A Republikon Intézet 2019. december 10-én konferenciát szervezett Brüsszelben, Tyranny and Hope: The state of Central Europe címmel. A konferencián Magyarország és a régió helyzetét vitatták meg az Európai Unióban a Magyarországi Európa Társaság nemrég megjelent, "Önkény és remény" című országjelentése alapján, EP-képviselők segítségével. Az eseményt az Európai Unió Europe for Citizens programja, a Friedrich Naumann Foundation Europe és a Magyarországi Európa Társaság támogatta.
Az eseményt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója nyitotta meg, aki köszöntötte a megjelenteket, és ismertette a konferencia menetét.
A nyitóelőadást Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke tartotta. Az Önkény és remény címen megjelent országjelentésük kapcsán, amit még az október 13-ai választások előtt adtak ki, többek között a remény szerepéről és fontosságáról beszélt. A választások előtt jellemző volt az a vita, hogy van-e értelme részt venni a választáson egy zsarnoki rezsimmel szemben. A választások eredményei azonban azt mutatják, hogy összefogással igenis érhetők el eredmények.
A nyitóbeszéd után a kerekasztal beszélgetés fő témája annak megvitatása volt, hogy hogyan tudna az Európai Unió megbirkózni a Közép-Európában és azon túl megjelenő populizmussal. A beszélgetést Uszkiewicz Erik, a Magyarországi Európa Társaság alelnöke moderálta.
Mikecz Dániel (kutató, Republikon Intézet) a populizmus különböző formáiról beszélt, különös tekintettel a magyar, illetve lengyel populizmus sajátosságaira. A civil szervezetek szerepével kapcsolatban azt mondta, hogy nagyon fontos munkát végeznek Magyarországon és Brüsszelben is, de a civil szervezeteken kívül az embereknek is meg kell érteniük, hogy az ő feladatuk is részt venni a politikában, segíteni a pártjukat, nem csak hibáztatni az ellenzéki politikusokat.
Katarzyna Mortoń (politikai kommentátor, Civil Society & Media Capacity Builder) szerint a populizmus elleni küzdelem egy több dimenziós kérdés, ami függ az adott országtól és a globális illetve helyi hatások arányától. A civilek szerepével kapcsolatban arról beszélt, hogy Lengyelországban egyre több olyan civil szervezet jön létre, amiket valóban civil szemlélet hozott létre, és ezeknek a civil szervezeteknek és mozgalmak egyre inkább hatalma is van.
Michal Šimečka (képviselő, Európai Parlament, Progresívne Slovensko, Renew Europe) szerint populista hullámról beszélni már egy kicsit idejét múlt, hiszen sok tekintetben tovább léptünk ezen a hullámon még Közép-Európában is – Szlovákiában például az emberek az európai parlamenti választásokon, de az országos választásokon is az Európa-párti, liberális-demokratikus pártokra szavaztak.
Bernard Guetta (képviselő, Európai Parlament, Liste Renaissance, Renew Europe) azzal kezdte, hogy habár nagyon nehéz, mégis próbálja kerülni a „populizmus” kifejezést, mert szerinte nehezen meghatározható a jelentése. Manapság minden országban, minden kontinensen megfigyelhető egyfajta válság a hagyományos politikai erők tekintetében, legyen az konzervatív vagy progresszív, demokrata vagy republikánusok, és így tovább. Éppen ezért az emberek elkeseredetten keresnek új politikai erőket, és ez az új erő ugyanúgy lehet Orbán vagy Kaczyński, esetleg Macron vagy Trump – nagyon különböző emberek, nagyon különböző politikával, de mind ennek az új keresési hullámnak az eredményei.
Hegedűs István (elnök, Magyarországi Európa Társaság) arról beszélt, hogy a populizmus kihívásaira korábban, 2011-ben, 2012-ben kellett volna reagálni – de legalább most cselekszünk, és még mindig fontos nyomást helyezni Orbánra, vagy Kaczyńskire, illetve bárkire, aki az ő útjukat követi. Fontos megmutatni, hogy ellenzékként nem vagyunk egyedül, vannak rajtunk kívül Európában sokan, akik így gondolkodnak – és nem arról van szó, hogy azért, mert ellenzék vagyunk és utáljuk Orbánt, hanem mert fontos kérdésekről beszélünk.
A konferencia az alábbi videón tekinhető meg:
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.
