A Republikon Intézet 2019. május 30-án konferenciát tartott „Európa választott” címmel. A konferencián a szakértők és politikai elemzők mutatták be miként változhatnak az Európai Parlamentben az egyes frakciók súlyai és kitekintettek a magyar eredmények ismeretében a választás magyar belpolitikai jelentőségére is. Az előadások keretében Bíró-Nagy András, a Policy Solution társalapító-igazgatója az európai baloldalról, Diószegi Horváth Nóra, a merce.hu főszerkesztő-helyettese az európai újbaloldalról és zöldekről, Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója a radikálisokról, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője az Európai Néppártól, Tóth Csaba, a Republikon intézet stratégiai igazgatója pedig az európai liberálisokról osztotta meg véleményét.
A konferenciát a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke, Horn Gábor nyitotta meg. Nyitó gondolataiban kiemelte, hogy eddig minden Európa Parlamenti választásnak súlyos belpolitikai következményei voltak, illetve minden választás után komoly belső átrendeződések történtek a pártrendszerünkben. Meglátása szerint, ami újszerű volt az idei EP-választásban, hogy a szavazók számára is tétje lett a választásoknak, ezért is volt ilyen magas a részvétel.
Először Bíró-Nagy András tartott egy prezentációt az S&D-ről. Előadásában kiemelte, hogy ugyan a magyar előrejelzés nem volt pontos a közvélemény-kutatóktól, de az összeurópai jól alakult: előre lehetett tudni a sorrendet, csak a Zöldeket mérték egy kicsit félre. Az eredményekről kiemelte, hogy az S&D a 37 mandátumának elvesztését összesen 4 ország adja, a többi 24-nél pedig vagy tartották magukat, vagy pedig növelték is mandátumaik számát. Szerinte emiatt nem lehet trendszerűségről beszélni a baloldal visszaszorulásával kapcsolatban.
Diószegi Horváth Nóra beszélt a Zöldek és az újbaloldali pártok eredményeiről. Szerinte az újbaloldalnak nem sikerült túl jó eredményeket elérni a választáson, főleg Spanyolországban és Franciaországban, viszont a baloldal délen megerősödött. A zöldek viszont azzal, hogy a klímaváltozás kiemelten fontos téma volt a kampány alatt, tematizálni tudták a közbeszédet. Véleménye szerint Magyarországon nem a zöld ügyekre és a baloldaliságra mondtak nemet a választók, hanem kifejezték azokat a választási akaratukat, ami a tavalyi országgyűlési választáson elért ismételt 2/3-os Fidesz győzelemmel van összefüggésben.
Krekó Péter a radikálisok eredményeit elemezte. Előadását 4 pontban összegezte. Először is a jobboldali populista áttörés nem történt meg, mivel a radikálisok hatalmas elvárásokat állítottak magukkal szemben, ami az előrejelzések alapján egyáltalán nem volt indokolt. Szerinte további probléma, hogy a radikálisoknál nincs egységes kép: néhol ugyan kiugróan megerősödtek, például Olaszországban vagy Németországban, de Dániában drasztikusan zuhant a népszerűségük. Az is gond számukra, hogy az elképzelt radikális frakció nem tudna hatékony blokkoló kisebbséget adni, mivel programbeli különbségeik miatt képtelenek lennének fegyelmezetten szavazni. Előadás végén a Fidesz és a radikálisok kapcsolatát elemezte, külön kiemelve, hogy a számok tükrében nem látszik, miként lehetne Orbán Viktor mérvadó egy ilyen közösségben, hiszen a 4. legnagyobb párt lenne csak a frakcióban, míg a Néppártban a 3.
Mráz Ágoston Sámuel az Európai Néppárt eredményeit, illetve a Fidesz helyzetéről beszélt. Szerinte a Fidesz 8 százaléknyi mandátuma a Néppárton belül nagyon jó arány az Európai Parlamentben, viszont ez ahhoz kevés, hogy a Fidesz mandátumaitól függjön a frakció. Szerinte három forgatókönyv lehet a Fidesz előtt a választásokat követően: a legvalószínűbb megoldás egy keresztény-demokrata platform 38 mandátummal a Néppárton belül, de elképzelhető az is, hogy frakciószövetség alakul ki a Néppárt és az újonnan alakuló Kereszténydemokraták között, illetve arra is van esély, hogy a Fidesz képviselői függetlenként működnek az Európai Parlamentben és ügyek mentén fog együttműködni majd a Néppárttal.
Tóth Csaba a liberális ALDE-ről és a Momentum megerősödéséről tartott prezentációt. Előadásának első részén bemutatta, hogy Magyarországon 7-9 százaléknyi liberális szavazó van, akik mindig megtalálják a saját maguknak tetsző pártot, ami jelenleg a Momentum. Azonban a Momentumnak a sikere így is nagyobb, mint az 5 évvel ezelőtti Együtt-PM szövetségé. Az előadás második részében az ALDE frakciójáról és annak tagjairól beszélt: szerinte jó jel, hogy az ALDE frakciójába a 2004 után csatlakozott tagállamokból is 33 mandátum érkezik, illetve a klasszikus jobboldali és baloldali liberálisok mellett az „új” liberálisok is megjelentek, ami az ALDE mandátumai közül 41-et adnak.
Az előadások után kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol a nagy visszaesést mutató pártokról, a Jobbikról, az MSZP-ről, az LMP-ről, illetve a közönségkérdések révén a Brexitről, az intergrációról és a radikálisokról is beszélgetettek az előadók Király Dávid moderálásában.
A konferencia az alábbi videón megtekinthető:
A Republikon működését 2018-20 között az Európai Unió
„Europe for Citizens" programja támogatja.
