A Republikon Intézet július 8-dikán tartotta a Fogvatartott nyilvánosság - A média szerepe a választásokon című konferenciáját. A konferencia két panelbeszélgetésből állt. Az első panelbeszélgetésben elemzők, a másodikban újságírók osztották meg véleményüket arról, hogy milyen szerepet játszott a média a 2022-es országgyűlési választásokon. A panelbeszélgetések moderátora Mikecz Dániel volt.
A beszélgetést Horn Gábor nyitotta meg. A Fidesz médiafölényéről és a média szisztematikus elfoglalásáról beszélt, és leszögezte, hogy ez kimeríti a választási csalás fogalmát.
Az első panelbeszélgetésben Murányi András, a Párbeszéd kommunikációs igazgatója, Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója, Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója, és Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója vett részt. A panelbeszélgetés előtt Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója tartott előadást a média helyzetéről.
Schlanger beszélt egy V4-es kutatásról. Ez a kutatás tavaly készült, mindegyik V4-es országban, országonként 1200 fő megkérdezésével, mely elsősorban a médiabuborékokról szólt. Pár érdekes adatot szeretnék kiemelni az előadásból: a közösségi médiát, mint hírforrás, nem gondolják a magyar válasz adók hitelesnek, ugyanez igaz a televízióra is. A magyarok egész sokat facebookoznak, napi 5-ször nyitják meg átlagosan. Faceboook csoportokban rendkívül aktív a magyar társadalom, az emberek 25 százaléka tagja valamilyen, hozzá hasonló véleménnyel rendelkező tagságú csoportnak és 10 százaléka tagja valamilyen politikai tematikájú csoportnak. A magyarok nagy része nehezen talál olyan hírforrást, amiben bízni tud.
Az előadás után következett a panelbeszélgetés.
Murányi András szerint a kormánypárti sajtó üzenetei egy egységes egésszé állnak össze. Ehhez korlátlan erőforrás párosul. Ilyesfajta monolitikus fegyvere az ellenzéknek nincs, nincs sajtója.
Boros Bánk Levente azt mondta, hogy nincs kormánypárti médiafölény. Ehhez egy 6000 mintás kutatást hozott példának, ami szerint kiegyenlített a verseny, illetve megemlítette, hogy az ellenzéki médiumok nyereséget termelnek.
Böcskei Balázs kijelentette, hogy néven kell nevezni a dolgokat: „az, hogy megtanultak professzionális médiát létrehozni, sok esetben mészárlást jelent”. Példaként a Népszabadságot hozta fel. Az Index konvertálására gyarmatositasi folyamatként hivatkozott.
Urbán Ágnes egy kutatást említett, mely szerint a buborékhatás nem annyira jellemző. A kutatás szerint a megkérdezettek 12%-a fogyaszt csak kormánypárti médiát, 3 százaléka csak kormánykritikus tartalmát. 2/3 arányban egyik vagy másik oldal médiáját fogyasztók között a kormánypárti csoport 33%, nem kormánypárti médiát fogyasztók aránya 8%.
Az első beszélgetés itt tekinthető meg:
A második, újságírói panelbeszélgetés résztvevői Bencsik Gábor (Demokrata), Benyó Rita (ATV), Dull Szabolcs (Telex) és Stumpf András (Válasz Online) volt. A második panelbeszélgetés moderátora Mikecz Dániel volt.
Bencsik Gábor szerint a magyar médiaviszonyok leképezi a magyar politikai életet. Utalt arra, hogy az ellenzék hajlamos a Fidesz médiafölényét hibáztatni, és nem magában keresni a hibákat.
Benyó Rita megemlítette Pesti tv bezárását, illetve utalt arra, hogy piaci alapon nem működőképes a csatorna. Az is szóba került, hogy sok kerületben ellenzéki polgármester nem kézi irányítja a helyi lapokat.
Dull Szabolcs szerint a függetlenség egy ténykérdés. Kijelentette, hogy a függetlenség nem egy ideológia minősítés, hanem, hogy nem függenek politikusoktól, gazdasági szereplőktől, hanem leginkább olvasói támogatásoktól. Az objektivitás sem egy ideológiai megközelítés, hanem egy módszer.
Stumpf András azt mondta, hogy létezik kormány-és ellenzékfüggetlen média és ellenzéki média. Beszélt az olvasótól való függőségtől és a véleménycikkekről, illetve a 2010 előtti sajtóviszonyokról.
A második szekció itt tekinhető meg:
A Republikon működését 2022-26 között az Európai Unió programja támogatja.
Az esemény a "Social Bubbles in the V4 contries", Visegrádi Alapból támogaott projekt keretein belül valósult meg
