A Republikon Intézet április 23-án tartotta "Nőni a teher alatt – Önkormányzati jó gyakorlatok” című rendezvényét, ahol a 2024-es önkormányzati választások közeledtével a budapesti polgármesterekkel az elmúlt ciklus kihívásairól beszélgettek. A legfontosabb kérdéskör az volt, hogy mik azok a szakpolitikai jó gyakorlatok, amelyek segítették a Covid, a gazdasági válság és az önkormányzati jogkörök csökkenése mellett a főváros hatékony működését. A Konferencia Schlanger Márton, Republikon Intézet kutatójának bevezető előadásával kezdődött, ahol az Intézet nagymintás budapesti kutatásának eredményeit ismertette.
Nyitóbeszéd: Horn Gábor (a Republikon Intézet kuratóriumának elnöke)
Polgármesteri panel
V. Naszályi Márta, a Budavári Önkormányzat polgármestere: Szerinte 2019-től három fontos problémakörben akadtak nehézségeik, amikor átvették a kerületet a fideszes vezetéstől. Elsőt az önkormányzat működésével, a kerületben élők bevonásával kapcsolatos hiányosságok okozták (pl. a kerületi honlap hiánya majd kialakítása). Második a lakhatási és energiaválság, és az elvándorlás a kerületből, e területen tudtak a leglátványosabb eredményeket elérni, például az önkormányzati lakásügynökség megalapításával, korszerűsítési program indításával. Úgy örökölték meg az önkormányzatot, hogy nem volt vagyonleltára, ezt létrehozták. A harmadik nagy problémacsoportot a zöld városfejlesztés jelentette. Kisebb projektek keretében orvosi rendelőket nyitottak, újítottak fel.
A főváros és a kerületek együttműködését alapvetően jó dolognak tartja. Akár külföldről is figyeli a jó gyakorlatokat, és adaptálja őket. Az első kerületben az nagy terhelés, hogy mindenki közös tulajdonnak tartja a Budavárt - a február közepén a kitörés napján a Budai Vár nagyon méltatlan adok-kapok terület lett – az Ostrom rendezvénysorozattal be akarják mutatni, hogy mi történt valójában és hogy emlékezzenek az áldozatokra. A Strong Cities Network-hez kapcsolódtak, ami egy amerikai kezdeményezés, ahol polgármesterek egymás között a közösséget érő emberi traumák feldolgozásáról és megelőzéséről tudnak beszélni, és jó gyakorlatokat megosztani.
Kerületi szolgáltatás a kerületi iskolákban az iskolapszichológus, a fejlesztő pedagógus, és pedagógiai asszisztensek finanszírozása, vagy az ingyenes illemhelyek fenntartása is. Másik fontos kerületi szolgáltatás volt a Covid idején a válságkezelő alapjövedelem, amit a zuglói modell alapján vezettek be – ez egy garantált minimumjövedelem, amit a koronavírus járvány során kaphattak a családok. Más országokban az állam utalta ki ezeket a jövedelmeket, ehelyett itt az önkormányzat 3 hónapon keresztül 100 ezer forinttal kifizették a családok jövedelmét.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere: Kiemelte, hogy az elmúlt öt évben nagyon sok eredményre jutottak, de szerinte ezek olyan dolgok, amelyeket már 10-20 éve meg kellett volna tennie az előző városvezetésnek. Nagyon nagy adósságot örököltek, és sokat ledolgoztak. Sok mindent túl kellett élnie az önkormányzatoknak, szerinte már ennek is politikai jelentősége van. A Covid-válság hatására a kormány olyan problémákkal szembesült, amelyet már nem a gazdasági konjunktúra környezetében lehetett megoldani, kormányzati szinten kellett kezelni. Eközben az önkormányzatokban a kormány nem partnert látott, annak ellenére, hogy minden polgármester érdeke és hivatása, hogy helyben szolgálja a lakókat. A Covid idején a kormány lefagyott, baklövéseket követett el, ez rivalizálást alakított ki, amelynek végén az önkormányzati szektorra a kormány „idegen testként tekint a NER gépezetében” – ebből adódnak a forrásmegvonások is. A politikai ártó szándékból adódó nyomás sokkal nehezebb volt egy olyan helyzetben, amikor az embereket támogatják, hogy túl tudják élni a krízist, viszont szinte minden nap jelentek meg olyan kormányrendeletek, amelyek elvesznek forrásokat, megalázzák az önkormányzatokat, nem is beszélve a kormányzati propagandáról. A fővárosi önkormányzat direkt pénzügyi hatását összeszámolva (Covid, energiakrízis, kormányzati megszorítások) összességégben 358 milliárd forintot vett el a kasszából. Ebből 225 milliárd direkt kormányzati döntés hatása.
Pozitívumként kiemelte, hogy büszke arra, hogy nem járnak már euró 1-es dízelbuszok a fővárosban (viszont hozzátette, hogy felháborító, hogy 2019-ben még ilyen állapotok uralkodtak) hanem alacsonypadlós buszok járnak. Büszke a BudapestGo alkalmazás létrejöttére, az elektronikus jegyrendszerre, a tisztességes közmunkarendszerre, a parkok kialakítására – viszont ezt még a 0 km kőnek tartja. Szerinte most próbálják átvinni a fővárost a 21. századba.
Hangsúlyozta, hogy a nagyvárosok nagyon hasonlóak világszerte – tanulni lehet másoktól, például a maszkhordás, járványkezelési példák ilyenek. A városi kormányzásnak van egy tudástáram amiből t lehet venni szakpolitikai megoldásokat – ilyen sikeres adaptáció a Statwerke modell, amely egy német városigazgatási modell. Ez alapján a városi közműveket egy nagy struktúrába vonták össze – összességében holisztikus rálátást nyújtanak. Ezzel megspóroltak a városvezetésből, és kevesebb pénzből jobban teljesítő cégeket hoztak létre.
Horváth Csaba, Zugló polgármestere: hangsúlyozta, hogy elődjével együtt kiváló együttműködésben tudták fejleszteni Zuglót. Zugló felé nagyon sok adóssága volt a fővárosnak, amelyet utak építésével, Rákospatak felújításával, faültetési programmal törlesztettek. Kisebb nagyobb ügyek között a rendelők felújítása, és közösségi kert kiépítése szerepel. Szerinte a jó polgármesternek olyannak kell lennie, mint egy jó házmester- csak nagyobb a területe. Az élhetőség és a közbiztonság szempontjából szerinte a legfontosabb, hogy az emberek elfogadják tiszteljék, szeressék egymást. A zöldítés is ezt a barátságos környezetet akarja elősegíteni, a közösségépítést, és az elégedettséget.
A szakpolitikai jó gyakorlatokról azt mondta, hogy a zuglói szociális modell a legerősebb a városban, azt ők is vitték tovább, benne a szociális háló, mind olyan lépések, amelyek jobb hellyé teszik Zuglót, és példák lehetnek. Beszélt egy másfél évvel ezelőtti programukról, ahol a családon belüli erőszakot híres sportolók, közéleti személyiségek mintaadásával szerették volna megfékezni, átalakítani. Ennek következménye lett, hogy a rendőrségre több bejelentés történt, több távoltartási igény merült fel. Meghonosodott Zuglóban emellett a skandináv járdaépítési modell- amely alapján a zöldterületeken nem mérnöki alapon terveznek járdákat, hanem az áttaposásokat kövezik le.
Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere: Nem akart azzal vetélkedni, hogy ki vette át a legrosszabb állapotban a kerületet 2019-ben, de úgy gondolja, hogy Erzsébetváros benne van az első kettőben vagy első egyben. Erzsébetvárosban sem volt vagyonleltár, se egy személy, aki meg tudta volna mondani, hogy hány önkormányzati laskás volt a kerületben, ezek közül hány lakható, hány nem. Felderítették, hogy utóbbiból 600 volt. A lakosság társadalmi összetételét se tudták, a 2022-es KHS mérések szerint az egy főre eső átlagjövedelem tekintetében Erzsébetváros a 19. helyen áll 23 kerület között, azaz itt nagyon sok nehéz sorsú család él. Az előző vezetés hozzáállása az volt, hogy ne csináljanak semmit, hogy ne legyen botrány. Szerinte egy ellenzéki önkormányzatnak politikai funkciói is kell, hogy legyenek, meg kell mutatniuk helyben, hogy milyen kormányzási alternatívák vannak. Ezt tudják akár országos szinten is bemutatni. Ennek volt hatása, a kampány megindulásával a helyi Fidesz szervezet kiadott szórólapján a Niedermüllert akarták lejáratni, brüsszeli tapasztalatai miatt – viszont neki nagyon fontos amit Brüsszelben tanult – hogy az egy befogadó, nyitott, szolidáris közösség, ennek megvalósításán a kerületben dolgoznak.
Négy szakpolitikai területre büszke: az első a szociális támogatási rendszer átalakítása, amely a prevencióra épül, a második a lakások felújítása, a 600-ból 250-et felújítottak, és elindították az első kulcs programot, ami a fiataloknak segít lakáshoz jutni. A harmadik aspektus a parkosítási program, a fenntarthatóságról és a zöldpolitikáról az a véleménye, hogy ez egy másféle szemléletet igényel, energiahatékonyságra van szükség. A negyedik terület a bulinegyed szabályozása, amely téren elértek eredményeket.
Át szeretné definiálni a kerületet, kulturális tevékenységekkel, fenntartható turizmussal, fiatalok, IT és innováció bevonzásával. A kampány során ezt szeretnék hangsúlyozni.
Európai szintű problémának tartja a túlzott turizmust. Erzsébetváros tekintetében több olyan külföldi tevékenységet lát, amit át tudtak, át lehetne venni. Az egyik a kulturális kínálat átalakítása, a másik pedig, hogy a 800 vendéglátóipari egységet, amely a kerületben van a fővárossal együttműködve megpróbálják szétteríteni. A szociális támogatási rendszer kialakításával is szerinte muszáj tenni valamit, perspektíva teremtéssel, együttműködéssel, megfelelő lakhatási és szociális politikával. Szerinte ezekben a témákban össze lehetne fogni más kerületekkel és a fővárossal.
Szakértői panel
Lamperth Mónika, volt belügyminiszter elmondta,hogy egész karrierjét önkormányzati terepen töltötte, így jól rálát a szféra működésére. Úgy gondolja, hogy a válságok kezelése csakis világos elképzelésekkel és kellő szakértelemmel lehet sikeres. Elmondta, hogy az önkormányzatoknak mindig tervezniük kell előre és ésszerű építkezésre, valamint fejlesztésre van szükségük. Hangsúlyozta azt is, hogy egy költségvetésben mindig vannak áthelyezhető források, amelyekkel a nehéz helyzeteket lehet kezelni. Kivétel ez alól jelenleg a főváros, politikai okokból kifolyólag. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közpénz nem vállalkozásra van. Abból az önkormányzatoknak szolgáltatást kell nyújtani és a feladatait ellátni. Kiemelte a tényleges társadalmi vita fontosságát és azt, hogy a szociális ellátásba széles körben be lehet vonni a civileket is.
Király Dávid, a Republikon Intézet Budapest műhelyének vezetője arról beszélt, hogyaz önkormányzatok válságkezelését a kényszerhelyzetek is tudják segíteni. Véleménye szerint azok, akik 2019-ben lettek polgármesterek vagy testületi képviselők már egy merőben nehezebb önkormányzati rendszerrel találkozhattak, mint amilyen korábban volt. Kiemelte, hogy a kormányzati elvonások miatt sok önkormányzat nem tudta vagy nem tudja megvalósítani a 2019-ben megígért terveit. Tehát a fejlődés is csak korlátozottan volt lehetséges. Szerinte a felelős önkormányzatok látva a tendenciákat már eleve jóval alacsonyabb iparűzési adóból befolyt összegekkel terveztek. Így kevésbé érintette őket érzékenyen a forráshiány. A szervezett civileket könnyen bevonhatónak tartja önkormányzati ügyek tekintetében, lakosságot már kevésbé.
Reszkető Petra, a Budapest Intézet kutatója is arról beszélt, hogyaz önkormányzatok képesek lehetnek felkészülni a válságokra.Úgy gondolja, hogy kollaboratív kormányzásra van szükség. Tehát az önkormányzatok és a kormányzat közötti együttműködés a kívánatos. Nem tartja előnyösnek az oktatás centralizációját. Azt viszont örömmel látja, hogy az óvodai és bölcsődei ellátás még önkormányzati hatáskörben maradt. Fontosnak tartja a hosszútávú fejlesztéseket és projekteket (például az oktatás területén). Azonban sokszor ezek hatásai túlnyúlnak egy-egy cikluson, így pedig nehéz eredményt felmutatni rövid időn belül. Véleménye szerint a civilek bevonásának hatékonysága nagyban múlik az adott önkormányzatok hozzáállásán is.
Gegesy Ferenc, a IX. kerület egykori polgármestere úgy látja, hogy a fővárosi kerületeknek és a városoknak mindig volt pénzük és lesz is. Az állami források csökkenését pedig már egy régóta tartó folyamatnak látja. Továbbá úgy gondolja, hogy az utóbbi évek iparűzési adójából származó bevételek pótolták a kieső állami forrásokat. Szerinte az önkormányzatoknak takarékosan kell gazdálkodnia és koncentráltan kell felhasználniuk a forrásaikat. A válságokat inkább szokatlan feladatoknak vagy váratlan helyzeteknek tartja. Úgy véli, hogy az önkormányzatok elsődleges feladata a nehezebb helyzetben lévő családok segítése. Ahelyett, hogy leginkább a már egyébként is jobb helyzetben lévőket favorizálnák. Hangsúlyozta, hogy az embereket meg kell hallgatni és ha valakinek van egy jó ötlete akkor törekedni kell a megvalósítására.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.
