A Republikon Intézet konferenciát szervezett az Európai Unió és Magyarország ellentmondásos viszonyáról „Közel és Távol Európától” címmel. Az esemény alapvetően két kérdést szeretett volna körbejárni: mi történt 2022ben és mi várható 2023ban?
A konferencia két panelből állt. Az első rész az „Egy ellentmondásos év: 2022” címet kapta, a vendégek magyar politikusok voltak. Az esemény második felében szakértők beszélgettek az Európai Uniót és Magyarországot, illetve a kettő kapcsolatát érintő trendekről és folyamatokról. Mindkét panelt Virág Andrea moderálta.
Az első panelbeszélgetés vendégei Cseh Katalin (EP képviselő, Momentum Mozgalom), Gyöngyösi Márton (EP képviselő, Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke), Rónai Sándor (EP képviselő, Demokratikus Koalíció) és Tetlak Örs (Érd alpolgármestere, Magyarország Zöld Pártjának elnökségi tagja) voltak.
A beszélgetés főbb kérdéskörei az EU-s támogatások felfüggesztése, a közvetlen finanszírozás, mint potenciális megoldás, az Európai Parlamenti Képviselők és az önkormányzati választások összemosása voltak.
Cseh Katalin szerint szomorú nap volt november 30án EP képviselőnek lenni, a Bizottság döntésévél még jobban marginalizálódott Magyarország az EU-n belül. A pénzek hiányában sokkal nehezebb lesz a gazdasági krízis átvészelése az átlagembereknek. Az egyetlen megoldásnak az Uniótól jövő közvetlen pénzügyi támogatást látja. A közvetlen finanszírozás előnye, hogy mindenki egyenlő eséllyel pályázhat és így a kormánypárti felek nem lennének igazságtalan előnyben. Katalin hozzátette, hogy a Fidesz már évek óta egy bizarr ’trollkodást’ visz végbe az EP-ben is, hiszen folyamatosan összemosnak össze nem tartozó ügyeket, nonszensz érveket hoznak fel vitákban, illetve a politikai narratívájukkal szembe menően szavaznak ügyekről. Az EP és önkormányzati választásokkal kapcsolatban azt gondolja, hogy nincs értelme leragadni a panaszkodásnál, az ellenzéknek inkább a munkájukra kéne koncentrálniuk.
Gyöngyösi Márton véleménye szerint Magyarországnak, mint EU-s tagállamnak járnának a források, azonban bizonyos feltételeket be kell ehhez tartani. Szerinte megoldás lenne, ha az ország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, mert így igazolni tudnánk a hitelességünket. Márton szerint azt lenne fontos megérteniük külföldi politikusoknak, hogy itthon a korrupció nem rendszerhiba hanem maga a rendszer alapja. Továbbá kiemelte, hogy a rendszerváltás óta kialakult magyar gazdaság alapvetően fenntarthatatlan. Az EP és önkormányzati választások összemosásában az önkormányzatiság további felszámolását látja.
Rónai Sándor hangsúlyozta a kormány álszentségét, ugyanis eddig még mindegyik brüsszeli szankciót megszavazta a kormányt. A Bizottság döntése mutatja, hogy nem bíznak a kormányban. Továbbá rámutatott a hamis médianarratívára, ahol gyakorlatilag pozitívnak állítatottak be a döntést – miközben nem győzelmi jelentést kéne közzé tennie a kormánynak, hanem ezek után lemondani.
Tetlak Örs szerint az Ügyészéghez való csatlakozás nem lenne csodaszer, egyszerűbb lenne, ha a már fennálló magyar hatóságok megfelelően működnének. Hozzátette, hogy bár jogosnak találja az EU döntéseit, az időzítés borzasztó és egy borzasztó kemény télre számíthatunk. Örs híve a közvetlen finanszírozásnak, azonban abban nem biztos, hogy minden magyar település fel van készülve ilyen források kezelésére.
A második panel alatt Balázs Péter (Magyarország korábbi külügyminisztere), Kert Attila (az Euronews magyarországi irodájának vezetője), Szelényi Zsuzsanna (korábbi országgyűlési képviselő, program igazgató, CEU Democracy Institute) és Szent-Iványi István (korábbi EP-képviselő és nagykövet) osztották meg a véleményüket.
Az Európai Bizottság javaslata az Uniós támogatások felfüggesztéséről, az EU és Magyarország viszonya, a globális geopolitikai rend átalakulása, illetve a Visegrádi Négyek voltak a főbb témakörök.
Balázs Péter rámutatott, hogy a kormány az EU-s tárgyalások alatt végig kettős játszmát játszott – hiszen míg Navracsics mosolygott és tárgyalni próbált, Orbán változás nélkül agresszorként tevékenykedett itthon. Hangsúlyozta, hogy még semmi sem dőlt el – a javaslatról még nem döntött a Tanács. Ha kap elég pénzt a rendszer, ami a működéséhez szükséges akkor semmi nem fog változni, ha pedig nem kap eleget akkor a kormány tovább fog tolódni a szélsójobb és az oroszok felé. Péter beszélt arról is, hogy Orbán elvesztette a V4ek támogatását – bár ez a kötelék alapvetően is mindig alulfinanszírozott és alulszabályozott volt.
Kert Attila véleménye szerint a Bizottság helyes döntést hozott, ugyanis a teljes tiltás nem vezetett volna megoldáshoz – így azonban továbbra is van lehetőség motiválni a kormányt a változtatásra. Attila szerint az EU rendszere fejlesztésre szorul, hiszen egy 80 évvel ezelőtt megalkotott struktúráról beszélünk, aminek az intézményrendszere nem követte le az azóta bekövetkezett változásokat. Ezért talán nem feltétlen baj, hogy jelenleg olyan kihívásokkal néz szembe, amik kikényszerítik ezeket a változásokat.
Szelényi Zsuzsanna szerint ez egy tanulási folyamat volt az Uniónak, ugyanis meg kellett küzdenie azzal, hogy hogyan kezeljen olyan tagországokat, akik szembe mennek az ő alapvető értékeivel. Zsuzsa beszélt a megváltozott multipoláris világról, ami nagy kihívásokat állít Európa elé. Intézményszinten ez még nem látszódik, de szerinte az EU igazából már nem tud megfelelő és eredményes döntéseket hozni.
Szent-Iványi István egyértelmű vereségként és a kormány hibájaként értékeli a Bizottság javaslatát. Arra is rámutatott, hogy azokat a forrásokat, amiket megkapott az ország sem fogjuk látni március előtt. Az ésszerű lépés az lenne, ha Orbán vissza fogná magát az EU-val szemben, azonban láthatóan nem ez történik. István szerint az EU előtt három nagy kihívás áll: biztonságpolitika, az európai egység Ukrajna támogatásában és a gazdasági versenyképesség problémája.
A Republikon működését 2018-23 között az Európai Unió „Europe for Citizens" programja támogatja.
