Az esemény megnyitóján Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy 2024 nem csupán Európa, de a világpolitika szempontjából is fontos év lesz. Mivel a júniusi EP választás mellett amerikai elnökválasztást is tartanak majd. Az pedig, hogy ki lesz az amerikai elnök komoly hatással lesz a kontinensünkre is. Arról is beszélt, hogy a magyar választók is fontos döntések előtt állnak. Ugyanis a választók az önkormányzati választásokon értékelhetik az elmúlt 5 évet. Emellett pedig az ellenzéki pártok közötti viszonyrendszer is átalakulhat.
Első panelbeszélgetés:
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője úgy látja, hogy a Magyarországról szóló uniós vita valójában a közösség jövőjéről szól. Továbbá, hogy az Uniós képes-e kezelni egy vele szembeforduló államot. Elmondta, hogy cselekvés hiányában egyre több Orbán Viktor vetheti meg a lábát Európában. Illetve véleménye szerint az Európai Parlament továbbra is az Uniós morális iránytűje kell, hogy legyen. Szürreálisnak és károsnak tartja, hogy az „elfoglalt” magyar államot még mindig további forrásokkal „etetik”. Ukrajna EU-s csatlakozását és az euró bevezetését is magyar érdeknek tartja. Valamint arról is beszélt, hogy miattunk egyre több ország támogatja a többségi döntéshozatalt.
Balázs Péter, a CEU emeritus professora, volt nagykövet, volt uniós biztos, volt uniós nagykövet szerint az Európai Parlament egy hatalmas agora, azonban hatalma igen csekély. Emellett azonban az uniós intézményrendszeren belül politikai normákat is képvisel. Meglátása szerint a Bizottság Magyarországgal kötött alkuja azért jöhetett létre, mert a Bizottság fontosabbnak tartja az orosz terjeszkedés megállítását. Ezért pedig még a magyar jogállamiság helyzetét is „beáldozták”. Úgy gondolja, hogy az országról kialakult negatív képet csak egy kormányváltás tudná orvosolni. Megemlítette azt is, hogy egy párt számára kulcsfontosságú mandátumot szerezni az EP-választásokon. Mivel akár egy mandátum is megsokszorozhatja a párt valódi jelentőségét.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselőjének véleménye szerint az a legnagyobb kérdés, hogy Európa egységes tud-e maradni. Szerinte új világrend van kialakulóban, tehát létfontosságú, hogy az Unió hogyan készül fel erre. Elkeserítőnek tartja azt magyar emberként, hogy az ország szavazati jogának felfüggesztése és a források megvonása napirenden van vagy akár meg is valósul. Emellett pedig úgy látja, hogy az összes ilyen kezdeményezés Orbán hazai narratíváját erősíti. Úgy gondolja, hogy 2004-ben ugyan igyekeztünk a csatlakozás formai követelményeit teljesíteni, azonban nem történt meg a társadalom felkészítése. Szerinte Orbán Viktor és kormánya egyáltalán nem abban érdekelt, mint sok magyar.
Szent-Iványi István, az SZDSZ korábbi EP-képviselője arról beszélt, hogy hazánk szavazati jogának felfüggesztésére már a Tanács is létrehozott egy belső munkacsoportot. Véleménye szerint a Bizottság leginkább azért kötött alkut Magyarországgal, mert az ukrán helyzet miatt hatalmas nyomás nehezedett rájuk. Azonban továbbra is haragszanak Orbánra, mert sok változás azért nem történt. Úgy gondolja, hogy hazánkra megszégyenítő soros elnökség vár, ha nem változik az ország Unióval kapcsolatos álláspontja. Véleménye szerint a 2006 utáni időszakban az ország csatlakozáskor kialakult pozitív imázs szertefoszlott. Problémásnak tartja, hogy az Unióban elhangzott beszédeket Orbán keretezi itthon. Illetve a lengyel kormányváltással Szlovákia maradt az egyetlen (de közel sem biztos) szövetségesünk.
Második panelbeszélgetés:
Szelényi Zsuzsanna, a CEU Demokrácia Intézetének programigazgatója szerint az USA és Kína között zajló gazdasági verseny minket európaiakat is érint. Véleménye szerint biztonsági szempontból fontos az Unió bővítés Ukrajna és a Balkán irányába. A június 9-i választások tétje véleménye szerint abban áll, hogy a radikális jobboldali pártok hány mandátumot szereznek. Illetve hogyan tudnak majd egymással együttműködni. Úgy látja, hogy az Uniónak inkább a konfliktusok megelőzését kellen előtérbe helyeznie a már kialakult nézeteltérések kezelése helyett. Magyarországgal szemben szerinte létezik az Unión belül egy bizalomvesztés. Ennek megváltoztatása érdekében hasznosnak tartaná a magyar kormány önmérsékletét.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy nem mindegy milyen irányú változás következik be a választások után. Úgy látja, hogy június 9-én jobbratolódás várható, amellett, hogy a Néppárt maradhat messze a legerősebb párt. Véleménye szerint a Fidesz jelenleg az EP „ellenzékéhez” tartozik mintsem a fősodorba. A választás tétje pedig az lehet, hogy a Fidesz része lesz-e az új fősodornak vagy legalább a peremének. Fontosnak tartja az Unió szempontjából az egyes nemzeti választásokat is. Úgy látja, hogy Szlovákia és Magyarország között egy passzív, defenzív szövetség alakult ki, amely csupán egyes nem kívánt reformok akadályozására alkalmas. Véleménye szerint képmutatás, ami Ukrajna esetében zajlik ugyanis az ország nem fog egyhamar csatlakozni az Unióhoz.
Kocsis Györgyi, újságíró, a Magyarországi Európa Társaság volt alelnöke a választások tétjének azt tartja, hogy meg tudjuk-e őrizni az Unió alapértékeit. A szélsőjobb mellett a szélsőbal felemelkedését is látja. Azonban a két szélsőség leginkább egymásnak tud ártani. Meglátása szerint a Fidesz legfeljebb a blokkoló kisebbség építésében bízhat majd a választás után. Szükségesnek tartja továbbá az Unió reformját a hatékonyabb működés érdekében. Súlyos manipulációnak tartja azt, hogy a Fidesz a Bizottság ellenzékének mutatja magát itthon. Mivel a Bizottságnak technikailag nincsen ellenzéke, a Bizottság az alapszerződés őre.
Herman János, korábbi közigazgatási államtitkát és volt NATO-nagykövet szerint az Orbán-jelenséget a nyugat gyengülésként is lehet értelmezni. 2008 után pedig szerinte sok ilyen „vadhajtás” jelent meg Európában is. Úgy látja, hogy Orbánnal szemben csak egy hatékony és működőképes Unió lehet az ellenszer. A választás legfontosabb kérdésének pedig azt tartja, hogy az Unió a következő években elindul-e a szervezeti megerősödés útján. Úgy látja, hogy egy atomizált és nem kellően egységes Európa könnyedén a nagyhatalmak játszóterévé válhat. Meglátása szerint Magyarországtól nem fogják elvenni a szavazati jogát mivel az Unió tart attól, hogy a radikalizálódott közvélemény és a magyar kormány a kilépés mellett döntene ebben az esetben.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.
