Február 17-én a Republikon Intézet konferenciát szervezett „A másik Magyarország” címmel, ahol az Egységben Magyarországért politikusai mutatták be, hogy miben is lenne más egy olyan ország, amit ők vezetnének. A beszélgetés során felszólalt Márki-Zay Péter, Hiller István, Szabó Tímea, Z. Kárpát Dániel, Kanász-Nagy Máté, Donáth Anna és újhelyi István. A beszélgetést Ónody-Molnár Dóra moderálta.
A miniszterelnökjelölt bevezető előadásában elmondta, hogy szerinte a rendszerváltás utáni Magyarország legsikeresebb kormánya az első Orbán kormány volt, a legrosszabb pedig a 2010 utáni kormányzás a korlátlan hatalom, a fékek és ellensúlyok hiánya miatt. E problémának megoldása az alkotmányosság visszaállításával, a hatalom korlátozásával lehetséges. Ehhez szükség van a hatalmi ágak szétválasztására, a sajtószabadság visszaállítására és akár a lehetséges miniszterelnöki ciklusok számának személyenkénti limitálására is. Egy többfordulós választási rendszer bevezetése és a jogállamiság, a demokrácia és a piacgazdaság garantálása és fennmaradása is cél. Márki-Zay bevezetőjében összefoglalta ez ellenzéki koalíció területenkénti reformpontjait. Kiemelte az adópolitika reformját, az oktatás és a jelenleg kialakult sztrájkhelyzet problémáinak kezelését, az egyetemi kuratóriumok megszüntetését és az egészségügy átfogó reformját. A környezetvédelemről azt mondta, hogy a legfontosabb az energiatakarékosság, mint alternatív rezsicsökkentés. A geotermikus energiában rejlő lehetőségek, a körforgásos gazdaság és a betétdíj mind fontos környezetvédelmi kérdések. Mivel Magyarországon van a legtöbb szegény Európában, így a nyugdíjak és a bérek rendezése elengedhetetlen, a lakhatás pedig alkotmányos alapjog.
Hiller István az oktatás reformja kapcsán elmondta, hogy a nemzeti köznevelési, szakképzési és felsőoktatási törvény módosítása is cél. Az ellenzéki koalíció visszaállítaná a tankötelezettséget 18 éves korra, hiszen mindenhol máshol Európában csak emelték. A lexikális tudás helyett a szilárd alapokon és készségeken nyugvó kritikai gondolkodás hangsúlyozása az ellenzék programjának része. A pedagógusoknak vissza kell adni a szabad tankönyvválasztás jogát, és rendezni kell a bérüket, hiszen egyre nagyobb szükség van rájuk. Az iskolák fenntartásának jogát lehetővé tennék az önkormányzatok számára és eltörölnék a Klebersberg központot. Az Emmi helyett önálló oktatási minisztérium jönne létre, az alapítványi vidéki egyetemeket pedig visszaadnák a magyar állam kezébe. A kultúra kapcsán Hiller arról beszélt, hogy a színházak visszakerülhetnek önkormányzati fenntartásba és maguk választhatják meg igazgatójukat. A határon túli magyarsággal való kapcsolat támogatása civil szervezetek bevonásával történne. Végezetül Hiller beszédét azzal zárta, hogy az egyesült ellenzék célja az oktatásban és a kultúrában a színvonal és a szabadság biztosítása.
Szabó Tímea egészségügyről tartott előadásában arról beszélt, hogy a Fidesz kormány az egészségügyi ellátórendszer lerontásával tulajdonképpen fizetőssé tette az egészségügyet, ugyanis az állampolgárok a magán szolgáltatásokat kényszerülnek igénybe venni. Szabó Tímea az egészségügy rossz helyzetét az Eurostat adataival mutatta be európai összehasonlításban. Ezután a reformterveket részletezte, amelyek többek között olyan javaslatokat tartalmaznak, mint a bérrendezés, az alapellátás erősítése vagy a politikai kinevezésektől független tisztiorvosi kinevezések. Továbbá Szabó Tímea olyan javaslatot is tett, hogy az embereknek biztosítsanak plusz egy szabadnapot, hogy elmehessenek a szükséges szűrővizsgálatokra. Zárásként a képviselő arról beszélt, hogy a gyógyszerár plafon biztosítása a rászorulóknak szintén prioritás, valamint a megyei és városi kórházak fenntartásába visszaszállhatnak majd az önkormányzatok.
Z. Kárpát Dániel a Jobbik képviselője a gazdasági fordulat és a lakhatás kapcsán kiemelte az állami hátterű bérlakás építési program és az üresen álló lakások felmérésének fontosságát. Ezen kívül a többkulcsos adórendszer bevezetéséről és az ország kiürülését megakadályozó családbarát politikáról beszélt. Az egyesült ellenzék közös programja a munkaerőhiányt pedig nem bevándorlással, hanem a külföldre vándorolt magyarok hazacsábításával, a hazai munkaerő foglalkoztatásával kívánja elérni.
Donáth Anna előadásrészének témája a jogállamiság volt. Az EP képviselő elmondta, hogy a jogállamiság nem csupán egy absztrakt fogalom, hanem a hétköznapi ember igazságérzetének kulcskérdése. Magyarországon az európai értékek visszaállítása nagyon fontos. Az Európai Bíróság e heti döntése is azért jelentős, mert megmutatja, hogy a jogállamiság nem csupán elv, hanem behajtható követelmény. Az EU értékközösség és nem csak gazdasági integráció. A jogállamiság és az országgyűlés tekintélyének helyreállításához nagy választói felhatalmazás és egy közösségi alkotmány szükséges. A jogállamisági problémák és a korrupció együtt járnak, így az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és a korrupcióellenes hivatal felállításának terve is a jogállamiság problematikájához köthetők.
Újhelyi István a külpolitikáról szóló beszédében Magyarország euroatlanti elkötelezettségének fontosságát hangsúlyozta, ugyanis Magyarország az EU és a NATO szövetségében erős. Az ellenzék külpolitikai programjából Újhelyi kiemelte a V4-ek regionális szövetségi rendszer fontosságát, ami akár bővített tagsággal is képviselhetné a közép-európai érdekeket. Az Unióval való együttműködés Újhelyi szerint azt is jelenti, hogy az EP képviselőknek esetenként az Unióval szemben való fellépés is feladatuk a magyar érdekek képviseletével a szervezetben. A program további elemei a European Green Deal-ben való magyar közreműködés, a kisebbségi magyarok biztonságának garantálása az újraegyesített és határok nélküli Európában, valamint a menekültekkel való szolidaritás, ami azonban nem jelenti a kvótarendszer támogatását.
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté a szociális biztonságról tartotta előadását. Kijelentette, hogy fontos a minimális megélhetés biztosítása mindenki számára. Az önkormányzati segélyezés, a közgyógyellátás, a lakhatás biztosítása mind szükséges a rászorulóknak. Kanász-Nagy a szociális dolgozók béremelésén túl még arról beszélt, hogy a fogyatékkal élők otthonápolását végzők juttatását minimálbérre emelik és munkának tekintik. A nőjogok kapcsán a politikus azt mondta, hogy az isztambuli egyezmény ratifikálása fogalmi nézeteltérések miatt nem kerül bele a közös programba, azonban a nők jogainak védelme az egységes ellenzék prioritása.
