A Republikon Intézet megvizsgálta a 2014. április 6-án tartott országgyűlési választáson a baloldal, illetve a Jobbik egymáshoz viszonyított szereplését az egyéni választókerületekben. Elemzésünk egy részletes sorrend felállításával mutatja be a két szereplő egymáshoz való viszonyát, rávilágítva, hogy a két párt támogatottsága erősen kiegyenlítetlen: az országosan 5 százalékpontos különbség egyéni körzetekben a 14 pontos Jobbik-előnytől a 42 pontos Jobbik-hátrányig terjed.
Az április 6-i választáson mind a baloldali lista, mind a Jobbik bővítette szavazótáborát: területi támogatottságuk egyaránt sokat változott a négy évvel ezelőtti állapothoz képest. Az egyéni választókerületi eredmények vizsgálata segít megérteni, hol lett erős a Jobbik és hol szerepelt különösen jól az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok közös jelöltje.
A részletes adatok letöltése
Ezúttal nem külön-külön elemezzük a két párt eredményét, hanem egymáshoz képesti teljesítményüket vizsgáljuk. Ennek megfelelően a Jobbik és az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok jelöltje közötti eredmények meghatározásakor kettejük egyéni eredményének különbsége alapján rendeztük a választókörzeteket, hogy kiderüljön: hány EVK-ban szerepelt jobban a Jobbik jelöltje és hány helyen végzett előrébb az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok indulója. Ez alapján a 106 egyéni körzetből 41-ben a Jobbik, 65-ben pedig a baloldali összefogás jelöltje szerepelt jobban. A legnagyobb Jobbik-előny Fejér megye 5-ös választókörzetében született, itt közel 14 százalékponttal ért el jobb eredmény a Jobbik jelöltje. A lista másik végén Budapest 7-es választókerülete áll: a baloldali jelölt itt 42 százalékponttal szerepelt jobban, mint a jobbikos induló.
Országos összesítésben az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok lista mintegy öt százalékponttal jobb eredményt ért el, mint a Jobbik, ebből következően az egyéni körzetek nagyobb részében is jobb helyen szerepetek, mint a Jobbik. Az országos előny és a területi különbségek együttesen eredményezték azt, hogy az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok jelöltje nem csak több helyen, de több esetben nagyobb különbséggel végzett a Jobbik indulója előtt mint fordítva. Ahogy az ábra is mutatja, a Jobbik négy választókörzetben végzett 10-15 százalékpontos előnnyel: ugyanezt hét közös baloldali jelöltről mondhatjuk el; ezen kívül pedig az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok indulója összesen 25 körzetben tizenöt százalékpontot meghaladó eredménnyel előzte meg a Jobbik jelöltjét. Mindez tehát arra mutat rá, hogy a két párt támogatottsága erősen kiegyenlítetlen: az országosan 5 százalékpontos különbség egyéni körzetekben a 14 pontos Jobbik-előnytől a 42 pontos Jobbik-hátrányig terjed.
Az erősorrend ugyanakkor igazolja, hogy komoly területi megosztottságról van szó a két párt jó szereplése mögött: a legerősebb húsz jobbikos választókerület közül tizennyolc kelet-magyarországi körzet; míg a baloldal a húsz legnagyobb arányú győzelme közül tizennyolcat Budapesten érte el. A másik jól látható különbség, hogy míg az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok jellemzően a megyeszékhelyeken, nagyvárosi körzetekben győzték le nagy arányban a Jobbik jelöltjét, addig a radikális párt főleg a kisvárosi, vidéki körzetekben szerzett előnyt a baloldali indulóval szemben.
A Jobbik és az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok jelöltje közti egyéni választókerületi különbségek száma, a különbség mértéke szerint
(fotó: compfight)