Magyarország az Európai Unió tagja. Az EU legfontosabb döntései Brüsszelben, az Európai Bizottságban születnek, valamint az Európai Unió Tanácsában és az Európai Tanácsban, a tagországok szakminisztereinek, illetve állam- és kormányfőinek részvételével. Ezek a szervek számos, a tagállamok által érzékenynek tekintett kérdésben egyöntetű döntéshozással működnek, a magyar kormánynak pedig az összes többi tagállaméval megegyező joga és lehetősége van hatással lenni a döntéshozatalra. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján érdemes bármely EU-ról szóló elemzést ezzel az emlékeztetővel kezdeni, ugyanis az Orbán-kormány közel tíz éve euroszkeptikus kampányt folytat a megszemélyesített „bűnös város”, azaz Brüsszel ellen. A Republikon legújabb, a Connect Europe Egyesület által támogatott kutatásában felmérte, hogyan vélekednek a magyarok az Európai Unióról és az EU-Magyarország viszonyról. Természetesen számos európai szintű kutatás méri az Unió megítélését a tagországokban, azonban egy hazai kutatócég mélyebbre tud ásni, alaposabban feltérképezheti egy tagország közvéleményét. A Republikon Intézet 2021 és 2025 februárjában is részletes kutatást készített az Európai Unió magyarországi megítéléséről, így az EU általános támogatottsága mellett be tudjuk mutatni az egyes demográfiai és politikai törésvonalakat, valamint a közvélemény alakulását az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt négy évben. Az eredmények egyszerre adnak okot aggodalomra és némi bizakodásra is, ezeket az alábbi elemzésben szemléltetjük.
A teljes kutatás az alábbi linken érhető el.