Szeptemberben a Demokratikus Koalíció mellett a Fidesz-KDNP közölte a leginkább toleráns üzeneteket, a Jobbik pedig az augusztusihoz hasonló aktív, intoleráns hónapot zárt – derül ki a Republikon Intézet Tolerancia Indexéből.
Szeptemberi megszólalások: 56 százalék a cigányokkal, 36 százalék a zsidósággal foglalkozott
Szeptember 1. és 30. között összesen 54 megszólalást rögzítettünk, melyet pártok az általunk vizsgált csatornákon tettek a vonatkozó ügyekben. A megszólalások többsége (56 százaléka) ezúttal is a hazai cigánysággal kapcsolatban érkezett, míg a zsidósággal, antiszemitizmussal kapcsolatos témák adták a reakciók, kezdeményezések 36 százalékát. A melegekkel kapcsolatos megszólalások aránya 7 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a sorrend tehát nem változott, ám az arányok kiegyenlítettebbé váltak – augusztusban még a megszólalások négyötödét kötöttük a magyarországi romákhoz.
A részletes elemzés letöltése (grafikonok, adatsorok) (pdf)
Pártok sorrendje
Szeptemberben is a Demokratikus Koalíció áll az élen, 27.068 értékkel, Gyurcsány Ferenc pártját a Fidesz követi 22.3-en zárva a szeptembert. Az Együtt-PM 8.928 indexe nagyságrendileg igen hasonló az MSZP által elért 6.7-hez. Vonatkozó megszólalás híján pont nullán áll az LMP, míg a Jobbik -26.401 eredménye közel azonos távolságra van az origótól, mint a DK pozitív irányban.
Aktivizálódó Fidesz: toleránsabb üzenetek a kettős beszéd fenntartásával
Mind a zsidósággal, mind a cigánysággal kapcsolatos ügyeknél kimutatható a kormánypárt aktivizmusa: a holokauszt-emlékévvel kapcsolatos támogatások, valamint a roma foglalkoztatáshoz fűződő bejelentések jelentősen növelték a hírek számát, valamint a kormánypártok Tolerancia Indexét. A kettős beszéd ugyanakkor nem tűnt el a Fidesz soraiból, ismét több hezitáló vagy kifejezetten intoleráns reakciót tapasztaltunk, ám összességében a kormánypárt eredménye nagyot javult.
Kevésbé aktív, de toleráns baloldal
Az ismét a legtoleránsabbként végző Demokratikus Koalíció aktivizmusa elmarad ugyan a Fidesz-KDNP-től, ám üzeneteik egyértelműen a tolerancia irányába mutatnak. Továbbra is igaz, hogy a párt több ügyben egyedüli felszólalóként jelent meg. Az MSZP esetén kevesebb megszólalást rögzítettünk, ezek ugyanakkor hangsúlyos megszólalások voltak. Mesterházy Attila írt köszöntőt a zsidó újév alkalmából, Horváth Csaba reagált a Tormay-ügyre, támogatva az MTA állásfoglalását.
Együtt-PM és az LMP: máshova helyezett hangsúlyok
Az Együtt-PM és az LMP ebben a hónapban a női politikusokkal szembeni kormánypárti viselkedés, valamint a Pető Intézet támogatása mellett keveset foglalkozott az általunk vizsgált területekkel: előbbi párt leginkább a bajai választásokra, utóbbi pedig a környezetvédelemre koncentrált, a Lehet Más a Politika az elmúlt 30 napban a vizsgált felületeken nem is adott ki olyan közleményt, reakciót, ami az általunk kijelölt témáknak megfelelt volna. Így tehát ezek a pártok továbbra is toleráns pártoknak tekinthetők, ám a cigánysággal, zsidósággal ebben a hónapban nem foglalkoztak.
Továbbra is a Jobbik az egyetlen intoleráns párt
Végül a Jobbik megismételte előző havi eredményét: ismét az egyedüli intoleráns pártként szerepel az elemzésben. Míg augusztusban elsősorban az antiszemitizmus jellemezte, szeptemberben megszólalásainak túlnyomó többsége a hazai cigányságról szólt: a párt érezhetően elővette a „cigánybűnözés” kártyát, és vezető politikusaik helyi ügyek felkutatásával pozicionálják a pártot egyfajta rendpárti szerepbe, mely egyértelműen a romákat jelöli ki a problémák forrásaként.
A Republikon Intézet által készített Tolerancia Index célja, hogy a magyarországi pártok toleranciával kapcsolatos megszólalásait összegyűjtse és számszerűsíthetően értékelje. Az Index értéke azt mutatja tehát, hogy egy párt megszólalásai során mennyiben járul hozzá egy toleránsabb társadalom megteremtéséhez. Az Index kizárólag a hazai cigánysággal, zsidósággal, valamint a melegekkel és a vallási kisebbségekkel kapcsolatos közbeszédet vizsgálja.