2024. június 12-ére konferenciát szervezett a Republikon Intézet, melyen a június 9-i választásokról, kiemelten az európai parlamenti választásokról beszélgettek a meghívott szakértők. A fókuszban az EP új összetétele, a következő uniós ciklus várható kihívásai és magyar pártok választási eredményei álltak. Az esemény moderátora Ranschburg Zoltán, a Republikon Intézet vezető elemzője volt.
Megnyitó
Horn Gábor a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke köszönti a meghívott vendégeket és a közönséget. Elmondja, hogy sokan az gondolhatták január tájékán, hogy teljesen érdektelen lesz a választási kampány. Hozzáteszi, hogy azóta teljesen más a helyzet a belpolitikában, más volt a tét az Eu-s választásokon is, tehát van miről beszélni a rendezvény keretein belül.
Elemzői beszélgetés:
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője úgy gondolja, nem igazán történt meglepetés az EP-választásokon; a legutolsó közvélemény-kutatások nagyon hasonlítottak a végeredményhez. 25 százalék körülre mérték a Tisza Pártot, viszont jobb eredményt értek el, így erre szerinte érdemes reagálni. Azzal magyarázza ezt, hogy véleménye szerint a Kutyapárt szavazók Tisza szavazók lettek végül. Ezután kitér arra, hogy azért lehetett erős a megyei jogú városokban is a Magyar Péter pártja, mert ezeken a településeken a baloldal mindig is erős volt, és a Tisza párt a nem DK-s baloldaliak pártja. Hozzáteszi, hogy ha országgyűlési választás lett volna, a Fidesz-KDNP kétharmadot kapott volna. Szerinte ha Le Pen és Meloni összefognának, a második legnagyobb frakciót adnák. Kiemeli, hogy nemrégiben Magyarországon járt a NATO főtitkár, melynek eredményeképpen kivételt kapott az ország: nem vétózik Magyarország, de nem is vonatkozik rá a NATO Ukrajna politikája. Arra számít, hogy nem sokára be tud lépni a Fidesz az ECR-be, véleménye szerint megszületett a kompromisszum a háború kérdésében. Mráz szerint, ha Magyar Péter elfogadja a Néppárt véleményét a háborúval kapcsolatban, akkor hitelességi deficitbe kerül. Az Unió jövőbeni kihívásaiként a háborút és az iparpolitika kérdését emeli ki.
Závecz Tibor, a Závecz Research alapítója szerint a két választás két különböző terület és kontextus, most nem a főhatalom megszerzése volt a lényeg. Más egy országgyűlési választás. Véleménye szerint a mozgásokat jól lehetett követni a közvélemény-kutatásokban. Hozzáteszi, hogy nem lehet mindent kiszámolni, pszichológiai aspektusok is közrejátszanak, mint például a lelkesedés, lebénulás. Úgy gondolja továbbá, hogy Magyar Péter egy régi mechanizmust hozott elő, ami hatásos: a közvetlen találkozás a politikussal. Emellett a Fidesz is sikeresen mozgósított. Az európai pártcsaládokkal kapcsolatosan elmondja, hogy a középpártok és a Renew még mindig többséget alkotnak. Az új pólus narratíva véleménye szerint nem fog megvalósulni. Mások már a problémái Európának, napjainkban az orosz agresszió problémája meghatározó. Az Eu-s pártcsalád politikai dimenziója szerinte képlékeny, sok a változás. Kifejti, hogy Orbán Viktor úgy vélhette, kinőtte a magyar belpolitikát, és elkezdett az európaira koncentrálni, viszont most vissza kell hoznia a fókuszt. Hozzáteszi, hogy az EU elfoglalásának narratívája kudarc. A háborút, az energiabiztonság megteremtését, az uniós tagjelöltek integrációját véli uniós kihívásnak a következő ciklusra.
Böcskei Balázs, az Idea Intézet stratégiai igazgatója kifejti, hogy sok volt a spekuláció azzal kapcsolatosan, hogy a Fidesz csökkenésének számai alapján milyen várakozások lehetnek. Meglepte Szentkirályi Alexandra visszalépése, illetve a szoros Vitézy-Karácsony eredmény. Úgy gondolta, hogy egy Fidesz – nem Fidesz döntéssé fog válni ez egy antiorbánista városban, de ezek nem modellezhetőek előre. Kifejti, hogy a nagy dolgok nem az EP összetételében dőlnek el. Szerinte nagyon fontos a média témakijelölő hatása. Magyar Péter bejutásával kapcsolatosan elmondja, hogy szerinte az a kérdés, hogy a frakciófegyelem működni fog-e nekik. Az Unió kihívásaival kapcsolatban kifejti, hogy jelenleg a háborúval kapcsolatban van egyrészről egy beszédmód, ami támogatja Ukrajna integritásának visszaállítását, másfelől ugyanezek a szereplők a belpolitikában sokkal mérsékeltebben politizálnak. Kiemeli, hogy a háború kérdésében az európai közvélemény távolságtartó pozíciót vett fel a konfliktus kezdetének időszakához képest.
Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója megjegyzi, hogy fél éve azt gondolta, hogy unalmas lesz a kampány, magabiztos Fidesz győzelemmel. Régebben úgy látta, hogy az ellenzéki részen az lesz az érdekes, hogy merre billenti ez a választás a DK- Momentum harcát az ellenzéki hegemóniáért. Az európai szélsőjobboldal véleménye szerint a megnövekedett mandátumaik ellenére sem fog nagyon meghatározó szerepet betölteni. Szerinte a Fidesz se az ECR-be, se az ID-ba nem tudna csatlakozni, mindkét verzióval vannak problémák. Sok kérdésben nincs egyetértés a jobboldalon. Úgy gondolja, hogy az, hogy melyik szereplő melyik EU-s pártcsaládba csatlakozik, fontos a belpolitikában. Manfred Weber látogatásával kapcsolatosan megjegyzi, hogy akármi is lesz a tárgyalások vége, siker Magyar Péter számára, hogy vele egyezkedik, hiszen öt éve még Orbán Viktorral találkozott a Néppárt vezetője. Kiemeli, hogy kérdésként merül fel az, hogy az olyan eszközökkel, mint a jogállamisági mechanizmus, hogyan fog élni az EU a továbbiakban. Hozzáteszi, hogy ezekben az eljárásokban eddig mindig volt Magyarországnak egy társa, Lengyelország – de a lengyel kormányváltás óta ebben egyedül maradt az ország. Érdekes kérdés tehát, hogy miként fog viszonyulni ezekhez az eszközökhöz az EU következő vezetése.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.
