2022. február 24-én Oroszország lerohanta Ukrajnát. Az azóta eltelt több mint három év alatt sok minden megváltozott a világpolitikában, köztük a háborús felek megítélése is. Ebben a három nehéz évben szomorú emlékeztetőt kaptunk, milyen mély gyökeret vert az orosz befolyásolás a közép-kelet-európai régióban és a posztszovjet térségben. Magyarországon különösen megérezhettük, mire képes az orosz politikai és propagandagépezet, ha a Kreml szükségét érzi, hogy sebességet váltson. Éppen három évvel ezelőtt, 2022 márciusában a Republikon Intézet megkérdezte a magyar lakosságot, hogyan vélekednek az orosz-ukrán háborúról, az Ukránoknak való segítségnyújtásról, és egyértelmű, hogy 2022-ben nemcsak Szijjártó Péter külügyminiszter, de a magyar közvélemény szovjetizálódása sem érte el a mai, 2025-ös szintet. 2022-ben Szijjártó Péter abszolút támogatását nyilvánította ki Ukrajna részére, és a magyarok kétharmada egyetértett: „Magyarországnak kötelessége segíteni az ukrán szomszédjainkon, akkor is, ha ez negatív gazdasági következményekkel járhat Magyarország számára”. Az ellenzéki szavazók több mint 80 százaléka és a Fidesz-KDNP szavazóinak 55 százaléka is egyetértett ezzel az állítással, miközben a kormánypártiak mindössze 28 százaléka nem értett egyet Ukrajna feltétlen megsegítésével. Sok minden változott az elmúlt három év alatt. Ma Zelenszkij ukrán elnök már az aktuális Brüsszel-mumusokkal karöltve szerepel a kormánypártok legújabb plakátjain, és a kormánypártok politikusai országos turnéra indultak, hogy kampányoljanak Ukrajna európai uniós csatlakozása ellen. Éppen akkor indult a magyar kormány Ukrajna csatlakozását kifogásoló kampánya, amikor az Egyesült Államok és Oroszország közti tárgyalások során az orosz fél engedett Ukrajna EU-tagsága ügyében, az uniós tagállamokra bízva az ukrán EU-tagság ügyét. A magyar kormány tehát elnyerte a szerepet, hogy Ukrajna EU-tagságát ellehetetlenítse, és nemzeti konzultációra hajazó szavazást indított az ukrán EU-tagság ügyében. A legerősebb ellenzéki kihívó, a Tisza Párt saját szavazást kezdeményezett, melynek szintén része az ukrán tagság kérdése. Mindezek ellenére kevés az információ arról, mit jelentene Ukrajna csatlakozása az EU számára, és egyáltalán, hogyan zajlana, mikor történne mindez. A politikai kommunikáció nem tér ki rá, mennyi időbe telik az Unió bővítése. A Repbulikon Intézet ezért megkérdezte[1] a magyar választókat, támogatnák-e Ukrajna EU-csatlakozását, differenciálva a válaszlehetőségek között időtáv szerint.
[1] A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2025. március 26. és április 1. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív a felnőtt korú magyar lakosságra. Hibahatár: +/- 3,5 %.
Republikon is funded by the European Union. The views and opinions expressed at the event do not necessarily reflect those of the European Union. They are not the responsibility of the European Union or the organisation providing the funding.
