A Republikon Intézet a Friedrich Naumann Stiftung für die Freiheit támogatásával a közép-kelet-európai politikai átrendeződésről, a regionális és a magyar viszonyok alakulásáról „Állapota: válságos” címmel. Az esemény két részből állt. Az első részben két közép-európai liberális párt politikusa beszélgetett a „Liberalizmus állapota Közép Európában” témában angol nyelven, Schlanger Márton moderálásával. A második panel, az „Átalakuló pártrendszer 2022 Magyarországán”, alatt hazai politikai szakértők és elemzők osztották meg véleményüket a témában, Horn Gábor moderálásával.
A konferencia első panelbeszélgetésének vendégei Zora Jaurova (a szlovákiai Progressive Slovakia pártjának testületi tagja) és Adam Szłapka (a lengyelországi Nowoczesna párt elnöke) voltak.
A beszélgetés során a főbb kérdéskörök a liberalizmus és a liberális demokrácia jelentése, a közép-kelet-európai régió és az Európai Unió kapcsolata, a ’régi szép időket’ visszahozni kívánó politikai narratívák, illetve Ukrajna megszállása, illetve az energiaválság voltak.
Adam Szłapka azzal kezdte, hogy leszögezte liberalizmus nem tud létezni liberális demokrácia nélkül, ugyanis a liberális demokrácia kerete szükséges ahhoz, hogy a liberális értékekért hatékonyan lehessen küzdeni. Ezért is tartja rendkívül fontosnak az európai integrációt, ugyanis az Európai Unió biztosítani tudja a liberális értékek fenntartását. Nagy veszélynek látja azt, hogy Lengyelország és Magyarország már nem liberális, hanem egyfajta választói demokráciák. A lengyel politikus szerint továbbá a populizmus jelenleg nagy veszélyt jelent az Európai politikában és szembe megy a liberális demokratikus értékekkel. A megoldás szerinte egy erősebb integráció az Európai Unión belül, a demokratikus intézmények megerősítése és a választói rendszerek reformja. Az ukrán-orosz konfliktusban és az általa generált krízisben ő lehetőséget lát, ami akár hozzájárulhat a változáshoz. Egyetért a szankciókkal és úgy gondolja az EU-nak ennél határozottabban kéne támogatnia Ukrajnát, fegyverszállítmányokkal is. Az energiakrízist illetőleg ő egy közös EUs energiapolitikát támogatna, illetve úgy gondolja a válságot fel lehetne használni az energiarendszer reformálására.
Zora Jaurova véleménye szerint a demokrácia egyenlő a liberális demokráciával, ugyanis ma Európában a demokráciának ez az egyetlen elfogadott demokratikus formája. A manapság közkedvelt és Orbán Viktor által is gyakran használt ’illiberális demokrácia’ fogalma nem legitim alternatíva, ugyanis az illiberális jellege kizárja azt, hogy mint demokrácia tudjuk értelmezni. Szerinte a liberális demokrácia alapelve, hogy biztosítja az elidegeníthetetlen jogokat, amik nem vehetőek el az állampolgároktól, még a többség döntése alapján sem. Azt is kihangsúlyozta, hogy a politikai és közgazdasági liberalizmus alapelvei nem azonosak, azonban sok ember azonosítja a neoliberális gazdasági formát a politikai liberalizmussal és így nem támogatja az utóbbit. A szlovák politikus szerint az, ahogy az EU kezeli a magyarországi helyzetet az intézmény legnagyobb kudarca a bővítés óta és potenciálisan olyan gyengeségeire mutat rá az Uniónak, amik akár tönkre tehetik azt. Közép-Európa egyik legnagyobb gyengeségének a nem megfelelően kiépített demokratikus intézményeket tartja, amik nem garantálják a demokratikus értékek fenntartását politikai ciklusoktól függetlenül. Ezen kívül kiemelte, hogy a liberális pártoknak gyakran okoz nehézséget egy működő identitáspolitika kiépítése, ami alternatívát jelent a nacionalizmussal szemben. Véleménye szerint több hangsúlyt kéne fektetni a közösségépítésre és a közösségi tér jobbá tételére. A ’régi szép időket’ visszahozni kívánó politikai narratívák szerinte azért működnek mert a mai világban a jövő nem lehetőséget jelent az embereknek, hanem félelemforrást. Ez nehézséget okoz a progresszív pártoknak, ugyanis ők arra kérik a választóikat, hogy egy olyan pozitív változásban higgyenek, ami sokaknak nem tűnik lehetségesnek. Szerinte az energiaválság csupán felerősített eleve meglévő problémákat, de ő is lehetőségnek látja a változásra. Zora Jaurova egyetért lengyel kollégájával az ukrán-orosz konfliktust illetően, de felveti, hogy az Ukrajnában egyre erősödő nacionalizmusnak esetleg negatív következményei is lehetnek, ha békeidőben is folytatódik.
A konferencia második felében Novák Zoltán (a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója), Halkó Petra (a Századvég Alapítvány vezető elemzője), Virág Andrea (a Republikon Intézet stratégiai igazgatója) és Závecz Tibor (a Závecz Research ügyvezetője) vettek részt a panelbeszélgetésben.
A beszélgetés során a főbb témakörök a kormánypárt jelenlegi helyzete, a közösségépítés jelentősége, az ellenzék hiányosságai, illetve az ellenzék jövője voltak.
Novák Zoltán szerint Orbán Viktornak megkérdőjelezhetetlen szerepe van a Fideszen belül és a szavazótábor összetartásában. A Fidesz legnagyobb versenyelőnyét az ellenzékkel szemben szerinte a sikeres közösségépítés jelenti. A jobboldali közösség mára már olyan erős, hogy akár a vezető nélkül is egyben tudna maradni és így úgy gondolja, hogy a Fidesz túl tudná élni Orbán kiesését. A kormánypárt azonban jelenleg stabil és túl fogja tudni élni a válsághelyzetet. Ő a kormány családpolitikájában közösségépítő elemet lát, ugyanis szakpolitikailag az intézkedések nem hatékonyak és nem tudják megfordítani a demográfiai mutatókat. Gyengeségnek tartja az ellenzéki közösség hiányát és az ellenzék megosztottságát. Szerinte tömbösítésre lenne szükség, ezt a lépést a pártok azonban nem fogják maguktól megtenni. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a domináns pártrendszerből kifolyólag a kormánypárt az ellenzéket különböző eszközökkel irányítani tudja. Az ellenzék egy jó identitáspolitika és egy egységes üzenet segítségével tudna megerősödni. Míg a nagyvárosokban jól állnak, arra kéne megoldást keresni, hogy a kis és közepes településeken is meg tudják szólítani a szavazókat. Zoltán szerint az ellenzéknek meg kéne tanulnia stratégikusan tervezni és kivitelezni, alkalmazkodni, illetve kitalálni, hogy milyen Magyarországot akar. Az ellenzék jelenlegi erősségének a DK-t illetve potenciálisan a Momentumot látja.
Halkó Petra szerint a kormánypártok szavazóbázisa stabil és növekvő. Az ellenzék gyengesége miatt a kormány nem néz szembe politikai kihívásokkal, csupán globális válsághelyzettel. Szerinte a válsághelyzetre kezelésére irányuló intézkedések nem csupán politikai vagy kommunikációs eszközök, hanem válságkezelőek és a nemzetgazdaságot óvják. Ő a kormány nagy erősségnek tartja a jobboldal értékrendalapú közösségét. Petra szerint a legnagyobb belpolitikai probléma jelenleg ott van, hogy míg a kormány stratégiákban és víziókban gondolkozik az ellenzék nem ad ezekre alternatívát, csupán a kormány intézkedéseit ellenzik és így valódi politizálás nem történik. Ezen kívül kritizálta az előválasztásokat és értelmetlennek gondolta a megrendezését. Kilátástalannak tartja az ellenzés összefogását és esélytelennek a megerősödését. Tanácsa egy jövőorientált, víziót ábrázolt kép létrehozása az ellenzék részéről.
Virág Andrea szerint a válsághelyzet indokolja, hogy a kormánypártok veszítsenek a népszerűségükből, azonban ez nem jelenti azt, hogy instabil lenne a kormányzat helyzete. Ő nehezen látja, hogy nézne ki a Fidesz Orbán Viktor nélkül de nem is lát ennek a megvalósulására jelenleg esélyt. A válsághelyzetet kezelő intézkedések szerinte is valósak, azonban nem feltétlen a megfelelő módszerek. Andrea szerint az ellenzék bénultsági állapotban van április óta. Továbbra sem tűnik úgy, hogy tömbösödnének, együttműködés helyett egymás ellen dolgoznak. A válságokra sem tudnak érvényes és közös válaszokat adni. Figyelemreméltó jelenségnek tartja a ’második ellenzék’ kialakulását a Mi Hazánk parlamentbe való kerülésével. Ő jónak tartotta az előválasztásokat, a figyelem miatt, amit a nyilvánosságban kapott az ellenzék miatta. Úgy gondolja hasonló vitákra nem csak választási időszakokban lenne szükség. Szerinte az ellenzéknek el kéne vennie a kormánypártoktól a narratíva építő szerepet a politikai programjukban, illetve szüksége lenne egy olyan szereplőre, aki nem csak az ellenzéki oldalt tudja megszólítani.
Závecz Tibor közvéleménykutatások alapján lemorzsolódást lát a kormánypárt peremszavazói között a választások óta és úgy gondolja ezeknek a szavazóknak a megtartására már nem lesznek elegek kommunikációs eszközök. Nem gondolja, hogy Orbán Viktort meg lehetne ingatni a párton belüli pozíciójában. A közösségépítést ő is rendkívül nagy erősségnek látja, ugyanis így már nem csak egy szavazótáborról van szó, hanem egy kulturális, ideológián alapuló közösségről. Érdekesnek találja, hogy a választások után ilyen hamar nemzeti konzultációhoz folyamodik a kormány, illetve véleménye szerint a nemzeti konzultáció célja nem a közvélemény felmérése, hanem az interakció a szavazókkal. Tibor szerint az ellenzék csak akkor tudná felvenni a versenyt, ha nekilátna a közösségépítésnek, illetve megfogalmazna egy közös és kedvelhető Magyarország-képet és erre építené a kampányát. Szintén érdemes lenne szerinte az identitáskérdést másik oldalról megvizsgálni és olyan megoldást keresni a közösségépítésre, ami nem a jelenlegi nemzetfelfogáson alapszik.
A Republikon működését 2022-26 között az Európai Unió programja támogatja.
