A Republikon Intézet idén is megrendezte, a tavalyihoz hasonlóan hibrid formában, hagyományos évzáró konferenciáját. A beszélgetés középpontjában a 2021-es év értékelése állt, valamint a résztvevők kifejtették azt is, mit várnak a következő évtől. Az Intézet olyan közéleti, közpoiltikai szereplőket hívott meg, akik az ország számára fontos szereplői voltak az évnek. A meghívottakat Horn Gábor és Virág Andrea kérdezték.
Az évzáró résztvevői Iványi Gábor (lelkész), Lantos Gabriella (egészségpolitikus), Pető Péter (újságíró) és Tóth Krisztina (író) voltak.
Horn Gábor bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy neki személy szerint 2021 szinte elsuhant. Számára ez az év a polgári lét hiányát jelentette. Egyrészről a járvány okozta, a közösségi létet érintő korlátozások miatt, másrészről a politikai élet történései miatt, melyben az ember elveszítette igazodási pontjait, adott esetben akár reményét, hitét is.
Összességében azonban 2021-et mégis egy izgalmas, nagy tétekkel bíró évnek tartja.
Lantos Gabriella egészségpolitikusként a járvány alakulására reflektált. 1 évvel ezelőtt kezdték el az első oltások beadását, s habár a fejlett világban viszonylag magas átoltottságról lehet beszélni, a világ lakosságának fele továbbra sincs beoltva. Ennek következménye az újabb és újabb variánsok, így az omikron kifejlődése is. Lantos azt is kiemelete, hogy a lakosság azon felét, aki eddig nem vette fel az oltást, lesz a legnehezebb beoltani. Ennek az egyik legfőbb oka szerinte nem az adott országok gazdasági helyzete, hanem az államok vezetésébe vetett közbizalom mértéke. Erre az egyik legjobb példa Portugália, ahol jelenlege 90%-os az átoltottság, amellyel megelőzi az összes nyugat-, és észak-európai államot is.
Magyarországra áttérve kifejtette, hogy a hazai átoltottság nem rossz, de nagy szükség lenne a további emelésre, tekintve, hogy ez az adat csak egy adott periódusra jellemző státusz, ami a jelenlegi vakcinák esetében 4-6 hónap, ezért az új dózisok beadása mellett, az emlékeztető oltások felvételét is promotálni kéne.
2022-t tekintve várakozásai elég pesszimisták, ugyanis amíg nem sikerül 90-100% közötti átoltottságot elérni, addig újabb és újabb hullámai lesznek a járványnak, és esély sem lesz arra, hogy újra normális életet lehessen élni. Szerinte ezt a célt, csak az oltás kötelezővé tételével lehet elérni.
Tóth Krisztina a bevezető gondolatokhoz kapcsolódva elmondta, hogy munkájában számára is lényegében csendesen telt 2021. A művészvilágban történtekről ugyanakkor éles kritikát fogalmazott meg. Az elmúlt évben úgy érezte, hogy lépésről-lépésre, strukturálisan zúzza szét a politikai manipuláció a művésztársadalmat, mind szakmai, mind közösségi szempontból. Egyre megosztottabb a magyar irodalom, és olyan személyes sérelmek keletkeztek, amelyek nem fognak egyik pillanatról a másikra meggyógyulni.
Tóth a magyar társadalommal kapcsolatban elmondta, hogy rendkívül aggasztónak tartja azt a mennyiségű gyűlöletet és indulatot, amely felgyülemlett az emberekben, mert rendkívül feszültté tette a közhangulatot. Emellett azt is veszélyesnek tartja, hogy a szélsőségek, amelyek mindig is jelen voltak a társadalomban, egyre nyíltabban merik megmutatni magukat. Úgy látja, hogy egy lefelé tartó spirálba került mind általánosságban a magyar társadalom, mind specifikusan a művésztársadalom, azonban az öngyógyítást elképzelhetetlennek tartja.
Pető Péter az előtte szólóknál pozitívabban értékelte az évet a média szempontjából. A járvány következtében 2020-at a bizonytalanság jellemezte. Ehhez képest 2021 már egyértelműen arról szólt, hogy a kialakult új normarendszert, hogyan tudják kezelni. Az ellenzéki előválasztás újra életre hívta a politikai színteret is. Az elmúlt évek kalkulálható kimenetellel rendelkező politikai eseményei után, nagy érdeklődést váltott ki ez az innováció.
Nagy érdeklődéssel várja a választásokat, elsősorban a média szempontjából kiemelt jelentőségű kampány miatt. Nem számít tiszta, visszafogott kampányra, azonban ezt nem tekinti magyar sajátosságnak. Világviszonylatban is megfigyelhető az egyre fokozódó polarizáció, és pesszimista azzal kapcsolatban, hogy lesz-e javulás a polarizáció és az ehhez kapcsolódó társadalmi jelenségek terén. Ennek egyik fő felelősének a globális tech vállalatokat (és a social mediat) tartja, akik a hagyományos médiával szemben semmilyen felelősséget nem vállalnak az általuk terjesztett információkért, és kiirtják a demokrácia alapját jelentő konfliktusokat.
Mégis úgy gondolja, hogy a remény hozzá tartozik a mindennapokhoz, ezért annak ellenére, hogy az egészségügyi realitásnak ez ellent mond, ő mégis optimistán várja 2022-t.
Iványi Gábor minden, a közösségüket ért nehézség ellenére is egy eredményes évnek tartotta 2021-et. Karitatív tevékenységüket töretlen lendülettel folytatták, mind a hajléktalan ellátás, mind az oktatás területén. Utóbbinál a járvány kezdete óta egyre több problémát lát, például eszköz hiányban szenvednek a vidéki diákok. Mégis úgy látta, hogy több gyereket a kialakult helyzet rádöbbentette, hogy mennyire szeret is iskolába járni.
Habár munkatársain sokszor úgy érzi, hogy elfáradtak, mégis kitartanak céljaik mellett. Ehhez a járvány alatt ugyan az államtól nem kaptak anyagi támogatást, de idén először a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése nyomán ismét gyűjthettek adó 1%-os felajánlásokat, ahol a magyarországi egyházak közül az 5. legtöbb felajánlást kapó egyház lettek. Értékelése végén elmondta, hogy úgy látja, hogy nagyon sötét időszak, amiben élünk, de mindig van ok arra, hogy örüljünk.
Horn Gábor a beszélgetés végén arra kérte a résztvevőket, hogy néhány mondatban fogalmazzák meg mit várnak, miről fog szólni 2022. Az összes meghívott egyetértett abban, hogy a következő év meghatározó eseménye a választás lesz, bármilyen eredménnyel is záruljon. A közéletben nem várnak jelentős változást, mivel a rendkívül megosztott társadalom újraegyesítéséhez sok időre, és energiára van szükség. Mindannyian azt fogalmazták meg, hogy a következő évben arra fognak fókuszálni, amivel ők segíteni tudnak, amivel ők előre tudnak mozdítani bizonyos számukra fontos ügyeket, a körülményektől függetlenül.
A Republikon működését 2018-21 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.
