A beszélgetés a Mindenki Erzsébetvárosa rendezvénysorozat részként valósult meg. A XX. században a nagyvárosok kialakítása során arra törekedtek, hogy a közlekedés kiszolgálja az iparosodás folyamatát, azonban a századforduló után egyre nagyobb igény lett arra, hogy a nagyvárosok helyet adjanak a nagyméretű zöldterületeknek, az egészséges városi környezetnek, a rekreációs igények kielégítésének. A jelen beszélgetés az volt, hogy a résztvevők megtalálják azokat a pontokat, amelyek élhetővé tesznek egy várost.
Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere szerint akkor élhető egy város, hogyha sokszínű, és ebben az eltérő érdekű társaságban mindenki tudja érvényesíteni a céljait. Szerinte nemcsak a közlekedés átalakítására kell hangsúlyt fektetni, hanem arra is, hogy az emberek gondolkodásmódját is átalakítsuk azzal kapcsolatban, hogy hogyan éri meg közlekedni a nagyvárosokban. A belvárosoknak másfajta közlekedéspolitikára van szüksége, mint a városnak magának, de ezeket összehangoltan kell működtetni. A zöldpolitika szerinte nem arról szól, hogy fákat ültetünk, hanem egy teljes szemléletváltás, amely az emberek teljes életét átszövő változás.
Gyulainé Tóth Zsuzsa, a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának alelnöke azt emelte ki, hogy a saját szervezetük is tisztában van azzal, hogy szükség van az autók kivonására a belvárosi területekről, azonban nagyon sok helyen a fővárosban nincs megoldva a tömegközlekedés olyan szintű ellátottsága, amely ezt lehetővé teszi. Hozzátette, hogy a parkolás rendszere szintén nem megoldott, és sokkal több parkolóhelyre lenne szükség a város minden területén.
Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke szerint a fő probléma Budapesten, hogy egyre fogy a főváros népessége, mert egyre többen szeretnének kiköltözni az agglomerációba. Ebből az következik, hogy nagyon megnövekszik az ingázók száma, ami elvezet egy közlekedési válsághoz. Ennek megoldása viszont a zöldterületek csökkenésével jár. A kabinetfőnök szerint nem szabad abba a hibába esnünk, hogy Budapestet összehasonlítunk más élhetőnek tekinthető városokkal, hiszen teljesen más megoldandó problémákkal néz szembe például Brüsszel, mint Budapest. Ugyanakkor szerinte manapság a városvezetés sokkal nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy bevonja a lakosokat a közlekedéspolitika alakításába.
Bakos Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője szerint Budapesten a kerékpárosok és gyalogosok üldözése zajlik, ami abban nyilvánul meg, hogy minden közlekedési beruházás úgy valósul meg, hogy azok nem veszik figyelembe a kerékpárosok igényeit. Szerinte azért nehéz a zöldpolitika elterjesztése és a közlekedés reformja, mert nagyon sok ember nem fogékony a változásra, és az autósok egy része soha nem szeretne átváltani a tömegközlekedés használatára.
Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi jogásza szerint az élhető város azt jelenti, hogy egy város nagy zöldterületekkel rendelkezik, a zajterhelés minimális, a levegője tiszta. Kiemelte, hogy jelenleg a közterületek jelentős részét az autósforgalom foglalja el, amelyet nem segítene elő, ha újabb parkolókat létesítene a főváros, hiszen ezzel csak még nagyobb autóforgalom generálódna. Szerinte az lenne a megoldás, ha a közszolgáltatások minősége olyan lenne, amely lehetővé teszi azt, hogy ne kelljen ingáznia a lakosoknak ahhoz, hogy ezekhez hozzájussanak. Hozzátette, hogy az agglomerációba való kiköltözés egyik fő oka a zöldterületekre való igény.
Király Dávid, a Republikon Intézet Budapest Műhelyének vezetője szerint az a fő probléma Budapest esetében, hogy minden a főváros érintő kérdés politikai kérdéssé válik, amely kérdéseket politikai tőke kovácsolására használnak fel. Szerinte a kerékpáros közlekedés már megoldott olyan szinten, hogy bárhová el lehessen jutni a fővároson belül. Kiemelte, hogy nagyon sok közlekedéspolitikai kérdésben legcélszerűbb az volna, ha a közvetlen lakosság megkérdezésével születne eredmény, hiszen ők azok, akiket leginkább érintenek ezek a kérdések.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.
