A 121 tízezer főnél nagyobb települések közül 94-ben a Fidesz-KDNP igen meggyőző, 10-41 százalékpontos előnnyel végzett, további nyolc helyen 6-10 ponttal szerzett többet, mint a második helyen végzett párt vagy pártszövetség. Míg a megyei jogú városoknál azt láttuk, hogy a baloldal második helye szinte egyértelmű, ezekben a városokban több helyen tapasztalunk hármas versenyt és van köztük néhány olyan település is, ahol a Jobbik a második erő.
A 10 000 fő feletti települések bő háromnegyedében a Fidesz-KDNP magabiztos többséggel győzött, a legnagyobb különbséget azon a Csornán szerezte, mely egyébként a kormánypárt legjobban megnyert egyéni választókerületének is központja, további tizenöt helyen pedig megszerezte a szavazatok abszolút többségét. Városi szinten tehát a Fidesz előnye nagyobb, mint amit a megyei jogú városoknál láttunk: arányaiban több helyen győzött, és számos városban szavazataránya is nagyobb, mint a megyei jogúakban.
Öt városban ugyanakkor a baloldal legyőzte a kormánypártot: Kazincbarcikán magabiztos, 12 százalékponttal jobb eredményt ért el, míg Dorogon, Komlón, Oroszlányban és Tiszaújvárosban 3-6 pont az előnye. A baloldal további hat 10 ezer fő feletti településen végzett kevéssel a Fidesz mögött (legfeljebb öt százalékpontos hátrány), úgy, hogy a Jobbiktól kevésbé kell tartania; elsősorban Kalocsán és Ajkán – mindkét településen négy százalékpontos baloldali hátrányról és húsz százalék körüli Jobbikról beszélhetünk.
A most elemzett városok közül négyben hárompólusúvá vált a versengés a Fidesz, a Jobbik és a baloldal között: a legkiegyensúlyozottabb város Gyöngyös és Sajószentpéter, itt pártokként 1-3 százalékpont csupán a különbség a három szereplő között, de hárompólusú településnek számít Ózd és Nyírbátor is.
Végül, míg a megyei jogú városok között a Jobbik sehol sem számított favoritnak, addig a e városok közül négy helyen számít első számú kihívónak, elsősorban Hevesen és Törökszentmiklóson: itt küzd úgy a Fidesszel, hogy hátránya csupán 1-2 százalékpont, míg a baloldal harmadik helye viszonylag egyértelmű.
Ide kattintva letölthető a teljes, mind a 121 települést tartalmazó erősorrend
Listás eredmények a 10 ezer főnél nagyobb településeken a 2014. évi országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP és a második helyen végzett párt, pártszövetség közötti különbség alapján rendezve; a legkisebb és a legnagyobb különbségű 10-10 település.
A Republikon Intézet elvégezte az április 6-i választási eredmények települési szintű összegzését. Mindez többek között az idén ősszel tartandó önkormányzati választások szempontjából is iránymutató lehet: a 2010-es önkormányzati választásokhoz képest idén a verseny vélhetően szorosabb lesz. Az összesítés ugyanis azt mutatja, hogy a Fidesz-KDNP dominanciája csökkent: több helyen is két – vagy akár három – szereplőssé vált a pártok közötti verseny. Az önkormányzati választási eredményt természetesen nagyban befolyásolja a regnáló polgármester személye és párthovatartozása; a tavaszi listás adatok így e személyes hatás nélkül megtisztított „bázisnak” tekinthetők.
Eredményeinket több részletben, településtípus szerinti bontásban közöljük. A sorozat második része a 10 000 fő feletti településeket vizsgálja