A Republikon Intézet 2019. december 9-én konferenciát szervezett Berlin városházán „Hogyan harcoljunk a demokráciáért Berlinből?” címmel. Az eseményen három külföldi származású, Berlinben élő politikus, politikai szereplő vitatta meg, milyen lehetőségei vannak egy kelet-közép európainak Németországban a hazáját segítenie. A beszélgetésen részt vett Alexandra Ioan (Románia; Diaspora Civică Berlin), Anna Krenz (Lengyelország; művész, aktivista, Dziewuchy Berlin) és Kerpel-Fronius Ádám (Magyarország; Momentum berlini alapszervezet). Az eseményt kollégánk, Mikecz Dániel moderálta, a nyitóbeszédet pedig Sawsan Chebli, a berlini városháza munkatársa mondta.
Chebli megnyitóbeszédében kiemelte, hogy mennyire fontos a városnak és az önkormányzatnak, hogy ilyen típusú beszélgetéseket támogathat: nagyon fontos, hogy kommunikálni tudjanak egymással a különböző szervezetek, hisz ők is segítik Berlin épülését és fejlődését. Kiemelte, hogy Berlinben már vannak programjai, amelyek a régióból próbálnak olyan tudósokat, művészeket keresni, akik Berlinben találhatnak új otthont maguknak. Egy olyan Berlint szeretnének ezzel teremteni, amelye képes szembenézni a migrációs problémákkal, nyílt, befogadó város szeretnének építeni.
A megnyitó után a panelbeszélgetés vette kezdetét Mikecz Dániel moderálásával. A beszélgetés elején a jelenlévők bemutatták, hogy más-más módon úton próbálnak politizálni Berlinben és segíteni hazájukat: Alexandra Ioan egy civil szervezet képviseletében jött, amely szervezet a 2017-es román tüntetések hatására jött létre Berlinben. A szervezet célja, hogy segítsen a Berlinben élő románok aktivizálásában, a közéleti civil élet fejlesztésében. Azért ezt a fajta politizálást tartja a legjobban, mivel az elsődleges célja közösségépítés: nem a megosztás, hanem a megértés a civilség fő feladata.
Vele szemben Anna Krenz a lengyel művészeti életből jött Berlinbe. A közéletben aktivistaként vesz részt Berlinben, amely még a 2016-os abortusz-módosítás kapcsán jött létre. Ekkor alapították a Dziewuchy Berlint is, amely politikai és művészeti projekteket is végez a városban, mozgalmi szinten. A mozgalmi politizálásban a lényeg Krez szerint, hogy nem a pénzről, hanem az emberekről szól: megmutatja, hogy pénz nélkül is lehet politikát csinálni és eredményeket elérni. A másik fontos része a politizálásnak pedig a kapcsolatépítés, éppen ezért is tartotta fontosnak, hogy eljöjjön a rendezvényre, hisz ritkán tud találkozni más országokból jött aktivistákkal, aktív civilekkel.
Kerpel-Fronius pedig a pártpolitikai életből jön: alapító tagja volt a Momentum Mozgalom berlini alapszervezetének, bár ő sem hivatásszerűen politizál, hisz emellett a berlini holokauszt-múzeumban dolgozik. Azért választotta a pártba való belépést, hogy tényleges alternatívát képezhessen az Orbán-kormánnyal szemben. Szerinte a pártpolitizálás külföldön azt jelenti, hogy megmutassák az embereknek, hogy a van, akit érdekelnek, van, akinek számít a véleményük.
Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet aktivizálni a külföldön élő civileket, a résztvevők egyetértettek abban, hogy bár nehéz feladat, de egyáltalán nem lehetetlen. A külföldön élő románokat pedig legalább annyira benne vannak a hazai politikában, mint akik otthon maradnak: rendszeresen járnak haza, értesülnek az otthoni életről és maguk is megosztják, hogy miben más nyugaton élni, ezekkel az élményekkel pedig sokuk aktivizálható. Példaként pedig felhozta Ioan, hogy a legutóbbi választásokon rekordmagas volt a részvétel külföldön, amely a helyi szervezetek mozgósításának is köszönhető. Kerpel pedig kiemelte, hogy a magyaroknak más helyzete van egy picit a levélszavazás lehetősége miatt.
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.
