Várhatóan ismét a Fidesz-KDNP rendelkezik majd a legtöbb megyei közgyűlési mandátummal, ám korántsem biztos, hogy minden megyei közgyűlésben önállóan abszolút többsége lesz – derül ki a Republikon Intézet legújabb elemzéséből. Tekintve, hogy a megyei közgyűlésekre a megye kisebb településeinek lakói szavaznak, ez az egyik legkedvezőbb terep a Jobbik számára, ami szinte biztosan a második legerősebb párt lesz ezen a szinten. Kérdéses a baloldali pártok helyzete: míg az MSZP jó eséllyel ott lesz minden közgyűlésben, a DK esetén ez már korántsem biztos; az Együtt-PM és az LMP – amelyek sokkal urbánusabb szavazótáborral rendelkeznek – csak néhány közgyűlésbe tudnak majd képviselőt küldeni. A Republikon Intézet a 2014-es önkormányzati választás megyei közgyűlési eredményeit prognosztizálva az áprilisi országgyűlési és májusi EP-választás adatait számolta át a pártok megyei közgyűlési eredményeire.
A megyei közgyűlések a megyék kisebb településeinek preferenciáit mutatják
Bár az önkormányzati választásokat követően sokan a megyei közgyűlési mandátumokat tekintik egy-egy párt vidéki támogatottsági fokmérőjének, fontos tudni, hogy a megyei közgyűlések eredményei nem a teljes megyei preferenciákat mutatják. Például a nagyjából 420 ezres Csongrád megye két megyei jogú városának lakossága (Szeged és Hódmezővásárhely) több mint 200 ezer – Csongrád megyében tehát a szavazók közel fele megyei jogú városban él; ők nem szavaznak a megyei közgyűlésekre. Csongrád megye esetén ezért komoly eltérések lehetnek, ha a megye összes szavazójának pártpreferenciáját nézzük, mintha a megyei közgyűlés választásra jogosult, nem megyei jogú városban élők voksait. Az országgyűlési választásokon az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP a megyében 27%-os eredményt ért el, ami azonban a megyei jogú városok nélkül 20,1%-ra csökken. A pártok támogatottsága ugyanis nem csak régiónként, de településtípusonként is jelentősen eltér: a baloldali, liberális pártok jobb eredményt érnek el a városokban, míg a jobboldali pártok kisebb településeken számíthatnak több szavazatra. Különösen igaz ez a személyektől kevésbé függő, jellemzően pártpolitikai alapú megyei közgyűlési szavazatok kapcsán.
A megyei közgyűlési eredmények modellezésekor a Republikon Intézet átszámolta a tavaszi országgyűlési és EP-választási eredményeket közgyűlési mandátumokra; elemzésünk tehát azt mutatja, hogy ha a pártok pontosan annyi szavazatot kaptak volna, mint az áprilisi, illetve májusi választásokon, akkor hány megyei közgyűlési mandátumra számíthatnának.
A legtöbb megye ismét a Fideszé lehet, de esélyt kap a Jobbik is a felzárkózásra
Várhatóan ismét a Fidesz-KDNP szerzi majd meg a közgyűlési többséget a legtöbb megyében. 2010-ben azonban minden megyei közgyűlésben a kormánypárt szerzett abszolút többséget – ez idén csak akkor ismétlődhet meg, ha a májusi EP-választásokon tapasztalt arányban szavaznak a Fidesz-KDNP-re a választók. Ha azonban ősszel az április szavazatarányokhoz hasonlóan voksolnak, úgy a Fidesz-KDNP öt megyében is elveszítheti a többségét: Borsodban, Csongrádban, Heves, Jász és Pest megyében kényszerülhet valamilyen megállapodásra a legnagyobb, de nem többségi frakciót adó kormánypárt.
A Fidesz jó májusi szereplése összefüggött a Jobbik gyengébb eredményével is. Ha ősszel az EP-választáshoz képest jobban tud mozgósítani a Jobbik, úgy a megyei közgyűlési szinten a párt látványos eredmény mutathat fel. Ahogy áprilisban is látszott, a Jobbik erős vidéken, a kisebb településeken, ez Vona Gábor pártjának legsikeresebb területe. Az kétséges, hogy ezeket az előnyöket polgármesteri helyekre tudja-e váltani, azonban a megyei közgyűlésekben a megye egészénél biztosan jobban tud szerepelni. A Jobbik biztosan megelőzi majd az MSZP-t közgyűlési mandátumok tekintetében.
Baloldali esélyek: bejutás és kérdőjelek
Ami az áprilisban együtt, májusban külön indult pártokat illeti, az MSZP jó eséllyel ott lesz minden közgyűlésben, és összességében valamivel több mandátumra is számíthat, mint a DK. Ezzel együtt, ha Gyurcsány Ferenc pártjának sikerülni a májusi EP-választási eredményt megismételnie, a megyék többségében jelen lehetne. A megyei közgyűlési eredmények kapcsán a legnagyobb kérdőjel a bejutás mind az Együtt-PM, mind az LMP számára. Az Együtt-PM-nek a megyei közgyűlési bekerüléshez a májusi eredménynél is jobban kell szerepelnie; akkor eredményével csak három megyei közgyűlésbe tudott volna képviselőket küldeni.
Az LMP 2010-ben csak két megyei közgyűlésbe tudott 1-1 képviselőt küldeni – a többi megyében nem érte el az öt százalékot, vagy nem is indult. 2014-es eredményeit átszámolva csak egyetlen megyében képviseltetnék magukat, erősen kérdéses, hogy Schiffer András pártja hány megyében tudja elérni az 5 százalékos küszöböt. Ráadásul még ez sem jár automatikusan közgyűlési mandátummal a kisebb létszámú megyei közgyűlésekben. Itt is komoly veszély, hogy az LMP 3-4 százalék körüli eredményt ér csak el, amivel nem jut be, és ezzel relatíve a biztosan bejutó pártok járnak jól.
Összegezve a Republikon Intézet megállapításait: a májusi EP-választás egy, a 2010-eshez hasonló megyei közgyűlési állapotot eredményezne, míg ha a baloldal megismétli az áprilisi országgyűlési választáson elért eredményt, akkor tud javítani mandátum-arányán.
