Konferencia megnyitó beszédében Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy az Európai Uniótól érkező források sok tekintetben rosszul működő rendszerként működnek, a strukturálatlansága pedig olyan azt eredményezi, hogy tevékenységekre fordítódik pénz, amire nem kellene, míg a szükséges támogatások gyakran elmaradnak. Ugyanakkor az uniós források elengedhetetlenek Magyarország fejlődésének szempontjából.
1. szekció: A magyar-EU kapcsolatok jelene és jövője. Moderátor: Virág Andrea
Balázs Péter, a CEU professor emeritusa, korábbi külügyminiszter és uniós biztos arról beszélt, hogy jövőre már 20 éves lesz Magyarország uniós tagsága, de ez idő alatt sem sikerült egyetlen kormánynak sem sikerült egy békés együttélést megvalósítania az EU-val. Szerinte nem igaz az a nézet, amely azt mondja, hogy az EU elveszi a nemzeti szuverenitást a tagországoktól, éppen az ellenkezője történik, az EU segíti a tagok önálló kibontakozását. Ugyanakkor az Uniónak nagy problémája, hogy gyors cselekvésre nem képes, csakis hosszútávú projektek megvalósítását tudja biztosítani. Mindezek ellenére az Unió az utóbbi években a Covid és a háború kirobbanása hatására egy cselekvőképes stratégiát tudott kidolgozni a károk csökkentésére.
Andor László, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, a FEPS főtitkára, az Európai Bizottság korábbi szociális biztosa arról beszélt, hogy uniós források elosztása egy nagyon bonyolultnak tűnő folyamat, ami az elmúlt évek során szigorodott több tényezőnek köszönhetően is. Az látszik, hogy az Unióban beállt egy olyan fordulat, amely megakadályozza, hogy a tagállamok visszaéljenek az források kontrollálhatatlan áramlásával, ezért manapság, ahogyan ezt most érzékeljük, a jogállamisági feltételekhez kezdték kötni a források elosztását. Ő is azt gondolja, hogy a szükségtelen beruházások jelentősen negatívan befolyásolja az emberek véleményét az uniós forrásokkal kapcsolatban.
2. szekció: Az elmúlt 20 év mérlege. Moderátor: Mikecz Dániel
Tüttő Kata, Budapest főpolgármester-helyettese azt emelte ki, hogy Budapest infrastruktúrája jelentős mértékben elmaradott lenne, ha az Európai Unió nem biztosított volna a főváros számára hatalmas mennyiségű pénzt ezek fejlesztésére. Szerinte azért is lényeges az uniós tagság, mert a városfejlesztési és várospolitikai jó gyakorlatok más tagállamoktól átvehetők, és ha ezekre biztosít forrást az Unió, akkor az mindenképpen megtérül. A források nélkül azonban ezek az innovációk nem tudnának megvalósulni, vagy csak nagyon lassan, hosszú idő alatt. Elmondta, hogy az uniós források esetleges megvonása nemcsak a kormány számára káros, hanem az ország össznépessége számára is. Budapesten például a meglévő innovációs projektek fedezet nélkül maradhatnak, mert a kormány nem fogja ezeket finanszírozni, egyrészt a költségvetési hiány miatt, másrészt, mert a rendelkezésre álló javakból az ellenzéki önkormányzatokat kihagyják.
Bokros Lajos, a CEU és Babes-Bolyai Egyetem egyetemi tanára, korábbi pénzügyminiszter és EP képviselő szerint nem ünnepelni való az, hogy mennyi pénzt kapunk az Európai Uniótól, hiszen azoknak a hatalmas összegeknek 30 százalékát ellopják, 30 százalékát elpazarolják, és a maradék 40 százalékot hasznosítják megfelelőképpen Magyarországon. De szerinte ebben nincs szerepe annak, hogy honnan származik a forrás, csakis a kormányzaton múlik, mennyire lesz hatékony a forráskezelés. Az uniós források egy részét verseny torzítónak, másik jelentős részét pedig segélyfüggőség kialakító erőnek gondolja. Kiemelte, az Európai Unió nem egy föderális szerkezetű szervezet, ezért a jelenlegi költségvetés magyarországi viszonylatban nagy, de uniós szinten kicsi, és nem is tervezik kiszélesíteni. Nagy problémának tartja azt, hogy önkormányzati rendszer eltorzítása révén a nem kormánypárti önkormányzatok jelentős mértékben esnek el forrásoktól, hiszen azokkal a kormány rendelkezik.
Váradi Balázs, a Budapest Intézet vezető kutatója azt hangsúlyozta, hogy ő nincs meggyőződve arról, hogy Magyarországnak jót tett az, hogy rengeteg milliárd forintnyi támogatás érkezett az Európai Uniótól. Mindezt egy bonyolultan vizsgálható kérdésnek tartja, hiszen nem tudjuk, mi történt volna a támogatások nélkül. Szerinte, amikor egy ország külföldről kap pénzt, akkor abból negatív mellékhatások következnek, és ezek Magyarország esetében is jelentkeztek. A negatív hatások súlyossága attól függ, hogy milyen az adott ország kormányzata, és mivel Magyarországon igen jelentős mértékű a korrupció, ezért több negatív hatás jelentkezett, mint pozitív hatás. Hangsúlyozta, az Orbán-kormány stabilitását az is jelentősen befolyásolja, hogy adóemelések nélkül, egy különálló rendszerből, az EU-s forrásokból tudja biztosítani a fejlesztéseket. Szerinte kedvező lenne az önkormányzatok és NGO-k számára, ha lényegesen több forrást osztana szét számukra az Unió közvetlenül, ám ennek is vannak korlátjai.
A Republikon működését az Európai Unió támogatja. Az eseményen kifejtett nézetek és vélemények nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé.