A Republikon Intézet ’Külön utakon: Válás után a Fidesz és a Néppárt’ elnevezésű online konferencia, olyan kérdéseket célzott megvitatni, hogy hogyan jutott a Néppárt és a Fidesz ebbe a kényes helyzetbe, és hogy milyen hatással lehet ez az esemény nem csak a résztvevők, de általánosságban az Európai Unió (EU) és Magyarország helyzetére.
A beszélgetést Horn Gábor, a Republikon koratórumi elnöke nyitotta meg, és Virág Andrea a Republikon stratégiai igazgatója folytatta és egyben moderálta. A diskurzusban részt vett Balázs Péter (egyetemi tanár, CEU, volt külügyminiszter) és Szent-Iványi István (korábbi európai parlamenti és országgyűlési képviselő, Ljubljana Nagykövete).
Horn Gábor köszöntőbeszédében kiemeli, hogy a szakadás már régebb óta sejthető következménye volt a Fidesz és Néppárt kapcsolatának, és mindez fontos kérdéseket vett fel arról, hogy az Európai Unió és Magyarország milyen irányokba fog elindulni ezek után.
Mind Balázs Péter és Szent-Iványi István is egyetért abban, hogy a Fidesz kilépése csak egy próbálkozás volt a maradék reputációjuk megmentésére, de a konfliktus már a vétóval való visszaélésnél és a 2019-es felfüggesztésnél is hamarabbra visszavezethető. Ezen kívül az elválás egyértelmű győzteseként a Néppártot tekintik, ami, bár csökkent méretében, de az Európai Parlamentben javított a megítélésén, és a hitelességét is elkezdte helyreállítani. Viszont a Fidesz helyzetét mindketten elszigeteltnek és pozíció vesztettnek írják le, utalva rá, hogy a Fidesz képviselői most már semmilyen bizottságban nem vehetnek részt, és csak a folyosón állhatnak. Mindketten amellett érvelnek, hogy Magyarország pénz és forrás megvonást valószínűleg csak korlátozott témákban és mértékben fog tapasztalni a kilépés miatt. Azonban kiemelik, hogy a Fidesz az utóbbi időben nagyon megfontolt lépéseket tesz a Jogállamisági eljárásban foglaltakkal kapcsolatban és ódzkodnak a nyílt konfliktusoktól.
Balázs Péter a Fidesz helyzetének megromlását a EU-hoz való kettős mércéjéhez köti, vagyis, hogy a Fidesz maximalizálni akarta a hatalmát és a befolyását, míg az EU szabályait és ellenőrzéseit túlságoson erősnek gondolta. Balázs Péter szerint ezt a viselkedést a Fidesz a Néppártban is folytatta, ami végül a szakadáshoz vezetett. Emellett úgy véli, hogy Orbán Viktor próbálkozása egy új Európai Parlamenti szélsőjobb párt kialakítására hamvában halt a pártok közötti különbségek miatt. A jövő évi magyar parlamenti választásokat szerinte annyiban befolyásolja a kiválás, hogy a Fidesz kevésbé kockáztathatja meg az Unió elleni nyilatkozatokat helyzete miatt. Azonban megemlíti, hogy az ellenzék előnyt kovácsolhat az európai parlamenti képviselőinek befolyásoltságából és példaértékű együttműködéséből.
Szent-Iványi István fontosnak találja a kilépésben, hogy az most történt két évvel a felfüggesztés után. Ezt azzal indokolja, hogy a Néppártban eddig a többség nem tekintette exisztenciális kérdésnek a Fidesz helyzetét és a patthelyzet feloldását a vezető pártra, a német Kereszténydemokrata Unióra (CDU) hagyták. Azonban a CDU, készülve az ez évi választásokra, valószínűsíthető, hogy szorgalmazta volna a Fidesz kirakását a pártcsaládból és erre reagált a Fidesz. Emellett kifejti, hogy véleménye szerint a Fidesz a közeljövőben az Európai Konzervatívok és Reformistákhoz fog csatlakozni, azonban pártcsaládon belül nem számíthatnak kiemelt fontosságra. Ugyanakkor, Szent-Iványi István úgy látja, hogy ez nem fog Magyarország kormányzó partjának tetszeni, mivel idáig is a gőgjük és az elbizakodottságuk miatt fajult el a helyzet. Szerinte az ellenzéki pártok egyelőre profitálnak a Fidesz helyzete miatt, de a felértékelt pozíciójukat csak akkor tudják megtartani, ha meg tudják mutatni, hogy képesek a kormányváltásra és az együttes kormányzásra.
A Republikon működését 2018-21 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.