„Civil önképek és politikai cselekvés” címmel indult kutatás a Republikon Intézetben a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával. Célunk, hogy feltérképezzük, hogyan vélekednek a civil szervezetek munkatársai a politika és a civil társadalom kapocsolatáról, milyen együttműködési formákat tartanak elfogadhatónak és milyen határmeghúzásokat elkerülhetetlennek. Vizsgálatunk kiterjed továbbá a civil szervezetek szerepdefinícióira is.
A társadalmi és politikai innováció tekintetében kitüntetett szerepük van az alulról építkező civil szervezeteknek, mozgalmaknak. A civil szervezetek politikához való viszonya tehát sokat elárul társadalmunk jövőjéről, lehetőségeiről. A hazai civil társadalmat ugyanakkor a 2014-es országgyűlési választások óta kettős kihívás éri: egyrészről a harmadik Orbán kormány ügynökökként stigmatizálja és adminisztratív eszközökkel is el akarja lehetetleníti a hatalommal szemben kritikus civil szervezeteket, másfelől az ellenzéki közvélemény egy része éppen a civil szféra felől várja, hogy megjelenjen a kormányképes alternatíva. Az alapozó kutatás elsődleges célja a politikai és a civil szféra kapcsolódásainak, határvonalainak és az ezekhez kapcsolódó tevékenységek és szerepek számbavétele.
A kutatásba azokat a civil szervezeteket vontunk be amelyek részesei voltak olyan konfliktusoknak, amelyek a 2014-es országgyűlési választások után közvetlenül, civil minőségükben érték ezeket a szervezeteket és ezek a konfliktusok nem várt tiltakozást váltottak ki a civil szereplők részéről. Olyan konfliktusokat kerestünk tehát, amely a civil társadalom ethoszát, a szólásszabadságot, a demokráciát érintették és nem vizsgáltuk a tisztán ágazati, szakpolitikai konfliktusokat (energiagazdálkodás, termőföldek, stb.). Ezek alapján három konfliktust tudtunk azonosítani: Sáling Gergő, az origo hírportál főszerkesztőjének eltávolítása (Ki az a Lázár János? 2014. június 9.), az Ökotárs és más, a Norvég Civil Alap által támogatott civil szervezet melletti tüntetés (Állj! 2014. szeptember 13., Tedd magad szabaddá! 2014. október 23.), végül az október végén elkezdődött budapesti tüntetések egymással összefüggő és egymásra épülő konfliktusait.
Azokat a szervezeteket, tiltakozó csoportokat vettük bele a mintába, amelyek valamilyen módon involválódtak a konfliktusok kapcsán kibontakozó tiltakozásokban. Ezek lehettek utcai tüntetések, de a kormány felszólítása, közös tiltakozó nyilatkozat is ide tartozott. Az utcai tüntetések kapcsán a mintába soroltuk azokat a szervezeteket, csoportokat, amelyek az esemény szervezői voltak, képviselőjük felszólalt az eseményen vagy támogatták az eseményt. Kizártuk továbbá a mintából a szakszervezeteket, foglalkoztatási érdekvédőket, mert azok jogállása lényegesen különbözik az egyszerű civil szervezetekétől. Vizsgálat alá vontuk azonban a nem bejegyzett, informális csoportokat is.
A kérdőívre adott válaszokat, a kutatás eredményeit anonim módon, összesítve hozzuk nyilvánosságra egy tanulmány formájában, amely elérhető lesz a Republikon Intézet honlapján is.
A kutatással kapcsolatban Mikecz Dániel kollégánk tud további információval szolgálni a mikecz.daniel@republikon.hu email címen.