Az önkormányzati választáson leadott voksok 51%-át szerezte a Fidesz, 17,1 százalékot ért el országosan a Jobbik, 15,3-at az MSZP, míg a DK 6,6, az Együtt-PM 4 végül az LMP 2,9 százalékkal zárta az október 12-i választást – ez derül ki a Republikon Intézet saját módszertana alapján készített összegzésből.
Az összegzés minden választó voksát figyelembe veszi, és mindegyiket pontosan egyszer – így a bonyolult, többszintű választási szisztéma szerint leadott szavazatokat összesíteni tudjuk. Jól látszik, hogy a Fidesz mindhárom szinten (Budapest, megyei jogú városok, megyei közgyűlések) egyértelműen győzött: minden második választó a kormánypártra szavazott.
Ami a második helyet illeti, az MSZP mind Budapesten, mind a megyei jogú városokban egyértelműen jobban szerepelt a Jobbiknál, az összesített baloldali eredmény pedig e két színtéren sokszorosa a radikális párténak. A megyei közgyűlési voksok esetén azonban a Jobbiké az egyértelmű második hely – mivel ezen szavazatok számszerűen több voksot jelentenek, mint a fővárosi és megyei jogú városi szavazatok, a Jobbiké az országos második hely. Látszik azonban, hogy igen csekély az MSZP és a Jobbik közti országos különbség, ráadásul, ha a DK és az Együtt-PM eredményét is hozzászámítjuk a szocialisták számához, úgy a baloldal közel 26 százalékos eredménye áll szemben a Jobbik 17 százalékával.
2010-hez képest a Fidesz mintegy öt százalékponttal visszaesett, míg a Jobbik valamelyest javított országos eredményén. Ami az MSZP-t, illetve a baloldalt illeti, a három párt összesített 26 százalékos eredménye némiképp meghaladja az önálló 2010-es MSZP országos eredményét – a baloldal tehát egyáltalán nem tűnt el, csupán több pártból áll össze a hasonló végeredmény.
A Republikon Intézet innovatív módszert fejlesztett ki a választások összesített eredményének méréséhez. Módszerünk két alapelvre épül :
1. Egy-egy párt összesített szavazata egy-egy önkormányzati választáson három szám összegeként állt elő:
1/a: A párt budapesti kerületi polgármester-jelöltjére adott szavazatok
1/b: A pártok megyei közgyűlési listáira adott szavazatok (összegezve a 10 ezer fő alatti és feletti települések szavazatait)
1/c: A pártok megyei jogú városokban állított polgármester-jelöltjeire adott szavazatok
2. A parlamenti pártok szavazatait külön-külön állapítjuk meg. A főváros esetén a baloldali pártok megállapodását figyelembe véve soroltuk egy-egy jelölt eredményét egy párthoz. A megyei jogú városokban a közösen állított jelöltek eredményét közvélemény-kutatási adatok szerint mért támogatottsága alapján osztottuk szét a pártok között. (Ehhez az Ipsos elmúlt három havi közvélemény-kutatását használtuk és az MSZP, DK, Együtt-PM megyei jogú városokban mért támogatását vettük alapul. Ennek eredményeképp a megyei jogú városokban e pártok által támogatott polgármester-jelöltek szavazatait az alábbi arányok szerint osztottuk szét: MSZP – 55%, DK – 23%, Együtt-PM – 22%. )
Részletes adatok: 
További megállapítások:
Továbbra is Budapesten a leggyengébb a jobboldal: ez igaz a Fideszre és a Jobbikra egyaránt: a fővárosban a radikális párt ismét csak az LMP-t tudta megelőzni. A baloldali pártok szavazatszámának összesítésekor elfogadtuk a koordinált jelöltállítási megállapodást, azaz minden polgármesteri eredményt az a párt kapta, amelyik a jelöltet indította a kerületben. Érdekesség, hogy míg az EP választáson a DK megelőzte az Együtt-PM-et, a polgármester-jelöltekre leadott szavazatok alapján vasárnap az Együtt-PM erősebb volt. Mindkettejük eredményét meghaladja ugyanakkor az MSZP, amely a legerősebb ellenzéki párt Budapesten.
A megyei jogú városok esetén minden baloldali polgármesterre leadott voksot összesítettünk és közvélemény-kutatási adatok alapján osztottuk szét az MSZP, DK, Együtt-PM között. A megyei jogú városok esetén a fővárosnál már valamivel erősebb Jobbikot látunk, de még itt is igaz, hogy a szocialista párt erősebb, mint a radikálisok, ugyanakkor a Fidesz első helye itt sem kérdéses.
A megyei közgyűlési szinten, azaz a megyei jogú városoknál kisebb településen leadott szavazatok esetén ugrik meg a Jobbik eredménye: az itt leadott voksok mintegy húsz százalékát érték el. Ezen szavazatok alapján a Jobbik egyértelműen erősebb, mint az MSZP, míg a DK-val és Együtt-PM-mel kiegészített baloldal nagyjából egy szinten van vele. Ami viszont a megyei közgyűlési mandátumok számát illeti, a Jobbik egyértelmű második helye a különindulás következménye. Bár a megyei közgyűlési mandátum-elosztás arányos, az Együtt-PM sehol sem jutott be, így a rá adott szavazatok elvesztek a baloldal számára.
Letölthető dokumentumok:
Elemzés letöltése
Módszertan
2010-es adatok