A Tisza Párt felbukkanásának következtében a jelenlegi magyar belpolitika egyik legmeghatározóbb témája az ellenzékváltás kérdése lett. Természetesen nincs új a nap alatt, bizonyos értelemben már 2021-ben is beszéltünk az ellenzékváltásról az előválasztás kapcsán, aminek végeredményeképp a 2022-ben parlamentbe kerülő ellenzéki képviselők fele újonc lett, nem beszélve arról, hogy Márki-Zay Péter az ellenzékváltás üzenetével, külsősként miniszterelnök-jelöltté válhatott. A pártrendszer tekintetében azonban nem történt változás egészen addig, amíg a Tisza Párt nem ért el közel 30 százalékos eredményt a 2024-es európai parlamenti választáson, ugyanis a tradicionális ellenzéki pártoktól rengeteg szavazót szívott el, és ezután céljává tette, hogy összefogás nélkül, „egy az egy ellen” szálljon versenybe a Fidesz-KDNP-vel 2026-ban. Ezzel nagyot mozdultunk a kétpártrendszer irányába; kétségkívül most érik be a választási rendszer 2013-as módosításának hosszú távú hatása, amellyel a Fidesz-KDNP (együttesen tömegpártként) helyzetbe hozta magát akkoriban. A 2022-es ellenzéki összefogás és előválasztás is nevezhető a „kétpártosodási” folyamat részének, hiszen lényegében egy kétpártira hajazó választási helyzetet teremtett 2022-ben. Ezzel együtt még mindig távol állunk a kétpártrendszertől, a Mi Hazánk, bár egyre inkább összekapaszkodik a Fidesszel, továbbra is külön kezelendő és bejutna a parlamentbe, és számos ellenzéki pártnak frakciója is van az országgyűlésben. Így tehát leginkább a Tisza Pártnak állna érdekében, hogy összefogja a zászlója alatt a „másik oldalt”. A kétpártrendszerré alakulás persze egyaránt járhat előnyökkel és hátrányokkal is, politikatudósok számos „mellékhatást” azonosítanak ezzel a folyamattal kapcsolatban, például a pártok mérséklődési kényszerét, a média átpolitizálódását vagy akár a pluralizmus „halálát” is. Különösen érdekes helyzet alakult ki Magyarországon, ugyanis a három legerősebb párt(szövetség), a Fidesz-KDNP, a Tisza Párt és a Mi Hazánk mind-mind a jobboldali konzervatívizmus árnyalataiban tündökölnek, és a baloldali és liberális identitású politikai erők visszaszorulni látszanak. A Republikon legújabb kutatásában1 megkérdeztük a válaszadókat, fontosnak tartják-e, hogy plurális maradjon a magyar politika, és megmaradjon a baloldali, liberális és zöld, azaz a „Tiszántúli” ellenzék parlamenti képviselete.
A teljes kutatás ezen a linken olvasható.
Republikon is funded by the European Union. The views and opinions expressed at the event do not necessarily reflect those of the European Union. They are not the responsibility of the European Union or the organisation providing the funding.
