Budapest két tűz között – Konferencia a főváros politikai helyzetéről
2024 december 9-én került sor a Budapest két tűz között című konferenciára, amelyen a fővárosi közgyűlés jelenlegi helyzetét és kihívásait tárgyalták meg a résztvevők. Az eseményen politikusok, szakértők és közéleti szereplők osztották meg véleményüket a városvezetés előtt álló nehézségekről. A rendezvény fókuszában Budapest pénzügyi ellehetetlenülése és a politikai pártok közötti kompromisszum lehetőségei álltak.
Nyitóbeszéd: Horn Gábor (a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke)
Horn Gábor nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a főváros egyedülálló politikai helyzetben van, mivel egyik politikai blokk sem rendelkezik többséggel a közgyűlésben. Kiemelte, hogy ez a helyzet lehetőséget is teremthet a konstruktív együttműködésre, de akadályozhatja a város működését, ha a pártpolitikai érdekek kerülnek előtérbe.
Karácsony Gergely (Budapest főpolgármestere) helyzetértékelése
Karácsony Gergely rávilágított arra, hogy a kormány és a Tisza frakció közötti megosztottság a közgyűlés működését is befolyásolja. Véleménye szerint a fővárosi döntéshozás gyakran országos politikai játszmák árnyékában zajlik, ami nehezíti a város hosszú távú stratégiáinak megvalósítását.
Panelbeszélgetés résztvevői:
Baranyi Krisztina az MKKP fővárosi frakciójának képviselője
Szaniszló Sándor a DK frakcióvezetője a fővárosi közgyűlésben
Barabás Richárd a Párbeszéd frakcióvezetője a fővárosi közgyűlésben
Fűzfa Csaba a Republikon Intézet szakpolitikai elemzője
Reakciók a főpolgármester értékelése a közgyűlés helyzetéről
Baranyi Krisztina egyetértett a főpolgármester értékelésével, miszerint a közgyűlés a Fidesz és a Tisza frakció csatatérévé vált, de még pesszimistábban látja a helyzetet. Szerinte a pártpolitikai versengés komoly károkat okoz a városnak, különösen a jelenlegi pénzelvonások idején.
Szaniszló Sándor ezzel szemben kevésbé borúlátó, mivel úgy véli, hogy a közgyűlés jelenleg is működőképes, még az SZMSZ hiánya ellenére is. Fő aggálya a 89 milliárd forint szolidaritási alap elvonása, valamint az uniós források akadályozása. Kiemelte, hogy a főpolgármester jogkörei önmagukban is biztosítanak némi stabilitást.
Barabás Richárd osztotta a főpolgármester véleményét a közgyűlés politikai játszmáiról, és hangsúlyozta, hogy a testület feloszlatása csak kampánytechnikai célokat szolgálna. Szerinte a városvezetés képes lenne működni főpolgármester-helyettesek nélkül is, bár a Tisza frakció hozzáállása és az elkövetkező választásokkal kapcsolatos bizonytalanság aggasztó lehet.
Reális-e a közgyűlés feloszlatása vagy új választások kiírása?
Baranyi Krisztina szerint a Fidesz érdeke, hogy a fővárosi közgyűlést a politikai alkalmatlanság példájaként tüntesse fel. Úgy véli, hogy a jelenlegi állapotok csak tovább erősítik a káoszt és a működésképtelenség érzetét, amelyet a Fidesz kiaknázna az ellenzéki vezetés kritikájára.
Szaniszló Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a közgyűlés feloszlatásához 4/5-ös többségre lenne szükség, amely jelenleg nem áll rendelkezésre. Szerinte a Tisza frakció célja nem Budapest vezetése, hanem az országos politika alakítása.
Barabás Richárd úgy vélte, hogy ha a Fidesz mégis a közgyűlés feloszlatása mellett döntene, egy egységfront alakulna ki velük szemben, ami a pártnak hosszú távon nem állna érdekében. Az új választások csak tovább bonyolítanák a helyzetet.
Pénzügyi kihívások és a közgyűlés prioritásai
Baranyi Krisztina szerint a város jelenlegi pénzügyi helyzete ellehetetleníti a szakpolitikai vitákat, mivel az alapvető működés fenntartása is kihívás. Hangsúlyozta, hogy a túlélés érdekében a városnak olyan prioritásokat kell meghatároznia, mint a közgyűlés egységének megőrzése és a pénzügyi stabilitás biztosítása.
Szaniszló Sándor úgy véli, hogy az uniós források megszerzése és a kulcsfontosságú infrastrukturális projektek, például útfelújítások megvalósítása elengedhetetlen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kerületek már most is átvállalnak fővárosi feladatokat, ami hosszú távon tarthatatlan.
Barabás Richárd szerint az útfelújítások és a tömegközlekedés fejlesztése kiemelt jelentőségűek. Bár egy budapesti olimpia ideális esetben pozitív lenne, a jelenlegi pénzügyi helyzet és a tervek hiánya miatt ez nem reális lehetőség.
A következő öt év prioritásai
Baranyi Krisztina úgy véli, hogy a közgyűlés egyben tartása és működőképességének megőrzése a legfontosabb feladat, legalább a 2026-os választásokig.
Szaniszló Sándor szerint Budapest szabadságának megőrzése, a külső kerületek támogatása és az infrastruktúra fejlesztése kell hogy legyen a prioritás.
Barabás Richárd hangsúlyozta, hogy az útfelújítások, a tömegközlekedés fejlesztése és a nagykörút teljes modernizálása kulcsfontosságú a város jövője szempontjából.
Záró gondolatok
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy Budapest előtt jelentős kihívások állnak, különösen a pénzügyi források korlátozottsága miatt. Hangsúlyozták, hogy a közgyűlésnek prioritásként kell kezelnie a város alapvető működőképességének megőrzését, miközben a helyi közösségek és hosszú távú fejlesztések igényeire is reagál. A rendezvényt a konstruktív párbeszéd és a megoldáskeresés jegyében zárták.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.
