fontos megállapítása, hogy szerinte Trump kiszámítható vezető és üzletemberi mentalitása hangsúlyos lehet a jővőben, mely tárgyalási technikáját is meghatározza. Azt gondolja, hogy a Biden-adminisztráció lassú döntéshozási láncai és a meghatározó emberek hiánya vezetett a demokraták általánosan rossz megítéléséhez. Hangsúlyozta ezen túl, a kommunikált és tényleges döntéshozási háttérfolyamatok különbségeit. Szerinte az amerikai vezetéseknek is egyértelmű, hogy Orbán és kormány biztonsági kockázat mind gazdasági és politikai szempontból is. A kampánnyal kapcsolatban kiemelte az ideológiai viták természetét és a választók ahhoz fűződő viszonyát. Itt is megjegyezte Trump üzletemberi hozzáállását, amihez hozzátette: “az üzletembereket nem érdekli az ideológia”. Szerinte sokat segített Trumpnak, hogy az átlagos választókhoz közeli, a “nép gyermeke” pozíció felvétele. Szerinte külpolitikailag, részben a megegyezés centrikus Trump-adminisztráció miatt a magyar választó nem fog sokat érzékelni az elnökség hatásaiból.
Seres László (újságíró): Seres Lászlót sem lepte meg az eredmény különösebben. Szerinte a demográfiai folyamatok és a belső vándorlás hatásainak figyelmen kívül hagyása vezetett a demokrata vereséghez. Véleménye szerint, külpolitikai szempontból, Izrael nyugodhat meg egyedül és aggasztja Ukrajna kérdése a választások és Trumphoz közeli emberek korábbi nyilatkozatai alapján. Szerinte az USA csendőrszerepét a nemzetközi világrend fenntartásában meg kell erősíteni és meg kell akadályozni a többpólusú világrend kialakulását. A kampány meghatározó elemének tartja a migráció kérdését. Ezzel európai párhuzamot is látni vél. Ezen túl kiemelte még az alsó középosztály konfliktusait és súlyát. Ezek után a baloldali identitás politkára adott különböző reakciókat fejtegette. Szerinte a magyar választók leginkább a védővámok által előidézett gazdasági hatásokat, valamint az ukrajnai konfliktus lezárására tett próbálkozásokat fogják érezni.
Virág Anna (stratégiai igazgató, Republikon Intézet): A különbségek mértéke lepte meg leginkább. Kiemelte a kampánycsapdák és az etnikumok, kissebségek jelentőségét. Hozzátette, hogy Harris kampányának rövidsége sokszor figyelmen kívül van hagyva, pedig fontos tényező az eredmény és a kampány-menet szempontjából. Folytatva a pártpolitikai gondolatmenetet, szerinte fontos kérdése a következő Trump adminisztrációnak, hogy hagynak-e feltörekvő politikusokat gyakorlatot szerezni, vagy elfojtják őket párton belül. Ez a tábor jövőbeni összetartásának szempontjából lesz meghatározó. A kormányzatai tanácsadók szerepét is kiemelte, mivel ő Balázs Zoltánnal ellentétben nem hiszi, hogy Trump kiszámítható politikát folytatna. Szerinte a kampány üzenetek és a tényleges közpolitikai akciók sokszor szöges ellentétben állnak egymással. Nem vár semmilyen változást Orbán izoláltságával kapcsolatban az EU-n belül és az amerikai diplomácia lazulását várja bilaterális szempontból. Szerinte Orbán Viktor általános gyakorlata a nemzeti-jobboldali-populista ideológiát képviselő pártok támogatása. Ezzel próbálja növelni a jobboldali diskurzus együttműködésének sikerességét. Kiemelte az identitáspolitikai kérdések fontosságát a demokraták számára és a politikai termék és tartalom eljuttatásának diverzitását a republikánus oldalon. Szerinte a kommunikációs eszközök sokszínűsége a kampánygyakorlatban hatással lehet a jövőbeli magyar kampánymódszerekere.
An event organised by the European Liberal Forum EUPF (ELF). Co-funded by the European Parliament. Neither the European Parliament nor the European Liberal Forum are responsible for the content of the programme or for any use that may be made of it. The views expressed herein are those of the speaker(s) alone. These views do not necessarily reflect those of the European Parliament and/or the European Liberal Forum EUPF.
